KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A bizottság kisebbsége nem tartotta általános vitára alkalmasnak a törvényt. Ebben csak egy elem volt az a már gyakran elmondott fájdalom és kifogás, hogy nem volt elegendő felkészülési időnk arra, hogy a törvényjavaslatot érdemben át tudjuk tekinteni.
Ez egy szokatlanul hosszú és bonyolult törvény. A hatályos köztisztviselői törvény természetesen csak az alaptörvény, összesen nyolcvan paragrafusból áll; ez a benyújtott törvénymódosítás százöt paragrafusból, és tucatnyi más törvényt érint. A tisztességes állásfoglaláshoz sokkal hosszabb időre lett volna szükség, és természetesen arra, hogy az alapkérdésekben az előterjesztő megkíséreljen konszenzust létrehozni.
Öt olyan okot szeretnék elmondani, amely miatt a törvényt általános vitára alkalmasnak nem tartottuk.
1. Változatlanul nincs koncepció a közszolgák jogviszonyának a távlati rendezésére. Az alaptörvénynek, a munka törvénykönyvének a reformja elmaradt, és a közszolgálat szabályozása toldozgatással-foldozgatással történik, ami a köz szolgálatában dolgozók jogbizonytalanságát okozza.
2. Ebben a törvényben, amelynek, éppen azért, mert a közszolgálatra vonatkozik, a pontossága és keménysége nagyon fontos, igen sok a megengedő, puha szabály. Ennek a puha szabálynak egyrészt az a magyarázata, hogy meglepően sok esetben utalja a döntési lehetőséget a benyújtott javaslat alacsonyabb szintű jogszabályba. Más esetekben bizonyos korábbi kötelező juttatások csak adhatók, ha van pénz, kapnak, ha nincs pénz, nem kapnak, és ami a legjobban fáj, lehet demokrácia, ha akarjuk, tessék például a pályázatokat elbíráló háromtagú bizottságra gondolni: ha akarjuk, működik, ha nem, nem.
3. Természetesen mindenki, így mi is örülünk annak, hogy növekszik a köztisztviselők illetménye. Már magáról a módszerről lehetne beszélni, hogy a szorzót kell-e változtatni vagy az illetményalapot növelni, de majd erről beszélünk az általános vitában. Örülünk a magasabb fizetésnek, de miközben mindannyian egyetértünk abban, hogy nem olcsó közszolgákra van szükség, azért értsünk egyet abban is, hogy nézzük már meg az állami működés költségeit is mellé. Ha ön 120 milliárdról beszél, akkor ez a 120 milliárd mennyivel megnövekedett béralapot takar, mennyivel nőtt meg a hivatalok száma, mennyivel nőtt meg a csúcsszervek száma, mennyivel nőtt meg az ezekben a csúcsszervekben alkalmazott köztisztviselők száma, mitől olyan sok ez a 120 milliárd? Azért, mert az eredetileg is itt foglalkoztatottak bére ennyivel nő, vagy maga a bértömeg is megugrott? Természetesen a válasz az utóbbi. És ennek a megemelt illetménynek ára van, ára van a vagyonnyilatkozatban, most mondhatnám azt, hogy egy dettó jelet teszek amellé, amit Hack Péter képviselőtársam mondott.
A mi bizottsági ülésünkön az előterjesztő képviselője 110 ezer köztisztviselőről beszélt, és amikor megkérdeztük, hogy ebből mennyi a vagyonnyilatkozatra kötelezett, azt mondta, hogy ötezer. Ez tréfának jó, válasznak természetesen nem. Több tízezer köztisztviselőről kell hogy szó legyen, és az ellenőrzésükre természetesen megint létrejön egy új csúcshivatal, helyettes államtitkárral, főosztályvezetővel, és kiemelt fizetéssel.
Nagy kérdés, hogy a munkáltató betekintési joga nem növeli-e a vezető és beosztott információs egyenlőtlenségét - az adatvédelmi biztos kétségét idéztem. De még ennél is nagyobb árat fizetnek a hivatásos szolgálati viszonyban lévők, akik előre beleegyeznek abba, hogy kifogástalan életvitelük ellenőrzése érdekében bármikor nemzetbiztonsági eszközökkel meg lehet őket figyelni. És megint az adatvédelmi biztost idézem: van-e elég alkotmányos érdek ennek az előre elfogadott és előre aláírt nemzetbiztonsági ellenőrzésnek az igazolására? Önnek bizonyára van oka arra, hogy saját kollégái között keresse a potenciális korrupció forrását, de én Hack Péter álláspontját osztom, a köztisztviselők túlnyomó többsége tisztességesen dolgozik, és nem érdemli meg az a priori gyanúsítást.
4. A kiemelt főtisztviselői kar: miniszter úr, nem kiérdemelt karrierről van szó, hanem adományozott lehetőségről. Hiszen kiemelt főtisztviselő lehet valaki a közszolgálati jogviszonyának létrejötte pillanatában, és sok derék kenyérdobáló várhatja már valahol, hogy kiemelt köztisztviselő legyen belőle. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
5. Önmagában is elég lenne, hogy ne szeressük ezt a törvényt, az, hogy meggyengül az érdekegyeztetés, a kiszolgáltatottság megjelenik a megengedő jogi szabályokban, de megjelenik abban, hogy az érdekegyeztetés meggyengült. Nagyon sok mindennek kellene változni ebben a törvényben, hogy az elfogadását mérlegelni tudjuk.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
