NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A köztisztviselők fokozottabb megbecsülése, jövedelmi pozícióinak javítása fontos és időszerű. A javaslat jelentős, megfogalmazott céljaival a képviselők széles köre azonosulni tud. Nagyjából ennyi, amiben a kormánypártok és az ellenzéki pártok, többség és kisebbség egyetértett a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság február 6-ai ülésén.
A T/3690. számú törvényjavaslat általános vitára való bocsátásának elutasítását az ellenzék hangsúlyozottan nem alkalmatlanság miatt javasolta, hanem úgy vélte, hogy ilyen nagy horderejű javaslat áttanulmányozására a bizottsági ülésig rendelkezésre álló hétvége nem volt elegendő. Többen úgy gondolták, hogy az előterjesztés csupán a főtisztviselői kar létrehozására koncentrál; nehezményezték, hogy a közszférából kiemelt bizonyos rétegeket, és az ő helyzetük látványos javításával feszültségek keletkezhetnek közalkalmazottak és köztisztviselők között. Aggályosnak tartották a köztisztviselői kar szűkítését; garanciákat kértek az ügykezelők, fizikaiak védelmére.
A bizottsági ülésen is látható volt, hogy a törvényjavaslat egyik legsarkalatosabb eleme a magasabb etikai mérce, a közéleti tisztaság, a közigazgatás átláthatóságának, erősítésének biztosítása céljából bevezetett vagyonnyilatkozat lesz. A többségi vélemény szerint a törvényjavaslat alapvetően az európai uniós célkitűzéseket szolgálja, amelynek egyik alapvető eleme, hogy javítsa a közigazgatás versenyképességét a versenyszférával szemben. Három, illetve négy ütemben 65-70 százalékos illetménypozíció-emelkedést kíván megcélozni a javaslat. Fokozottabb megbecsültség biztosítása mellett és azzal egy időben azonban magasabb szakmai és etikai követelményeket is felállít a tervezet.
Elhangzott, hogy a közvélemény a korrupciót szinte népmeseszerűen az általa televízióból, rádióból, sajtóból jól ismert politikussal köti össze. Ugyanakkor a közember számára ismeretlen minisztériumi vagy önkormányzati vezető tisztviselő a gyakorlatban jóval nagyobb döntési szabadsággal, mérlegelési lehetőséggel bír. Politikusok egy részére, az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan, ha döcögve is, de működik a vagyonbevallási kontrollrendszer. Ennek kötelezettségét a törvényjavaslat létrehozza más, csábításra kitett döntéshozókra is.
Az általános vitára való alkalmasságot támogató többség is úgy vélte, hogy módosításokra szükség lesz. Alaposabb szabályozást kell kialakítani az ismétlődő vagyonbevallások esetén. Azonos beosztásba való áthelyezéskor ne kezdődjön elölről a törvényben rögzített ötévente vagy kétévente időszak. Ne lehessen úgymond elmenekülni egy másik hasonló beosztásba a vagyonbevallás elől. A jegyzők alapilletményének meghatározásakor a lakosságszám alapján való kategorizálás nincs összhangban a végzett munkával. A törvényjavaslat koncepcionálisan sérül, ha az előmeneteli rendszerben nem jelenik meg minőségi, illetve illetménykategóriaként a városi, illetve a körzetközponti jegyző. Szintén korrekcióra szorul a köztisztviselői karból kimaradt ügykezelők, illetve fizikaiak titoktartási kötelezettségének szabályozása. Egy körjegyzőség fizikai állományú telefonközpontosa, takarítónője, gépkocsivezetője nyilvánvalóan akaratlanul is több személyes adatot tartalmazó, hivatali titok körébe tartozó információhoz jut, mint egy minisztériumi karbantartó.
(10.00)
Mindezek mellett a törvényjavaslatot az általános vitára való alkalmasság tekintetében kiérleltnek és támogatandónak vélte a 8 tartózkodóval szemben a bizottság 11 fős többsége.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
