DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A parlament külügyi bizottsága megtárgyalta a szomszédos államokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről szóló T/4070. számú törvényjavaslatot, és 20 igen, illetve az SZDSZ 2 nem szavazatával általános vitára alkalmasnak találta.
A bizottság többsége egyetértett azzal, hogy a törvénytervezet összhangban áll a nemzetközi jog elveivel és szabályaival, nemzetközi jogi kötelezettséget nem sért. A szabad identitásválasztás elvére épül, az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint pedig nem diszkriminatív.
Nem egyedi a törvénytervezet, hiszen sok ország rendelkezik a határon túli kisebbségekre vonatkozó hasonló jellegű törvénnyel, mind a szűkebb környezetünkben, mind pedig az Európai Unió országai között is lehet olyanokat találni, amelyek hasonló tartalmú törvényekkel és eljárásokkal élnek.
A törvénytervezet elfogadásával a bizottság többségének állásfoglalása szerint 80 év óta először kerülnének rendezett viszonyba a határon túli magyarok az anyaországgal. Ez azt is jelenti, hogy állami közfeladattá minősülnek azok az alkotmányban rögzített felelősségi elvek, amelyeket mindeddig konkrét tartalmakkal sok esetben csak eseti jelleggel tudtunk megtölteni.
Elhangzott a bizottsági viták során az a felvetés az SZDSZ képviselői részéről, hogy elvándorlásra ösztönöz. Miniszter úr előterjesztésében már volt utalás arra a felmérésre, amely pontosan ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A törvénytervezet egyértelműen az otthonmaradást segíti.
A bizottsági vita során néhány ellenzéki képviselő felvetette azt a kérdést, amely az anyaország és a határon túli magyarok közötti ellentét lehetőségét fogalmazza meg. A többségi álláspont szerint ilyen riogatás határozottan ártalmas, kedvezőtlen tendenciákat erősít, és ráadásul a törvénytervezet erre okot nem is ad.
A kedvezmények és támogatások révén azt reméljük, hogy a nemzetiségi arányok a szomszédos országokban javulni fognak az elkövetkezendőkben, és kíváncsian várjuk, hogy mind az idei, mind a jövő évi népszámlálások vajon e tekintetben már éreztetni fogják-e a hatásukat, statisztikailag kimutatható hatásukat.
A törvénytervezet azt célozza, hogy a XXI. században érdemes legyen magyarnak lenni a környező országokban, és ezzel meg lehessen állítani az asszimilációt. Ennek különösen fontos eszközeként értékeljük a magyar nyelvű iskolába járó gyermekek után járó támogatások körét, ami egyúttal lehetőséget teremt arra is, hogy a magyar oktatási intézményeket a határon túl megerősítsük, illetőleg ily módon az identitás megmaradásnak, fenntartásának fontos átörökítő intézményeit fenntartsuk.
(9.40)
Elhangzott a miniszteri expozéban, és a bizottsági vitában is szóba került, hogy Magyarországnak már most szüksége van a határon túli magyarok munkavállalására, vélhetően ez a tendencia a jövőben erősödni fog, és ilyen értelemben a törvénytervezet fő célja az illegális foglalkoztatottság visszaszorítása, és ezzel együtt a feketemunkának a részarányát igyekszik mérsékelni. A határon túli magyarság szülőföldön maradása hozzájárul a szomszédos országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok bővítéséhez, amely Magyarország egésze és a nemzet egésze számára is megtérülő gazdasági befektetés. A jelenleg hatályos európai közösségi jog alapján a kedvezménytörvény Magyarország európai csatlakozása után is tudja biztosítani a határon túli magyarok zavartalan határátlépését. A törvényjavaslat elfogadását az is indokolja, hogy az érintett határon túli magyarok a trinanoni és a párizsi békeszerződések folytán akaratukon kívül kerültek kisebbségi sorba, másrészt pedig családi, gazdasági kötelékeik és kulturális kapcsolataik igen szorosak az anyaországgal.
A határon túli magyarokra vonatkozó törvény Magyarország szuverén döntése, így ebből adódóan tájékoztatási kötelezettsége van csak, amit megtett mind az európai uniós országok, mind az Európai Unió nagykövete, mind pedig a szomszédos országok felé. Fontos megjegyezni, hogy ezt a törvénytervezetet a határon túli magyar szervezetek egyöntetűen támogatják, és a bizottsági vita, valamint a MÁÉRT állásfoglalásai is azt bizonyítják, hogy a hazai politikai erők túlnyomó többsége ugyancsak így vélekedik.
Felmerült a bizottsági vita során egy olyan kérdés, hogy gerjeszthet-e feszültségeket ez a törvénytervezet a szomszédos országokkal; ez ellenzéki oldalról vetődött fel. A bizottsági többségi vélemény szerint nem, a stabilitást erősíti, és ilyen értelemben illeszkedik Magyarország külpolitikai programjához, külpolitikai elképzeléséhez, amit 1998 óta a kormány konzekvensen folytat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
