BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha az előttünk fekvő törvénynek valóban az lenne a célja, hogy a köztisztviselői kar anyagi és erkölcsi megbecsültségét javítsa, akkor a költségvetési bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai nyilván egyhangúan támogatták volna ezt a törvényjavaslatot. Az ellenzéki tagokat azonban a törvényjavaslat alapos tanulmányozása arról győzte meg, hogy az anyagi és erkölcsi megbecsülés mondott javítása ebben a törvényben nem a cél, hanem a mézesmadzag. A cél más: ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a polgári társadalmakban kialakult, a Max Weber-i értelemben vett hivatalnoki étoszt hordozó köztisztviselőkből a kormány szolgái, a kormány kiszolgáltatottjai legyenek. Ez ennek a törvényjavaslatnak a célja, és ezt a célt és az ennek megfelelő lépéseket a polgári értékek mellett elkötelezett szabad demokrata és szocialista képviselők ellenezték a bizottságban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ellenzéki képviselők a bizottsági vitában rámutattak arra, hogy nem kellőképpen világos és áttekinthető a megemelt javadalmazási és elismerési rendszer, de különösen problematikusnak tartották a költségvetési bizottságban ülő ellenzéki képviselők, hogy nem látjuk, a többség által két évre elfogadott költségvetésben nincs meg a javadalmazás emelésének pénzügyi fedezete, és kiváltképp nincs meg - mint erre a bizottságban rámutattunk - az önkormányzatoknál ennek az emelésnek a költségvetési fedezete.
A szabad demokrata és szocialista képviselők számára elfogadhatatlan volt az úgynevezett főtisztviselői kar intézménye. Mi úgy ítéljük meg, ebben az esetben már nem egyszerűen arról van szó, hogy a vezető köztisztviselőket a kormány szolgáivá, hanem arról van szó, hogy a miniszterelnök udvaroncaivá kívánják változtatni, ami ellentétes egy polgári társadalom gondolatrendszerével.
Elutasították az ellenzéki képviselők az úgynevezett központi tisztikar gondolatát is. Mi úgy gondoljuk, egy polgári társadalomban az olyan testületeket, mint a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a vám- és pénzügyőrség és a többi testület, a polgári társadalmak elveinek megfelelően civilesíteni kellene, civilesíteni kellene már tíz éve, ehelyett ez a kategória szimbolikusan is ezeknek a testületeknek a militarizálását képviseli, és ezeket a központi tisztikarhoz tartozókat is a miniszterelnök pretoriánus gárdájának tagjává teszi, és számunkra ez a törekvés sem elfogadható.
Szeretnék külön kitérni - mert a költségvetési bizottságban is sok szó esett róla - erre a bizonyos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre. Mi megtanultuk az Alkotmánybíróság határozataiból azt, amit a kormány szemlátomást még mindig nem tanult meg; azt, hogy vagyonnyilatkozat lehet alkotmányos, akkor lehet alkotmányos, ha a vagyonnyilatkozat tartalma, a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre és a vagyonnyilatkozat kezelésének módja kielégíti az alkotmányos kívánalmakat, alkotmányos kritériumokat. Az, amit a kormány előterjesztett, sem a vagyonnyilatkozat tartalmában, sem a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek rendkívül széles és a céllal összhangban nem állók körének meghatározásában, és amit külön szeretnék hangsúlyozni, a vagyonnyilatkozat kezelésének módjában nem felel meg az alkotmányos kritériumoknak, hiszen az elöljáróitól teszi egzisztenciálisan függővé, nekik egzisztenciálisan kiszolgáltatottá azokat a köztisztviselőket, akiknek - ismétlem - egy polgári társadalomban a hivatalnoki étosz alapján a szakszerűség és a köz szolgálata kell legyen a célja, és nem a mindenkori felsőbbség és a mindenkori politikai felsőbbség szolgai kiszolgálása.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
