DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság 2001. február 7-én tárgyalta a köztisztviselők jogállásáról szóló '92. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló T/3690. számú törvényjavaslatot.
A törvényjavaslatot előterjesztő kormány képviselője a bizottsági ülésen kifejtette, hogy a kormány több mint egyéves előkészítő munka után nyújtotta be a parlamenthez ezt az előterjesztést, melyet mind szakmai, mind társadalompolitikai szempontból reform értékű módosításnak tekintenek. Meglátásuk szerint a törvényjavaslat a tervezett intézkedésekkel hozzájárul a közszolgálati munka presztízsének, színvonalának, szakmaiságának erősítéséhez, ugyanakkor az európai uniós államok tendenciáinak megfelelően növeli nemcsak a szakmaiság, hanem a közszolgálattal szemben támasztott általános igényeket és igényességet is.
A tervezett intézkedések nagy része hosszú évek hiányát pótolja. Az illetménytáblák tekintetében több lépcsőben jelentős változást indít el. Ennek eredményeként 2004. január 1-ig mintegy 70 százalékos illetményemelkedésre kerül sor. A törvénymódosítás az illetménypozíció erősítése mellett a szakmaiságra, az előmenetelre és általában a minőségre helyezi a hangsúlyt.
A vagyonnyilatkozat előírása, valamint az etikai rendszer erősítése megfelel az európai tendenciáknak. A főtisztviselői kar kialakítását célzó javaslatok megfelelnek az európai uniós tagállamokban kialakított gyakorlatnak. A legtöbb tagállamban van a főtisztviselőknek, a felső szintű köztisztviselőknek egy olyan köre, akik stratégiában és nem ágazati érdekekben gondolkodnak. Ezt erősíti az, hogy nagyon sok államban a miniszterelnök a közszolgálat vezetőjeként és első számú tisztviselőjeként maga nevezi ki ezeket a tisztviselőket.
A bizottsági ülésen a törvénymódosításról kifejtette véleményét több érdekszövetség és érdekképviselet is. A tervezet sok pontjával egyetértenek, azt előremutatónak, az előterjesztést pedig időszerűnek tartják. Mint mondták, több éve elvárt igénye a közigazgatásban dolgozó kollégáknak, hogy egy pályaívet felvázoló törvény szóljon róluk, mely független a kormányváltozásoktól. Az érdekszervezetek egyetértenek az illetményszorzók kialakításával, bár pontosítását, korrekcióját helyesnek tartanák. Támogatják a pályáztatás bevezetését, ám ennek részletei tekintetében többféle javaslat, kiegészítés is megfogalmazódott. Üdvözölték az érdekegyeztetés reformját is, szimpatizálnak azokkal a nagyfokú szociális érzékenységről tanúbizonyságot tevő módosító javaslatokkal, melyek a nyugdíjas köztisztviselőkről való gondoskodásról szólnak.
Ellenérzésüknek adtak hangot viszont a vagyonnyilatkozat bevezetésével kapcsolatban, mivel mint mondták, a köztisztviselők döntő többségének nincs mit bevallani. Nem tartják szerencsésnek azt sem, hogy erkölcsi normák kerülnek be - legalábbis anyagi eljárási szabályozás szintjén - a törvénybe.
A köztisztviselői teljesítmények értékelésével kapcsolatosan hangsúlyozták az objektivitás erősítésének, illetve a szubjektivitás csökkentésének fontosságát.
(9.20)
A főtisztviselői kar létrehozásával kapcsolatosan annak indokát általában elismerték, ám megvalósítását a tervezetben megjelent formában nem támogatták.
A bizottsági vitában felszólaló képviselők egyetértettek abban, hogy kiemelkedő fontosságú dokumentum van előttünk. Kormánypárti oldalról elmondták, hogy az európai uniós csatlakozáshoz ez egy rendkívül fontos törvény. Erényei között említették, hogy általa egységessé válik az illetményrendszer. Ez különösen a kistelepülések önkormányzati szféráját fogja előnyösen érinteni.
Kiemelték, hogy az előterjesztés preferálja a pályára kerülést, a 30-40 év közötti korosztályt, valamint van még egy erőteljesebb illetménynövekedés a nyugdíjba vonulás előtt is.
Üdvözölték, hogy a tervezetbe bekerültek etikai elemek.
A vagyonnyilatkozat mellett szólva kifejtették, hogy az a korrupció ellen mindenképpen fékezően hat, hiszen mérhetővé válik a vagyongyarapodás.
Támogatták a teljesítménymérés, -értékelés fontosságát, bár nem vitatták, hogy ennek lesznek nehézségei.
A bizottsági ülésen az ellenzéki képviselők alapvetően szükségesnek tartották a terület szabályozását, ugyanakkor több kritikai megjegyzést is tettek.
Az önkormányzati és rendészeti bizottság végül 16 igen, 3 nem és 9 tartózkodás mellett az előterjesztést általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
