DR. HEGEDŰS MIHÁLY
DR. HEGEDŰS MIHÁLY
DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Égett a kis-balatoni berekben a tőzeg, amelyet megtekintve láthattam, hogy a berek területét az ingói résznél egy gáttal kettévágták. Ez az állapot súlyosan sérti az 1996-os természetvédelmi törvényt. Ezek szakaszai kimondják, hogy "A természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Tilos a védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni." Mivel a lápról belvízvédekezés címén a vizet leszívatták, így megtörténhetett, hogy a tőzeg kiszáradt és begyulladt. Térségünkben sajnos ez nem egyedi eset, már többször előfordult.
A Kis-Balaton teljes területe, láp- és mocsárvilága még most is egyedülálló természeti értékeket rejt magában, amely Közép-Európában is ritkaság. Ezek védelmére különböző nemzetközi szerződésekben rögzített kötelezettségeink vannak, amelyeket nem mindig teljesítünk. A füstölgő bereknek hátat fordítva látható a Kis-Balaton ingói része, ahol pusztuló nádasok, algaszőnyegek tömegei vannak. Az itt zajló vízminőségi beruházás folyamán a szomorú pusztulás látható.
Tisztelt Miniszter Úr! Megismételjük az első ütemben elkövetett hibákat? Most is jól látható és érezhető a rothadó algatömeg.
Tisztelt Miniszter Úr! Nem az az érdekünk, hogy a második ütem is algás tó legyen. Ez a terület 1954 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. Innen már csak egy rövid lépés a Balaton keszthelyi medencéje, ahová ezen algák tömegei lejuthatnak.
Tisztelt Miniszter Úr! Kérdéseim a következők:
Milyen alapon tekinti a vízügyi szolgálat még ma is ezeket a lápokat belvízöblözeteknek? Mi a miniszter úr szándéka a folyamatban lévő vízminőség-védelmi beruházással? Megtalálható-e a vízminőség-védelem és a természetvédelem összhangja?
Köszönettel várom válaszát.
