DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon jónak tartom, hogy a képviselő úr nem általában az utazások szükségességét vitatja, hanem különböző relációkban tett utazásokkal nem ért egyet.
A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart irányító Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanis rendkívül fontos szerepet játszik a külgazdasági kapcsolatokban. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyike annak a két ágazatnak, amely jelentős külkereskedelmi aktívumot termel. Különböző felmérések szerint ennek a felét, vagy újabb adatok szerint, a KSH új metodológiája szerint ennek az aktívumnak körülbelül a 35 százalékát a mezőgazdaság biztosítja. Nagyon fontos, hogy ez az aktívum fennmaradjon, ehhez viszont konkrét állami intézkedések kellenek. Annál is inkább, mert a külgazdaság egyik legbonyolultabb és legnehezebben összehangolható területéről van szó.
(14.20)
A képviselő úr tudja azt, hogy vannak olyan országok, amelyekkel jelentős a külkereskedelmi forgalmunk, és vannak olyanok, amelyekkel kevésbé jelentős. Vitatja, hogy olyan országokba kellene utaznunk, amelyekkel kevésbé jelentős. Mi annak a logikának az alapján léptünk, hogy ott is szükség van a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar jelenlétének a növelésére - nem feltétlenül a külkereskedelmi kapcsolatok bővítésével, hanem a külgazdasági együttműködés fokozásával -, ahol erre már, mondjuk, a múltban volt példa, Vietnam és Laosz esetében, vagy ahol nem volt példa, de amely piacokra a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak távlatilag rendkívül nagy szüksége van.
A tárca erőfeszítéseinek is komoly szerepe van abban, hogy a világgazdasági dekonjunktúra ellenére, ami a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek esetében kétségkívül jelentkezett az elmúlt években, ezt az aktívumot, amiről beszéltem, nagyjából sikerült produkálni.
A dollár árfolyama jelentősen erősödött. Abban az esetben, ha azonos árfolyamú dolláron, mondjuk, az 1990. évi dolláron fejeznénk ki a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel adatait, jóval jelentősebb lenne ma a magyar mezőgazdasági export, mint volt '90-ben, amikor elérte a 3 milliárd dollárt. Amikor önök arról beszélnek, hogy ez csökken, akkor nem veszik figyelembe azokat az árváltozásokat és árfolyamváltozásokat, amelyek magyarázzák ezt a folyamatot a dekonjunktúra ellenére.
Kisugárzó hatása van mindenféle külgazdasági akciónak. Kisugárzó hatása van, hiszen ennek a mostani mezőgazdasági kormányzatnak sikerült elérnie azt a közép-kelet-európai térségből egyedül, hogy Japánba beengedik a magyar nyers húst. Európában alig van olyan ország, amelyiknek ezt sikerült elérnie. Ugyanilyen lehetőséget kapott a magyar kivitel Szingapúrban is, ami jelentős átrakóhely.
A kisugárzó hatást magyarázza az is, hogy a délkelet-ázsiai térségbe egy év alatt 61 százalékkal nőtt a magyar export, és annak ellenére, hogy a különböző agrárdiplomáciai intézkedések és a külkereskedelmi adatok közötti azonnali ok-okozati hatás nyilvánvalóan nem mutatható ki, és ez nem is várható el, ezekben a relációkban kétségkívül jelentős növekedés következett be.
Thaiföld esetében szeretném az ön figyelmét felhívni arra, hogy bár hat útról beszél, mindössze két út volt hivatalos utazás, négy utazásra különböző átszállásokhoz (Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Idő!) tranzitállomásként volt szükség egy thaiföldi leszállásra. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Kérem tehát a képviselő urat, hogy továbbra is támogassa a Földművelésügyi Minisztérium agrárdiplomáciai kezdeményezéseit. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
