DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottságban a kisebbségben maradt képviselők is méltányolták a törvényjavaslatnak azt a célkitűzését, hogy a köztisztviselői kar fizetését emeljék; méltányolták azt, hogy ezeket a lépéseket a rendvédelmi szervezeteknél is meg kívánja tenni a törvényjavaslat; és méltányolták a javaslat néhány progresszív elemét.
Nagy vita alakult ki - és alkotmányos szempontból aggályos megfogalmazást tartalmaz a törvény - a vagyonnyilatkozat kérdéskörében. Az Alkotmánybíróság a 21/1993. számú döntésében a korábbi vagyonnyilatkozattal kapcsolatban kijelölte azokat a kereteket, amelyek között az állampolgárok információs önrendelkezési joga korlátozható. Ebben az esetben nem megbecsülhető pontosan, hogy hány embernek kell majd vagyonnyilatkozatot készíteni; a rendelkezésre álló adatok alapján ez körülbelül 3-400 ezer fő, aki vagyonnyilatkozat-tételre köteles.
(9.30)
3-400 ezer fő, legalábbis a kormány képviselője ilyen adatokat mondott a bizottság ülésén; 110 ezer köztisztviselő, 60 ezer rendvédelmi szervnél dolgozó, hozzátartozóik, valamint a bírók, ügyészek. Ez egy becsült adat, benne kellett volna lennie a törvényjavaslatban; sajnálom, hogy Pintér úr most vág grimaszokat, ahelyett, hogy beleírta volna a törvényjavaslatba, hogy hány embert érint ez a javaslat, ami egyébként törvényi kötelezettség lett volna. Így csak találgatni vagyunk kénytelenek, hogy hány embernek kell majd vagyonnyilatkozatot tenni.
De a fő kérdés, ami alkotmányos szempontból kérdés, hogy alkalmas eszköz-e ez a vagyonnyilatkozat arra, hogy felszámolja a korrupciót. Ha megnézzük, azt látjuk, hogy nem alkalmas eszköz. Az eddigi úgynevezett korrupciós botrányoknál vagy az éppen most folyó korrupciós botrányoknál sem a közös háztartásban élő gyermekek kerültek gyanúba, hanem a külön háztartásban élő gyermek, és a szülők is gyanúba kerültek az elmúlt években. Miért ne lehetne majd a korrupt köztisztviselőnek a szülőkhöz vagy a külön háztartásban élő gyermekekhez felhalmozni azt a vagyont? Mit érünk el azzal, ha a házastársakat és a közös háztartásban élő gyermekeket kötelezzük vagyonnyilatkozat-tételre, megfosztva ezzel őket az alkotmányban számukra biztosított joguktól, tehát attól, hogy a vagyoni helyzetük mint személyes adat védelmet élvezzen? Szükséges mértékű-e ez a beavatkozás? - kérdezi az Alkotmánybíróság kritériuma, amikor ezt a vagyonnyilatkozatot elemezte. Megítélésünk szerint nem a szükséges mértékű, hanem azon túlmenő mértékű. Ez a javaslat azt üzeni, azt a jogi értelemben vett vélelmet fogalmazza meg, hogy minden köztisztviselő korrupt. Kivételes esetben bebizonyíthatja azt, hogy nem az.
A mi megítélésünk szerint egy tisztességes, a köztisztviselői kart méltányoló előterjesztés az ellenkezőjéből kellene hogy kiinduljon. Abból kellene kiindulni, hogy a köztisztviselők általában nem korruptak és a családtagjaik sem azok. Azokkal szemben kellene hatékony eszközöket előterjeszteni, akik gyanúba keverednek, s azokkal szemben kell hatékony megoldásokat adni. Erre természetesen a vitában majd konkrét, használható és alkotmányos előterjesztéseket is fogunk tenni.
Ezek alapján azt kell mondanunk, hogy az előterjesztés lényeges pontja súlyos alkotmányos aggályokkal küszködik. Az előterjesztés ezen pontjai az Alkotmánybíróság szűrőjén nem mehetnek át, hiszen ésszerűtlen, indokolatlan és szükségtelen mértékű korlátozást jelentenek alkotmányos jogokban. Nem tekintheti úgy az Országgyűlés egy törvény elfogadása esetén a köztisztviselői kart, mint amely köztisztviselői kar az állam szolgája, pontosabban rabszolgája, mert személyi jogait és szabadságát is feladja, nem is beszélve itt a nemzetbiztonsági kontrollról és más beépített szűrőkről, ahol a törvényjavaslat semmifajta érdemi garanciát nem tartalmaz arra, hogy az így beszerzett, begyűjtött adatmennyiséget tisztességesen, korrektül és az alkotmánynak megfelelően fogják kezelni. Nincs az eljárásra semmiféle előírás sem a köztisztviselőknél, sem a bíráknál, sem az ügyészeknél, sem a rendvédelmi szerveknél. Ezért szavazott a kisebbség a törvényjavaslat ellen.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
