KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN, a számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki bizottság elsősorban az Állami Számvevőszékre koncentrálva megtárgyalta a javaslatot. Összegzésül, az első gondolatmenet az, hogy alapkérdések tisztázatlanok, hatása alábecsült.
Köztisztviselő-e egyáltalán az Állami Számvevőszék állománya? Lehet-e egészen más kötelmekkel rendelkező csoportot az egységesítés jegyében, az összeférhetetlenség eddig is legszigorúbb változatát vállalókat a lényegesen enyhébb elbírálás alá esőkkel egy kalap alá, egy kategóriába venni?
Dr. Tölgyessy Péter, aki az átmenet időszakában az alkotmányba foglalt, Állami Számvevőszékre vonatkozó passzust is írta, mondta a bizottság ülésén: "Szerintem a számvevő nem köztisztviselő, ez itt az alapvető probléma, egy rendes országban nem köztisztviselő. Vagy bírói jogállása van, vagy pedig egy speciális számvevői jogállása van."
Úgy gondolom, hogy a számvevőszéki bizottság helyesen foglalt állást, amikor azt deklarálta, hogy nem hajlandó ahhoz segítséget nyújtani, hogy a számvevőszéki bizottság szerepe, fontossága, súlya, megbecsülése akármennyit is romoljon. Az elmúlt hét év alatt a számvevőszéki bizottság pozíciója nagyjából-egészében a költségvetéseken keresztül kiemelt kategóriába tartozott. Az előttünk lévő előterjesztés azonban a szorzóit nem emelte, nem sorolta be az átmeneti időszak által, a fizetési problémákat csökkentő kategóriákkal kapcsolatos átmeneti időszakba tartozónak a Számvevőszéket, és eltörölte a 75 százalékos pótlékát.
Úgy gondolom, hogy az volt a helyes megállapítás, amit a minisztérium akkori képviselője mondott, hogy ezek malőrök, ezek hibák, ezek kimaradtak, amit nekünk is szomorúan kellett konstatálnunk. De a számvevőszéki bizottság hozzá fog járulni módosító javaslataival a helyzet konszolidálásához.
Ugyancsak alapkérdésként tisztázatlan, hogy mely szintig politikai szereplő a köztisztviselő, mely szinttől lojális, a folyamatosságot biztosító kiemelt köztisztviselői kar szükséges az ország számára. Úgy gondolom, hogy ebben a vonatkozásban is a kormány-előterjesztés fordítva ül a lóra. Azt a felső szintű politikai szereplőt kívánja bebetonozni a 300 és a fegyveres testületek vonatkozásában a 150 fővel, aki nagy valószínűséggel érintett a négyévenkénti váltás lehetőségében. Ugyanakkor a kiemelt kategóriából gyakorlatilag kizárja azokat a lojális köztisztviselőket, akik a szakmai munkában a folyamatosságot biztosítani tudják.
Az önkormányzati szférában létezik a polgármester döntéseihez rendelve az úgynevezett politikai tanácsadó, főtanácsadó intézménye. Ez az a kategória, ami a polgármester úr személyéhez kötődően négyéves jogviszonyt állapít meg az önkormányzati rendszerben.
(10.50)
Úgy gondolom, szükség van arra is, hogy politikailag megbízható kategóriákban, létszámban alkalmazzanak a minisztériumok embereket. Nem gond, sőt hasznos az, ha ezeket kellő mértékben dotálják, de nem lehet, demokratikus gondolkodás szerint nem illik ezeket a politikai szereplőket bebetonozni, helyettük inkább azokat a lojálisan folyamatosságot biztosítókat kellene megbecsülni, akik, úgy gondolom, végzik az érdemi munkát.
Kínosan hasonlít ez a fajta törvényjavaslati rész ahhoz, amit 1994-ben a Magyar Televízióban megpróbáltak alkalmazni, hogy az általuk jónak tartott embereket, televíziós személyiségeket óriási végkielégítési pénzekkel próbáltak meg bebetonozni.
Új vonatkozása ennek a törvénynek az is, hogy a budapesti-vidéki viszonylatot ismét fordított helyességgel kiélezi. Úgy gondolom, ha valaki azt akarja kérdezni, hogy Moszkvában vagy Vlagyivosztokban kell területi pótlékot alkalmazni, azt hiszem, nem lehet a dolog kérdéses, mégis a budapestiek számára van 50 százalékos pluszkeret, ami, úgy gondolom, nagyon negatívan értékelhető kategória.
A kisebbség álláspontja az volt, hogy a bonyolult, sok összefüggést tartalmazó probléma sematikus módon nem oldható meg, a jelenlegi problémák helyébe (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) újakat gerjeszt. A törvényjavaslat célja pedig szerintünk az, hogy az elbocsátások után megmaradt, politikailag elkötelezett klientúra hosszú távon bebetonozva szolgálja (Az elnök ismét csenget.) a Fidesz-koalíció érdekeit akkor is, ha 2002-ben már új koalíció fog működni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
