DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény megalkotása a titokvédelem korábbi rendszerét lényegesen megváltoztatta. A Házszabály jelenleg hatályos rendelkezései még a korábbi titokvédelmi jogszabály, az 1987. évi 5. törvényerejű rendelet hatályának idejében kerültek megalkotásra, melynek következtében a Házszabály hatályos titokvédelmi rendelkezései a korábbi titokvédelmi szabályozáshoz illeszkedtek.
Itt kell utalnom arra, hogy a Házszabály jelenleg tulajdonképpen csak érintőlegesen foglalkozik a titokvédelem kérdéseivel. A szabályozás lényegét illetően e kérdések rendezését részben az általános jogi szabályozásra bízza, részben pedig az Országgyűlés elnökének hatáskörébe utalja. Ez utóbbi körben az alkotmányügyi bizottság egy 1996-ban meghozott házszabály-értelmezési állásfoglalása az elnök jogkörét csupán az Országgyűlés Hivatalának működési körére szűkíti le.
A koherens jogi szabályozás kialakítása szükségessé teszi, hogy a Házszabály titokvédelmi rendelkezéseit az 1995-ben megszületett és jelenleg is hatályban levő titokvédelmi törvényhez igazítsuk, és ennek keretében a Házszabály szintjén részletesen határozzuk meg azokat a szabályokat, amelyek az államtitok és a szolgálati titok kezelése és védelme körében az Országgyűlés működésével összefüggésben szükségesnek látszanak.
(A jegyzői székben Kapronczi Mihályt dr. Juhászné Lévai Katalin váltja fel.)
Az ügyrendi bizottság házszabály-módosító javaslata ezeket a feladatokat kívánja megoldani. A házszabály-módosítás főbb elemei a következők:
A titokvédelmi törvény új rendelkezései értelmében az államtitkot vagy a szolgálati titkot tartalmazó adat felhasználása során a felhasználó szervezet vezetője már nem hoz önálló minősítési döntést, mint az korábban volt. Az ilyen adatot minden esetben a keletkezése szerinti állami szerv vezetője minősíti, és ez a minősítés határozza meg a továbbiakban is az adat titokjellegét, függetlenül attól, hogy az adatot melyik állami szerv használja fel munkája során. Ebből adódóan az Országgyűlés működése során elsősorban a máshol titkossá minősített adatok felhasználása válik jellemzővé. Ennek következtében az új helyzetben az Országgyűlés elnökének, illetve a bizottsági elnököknek a titokvédelemmel kapcsolatos fő feladatát nem annyira a titokká minősítő döntés, hanem a titokvédelem alá eső adatok megőrzésével kapcsolatos intézkedések meghatározása képezi.
Az előttünk fekvő javaslat a korábbi szabályozás módosításával részletesen szabályozza az Országgyűlés elnökének, illetve a bizottsági elnököknek a minősített adatokat tartalmazó önálló indítvány, napirend előtti felszólalás, illetőleg bizottsági előterjesztés tárgyalásával kapcsolatos, valamint a bizottság előtti meghallgatás és a vallomástétel során közölt államtitok, szolgálati titok vagy más titok védelméhez szükséges tennivalóit.
A Házszabály módosítása során külön alfejezetbe kerülnek a nyilvános, illetve a zárt ülésre vonatkozó szabályok, valamint a zárt ülés jegyzőkönyvére alkalmazandó eltérő rendelkezések. A házszabály-módosítás lehetőséget ad arra is, hogy az Országgyűlés működésére, nyilvánosságára vonatkozó szabályokat modern technikai szabályok alkalmazásával bővítsük. A Házszabály módosítása keretében a javaslat rendezni kívánja az Országgyűlés működése során az egyes bizottságok tudomására jutott magántitok kezelését is, amelynek védelmére a személyes adatok védelméről szóló törvény kötelezi a titok birtokosát.
Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy az ügyrendi bizottság az előterjesztett házszabály-módosítás tárgyában teljes egyetértésre jutott, így az előttünk fekvő önálló indítvány mind a hat parlamenti pártfrakció közös akaratát tükrözi. A szabályozás kialakítása során a törvény előírásainak megfelelően figyelembe vettük a személyi adatvédelmi biztos véleményét. Az előterjesztés kimunkálásában kiemelkedő szerepet vállaltak e speciális jogterület szakértői, az Országgyűlés főtitkárságának és a Belügyminisztériumnak a munkatársai. Ezt az alkalmat ragadom meg, hogy mindenkinek, aki az ügyrendi bizottság munkájában segítségünkre volt, segítségüket megköszönjem.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ügyrendi bizottság házszabály-módosító javaslatát vitassa meg, és fogadja el. Köszönöm figyelmüket.
(13.00)
