UGHY ATTILA
UGHY ATTILA
UGHY ATTILA, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Kedves Vendégeink! A kulturális és sajtóbizottság április 11-én tárgyalta a T/4070. számú, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot, és ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.
A bizottság ülésén sok kérdés elhangzott, sok vélemény is elhangzott. Ezeknek megpróbálom egy rövid, tárgyszerű összegzését adni. A bizottság kormánypárti képviselői kiemelték a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy ennek a javaslatnak a benyújtása és remélhetőleg a majdani elfogadása egy olyan történelmi adósságot törleszt, amely hosszú évtizedek óta már Magyarországon a határon túli magyarokkal kapcsolatban létezik. Ez a történelmi adósság arról szól, hogy először kerülnének olyan jogi kapcsolatba a határon túl élő magyarok az anyaországgal, azok a határon túl élő magyarok, akik önhibájukon kívül kerültek Magyarországon kívülre, a szomszédos államokba, és magukat magyar identitásúnak vallják, ami korábban, az előző hatvan évben nem fordult elő.
Nagyon fontos - ezt mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselőtársaim kiemelték a törvényjavaslattal kapcsolatban -, hogy ez a törvény a Magyarországra való települést, az anyaországba való áramlást próbálja egy picit lassítani, megállítani vagy megfordítani; az otthon maradást, a szülőföldön maradást és a szülőföldön való boldogulás lehetőségét próbálja előteremteni ez a törvényjavaslat.
Ennek alátámasztására a bizottság ülésén több képviselő előhozta a Balázs Ferenc Intézet által készített tanulmányt, amit már a miniszter úr is idézett az expozéjában. Ez arról szól, hogy a határon túl élő magyarok negyedrésze, 25 százaléka valamilyen formában - elsősorban a fiatalabb korosztály - azon töri a fejét, hogy szeretne áttelepülni az anyaországba, és Magyarországon szeretne élni. De abban az esetben, ha egy olyan törvényjavaslat vagy egy olyan törvény születik Magyarországon, amely számukra az anyaországban egészségügyi, kulturális, társadalmi vagy gazdasági többletjogokat vagy oktatási többletjogokat biztosít, ebben az esetben a 25 százalék rögtön 12,5 százalékra csökken, tehát a 25 százalék a felére csökkenne.
(10.00)
Azt gondolom, hogy ez különösen fontos. Éppen ezért a törvényjavaslatnak és a törvény betűjének, a rendeleteknek - amelyeket majd később a minisztériumoknak, illetve a kormánynak kell a törvénnyel összhangban meghoznia -, mind az oktatási, mind a kulturális jellegű törvényeknek elsősorban azt kell tükrözniük, hogy az otthon maradást támogassák elsősorban. Ezzel kapcsolatban is merültek fel kérdések, például a bizottság elnöke azt a kérdést tette föl, hogy a részképzés támogatásánál előfordulhat-e az, hogy a Magyarországra érkező középiskolai diák hosszú időn keresztül Magyarországon marad, ami elsősorban azt jelentené a későbbiek folyamán, hogy nem fog hazatérni, de Szabó Tibor úrtól megnyugtató választ kaptunk.
Ezenkívül ellenzéki képviselőtársaink is feltettek fontos kérdéseket. Például megkérdezték azt, hogy a civil szervezetek, amelyeknek az ajánlása szükséges ahhoz, hogy a magyar igazolványt Magyarországon kiállítsák, milyen legitimációval fognak bírni a határon túli területeken, milyen feszültségeket okoz vagy okoz-e egyáltalán feszültségeket majd a határon túli területeken az, hogy valaki esetleg személyesen van rossz kapcsolatban az ajánló civil szervezettel, és éppen ezért eshet el a magyar igazolvány megszerzésétől.
A másik kérdés, amit ellenzéki képviselőtársaink a bizottsági ülésen feltettek, az volt, hogy a magyar diplomácia tett-e lépéseket, egyeztetett-e a szomszédos országban élőkkel azzal kapcsolatban, hogy ők miképpen fogadják ezt a magyar törvényjavaslatot, illetve azt kérdezték, hogy létezik-e az Európai Unióban, illetve Európában hasonló típusú szabályozás. Mind a kettőre megnyugtató választ kapott a bizottság, egyrészt azzal kapcsolatban, hogy maga a magyar diplomácia nagyköveti úton tájékoztatta a környező országok nagyköveteit, illetve az Európai Unióban - Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban - léteznek hasonló törvények, sőt Románia a Moldáviában élő román állampolgárokkal szemben tervezi hasonló törvény bevezetését a közeljövőben.
Mindezekre figyelemmel a bizottság egy tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Taps.)
