TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Képviselőtársam, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Salamon László elnök úr előterjesztésével összhangban én magam is úgy látom, hogy egy olyan szabályozási feladat elvégzése áll az Országgyűlés előtt, amely szabályozási feladat három törvény követelményeit kívánja érvényesíteni a Házszabály rendelkezései között. Az egyik a 1995. évi LXV. törvény, amely az államtitokról és a szolgálati titokról szól. A másik - és ezért szeretném ezt is hangsúlyozni, mert tárgya a szabályozási feladatnak - az 1992. évi LXIII. törvény, amely a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szól. Végül e körbe tartozónak tekintem, még ha csak érintőlegesen is, de idetartozó kérdés, a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény követelményeinek érvényesítése. Régi adóssága az Országgyűlésnek, hiszen egy '95-ös törvényt kell az Országgyűlés Házszabályában érvényesíteni, mindazonáltal én is örülök annak, hogy eljutott ez a javaslat addig, hogy ma az Országgyűlés mint konkrét házszabály-módosítási javaslattal tud foglalkozni.
A magam részéről az előterjesztéshez néhány olyan megjegyzést szeretnék tenni a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében, amely a javaslat további sorsa szempontjából megítélésünk szerint figyelmet érdemel, illetve ezek átvezetése, figyelembevétele a beterjesztett javaslat véglegesítésekor, azt gondolom, kikerülhetetlen.
Három olyan feltétel van álláspontunk szerint a Házszabály módosítása során, amelyet e kérdéskör áttekintésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egyik az, hogy az Országgyűlés és szervei működésének természetes állapota a nyilvánosság. Ez egy jellegét tekintve nyilvános intézmény, hiszen az ország választópolgárainak joguk van arra, hogy választott a képviselőik tevékenységével, mondanivalójával, működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben torzulásmentes, lehető legteljesebb módon rendelkezésre álló információkkal rendelkezhessenek.
A másik, hogy az Országgyűlés előbb idézett jogállási törvénye biztosítja a képviselőknek azt a jogát, hogy a munkájukhoz szükséges információkat megszerezhessék, ezekkel rendelkezhessenek, beleértve az államtitkot és a szolgálati titkot is, természetesen ebben a tárgykörben azokkal a speciális szabályokkal kiegészítve, amelyek ezekhez hozzátartoznak.
Harmadrészt, azt gondolom, az is egy természetes követelmény, hogy az Országgyűlésnek munkája során is védenie kell az állami és szolgálati titkot, meg kell őrizni, és ugyanígy biztosítani kell a munka során keletkező vagy megjelenő személyes üzleti és törvény által védett más adatok korrekt módon történő, a törvényi előírásoknak megfelelő kezelését, nyilvántartását és védelmét természetesen.
E három feltételt figyelembe véve azt gondolom, hogy a szabályozási javaslat megpróbál e három szempontot érvényesítve egy korrekt eljárást letenni, de hozzátartozik az igazsághoz, hogy ha összességében ezt megközelítő módon meg is oldja, bizonyos részletkérdésekben nem teljes körű e szempontok összhangjának érvényesítése. Erre konkrét példát szeretnék mondani. De előtte szeretném rögzíteni azt az alapelvet, amelyet mi az ügy megközelítésekor és a Házszabály módosításának vitájakor mindvégig követtünk és követni fogunk.
Azt gondoljuk, hogy az Országgyűlés Házszabályának oly módon kell biztosítania a titokvédelem követelményét, hogy ez a lehető legkisebb mértékben korlátozza az Országgyűlés nyilvánosságát. Ez vonatkozik álláspontunk szerint a zárt ülések tartására, és vonatkozik véleményünk szerint a zárt ülések következtében keletkezett jegyzőkönyvek kezelésmódjára, ahhoz való hozzáférésre, illetve ennek szabályaira. Ezt a zsinórmértéket javasoljuk a továbbiakban is figyelembe venni, mind az Országgyűlés egésze, mind bizottságainak tevékenysége, illetve az ezzel összefüggő szabályozási kérdések megítélése során.
Itt jutok el az egyik olyan ponthoz, ahol nekünk a benyújtott házszabály-módosítási tervezettel kapcsolatban a vitánk fennmaradt, azzal együtt, hogy e kérdésről az ügyrendi bizottság ülésén lefolytattuk a vitákat. Ez pedig az, hogy kétfajta módon szabályozza ma a Házszabály a zárt üléssé nyilvánítást. Az Országgyűlés egészére vonatkozóan kétharmados többséget ír elő, vagyis a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatásával lehet zárt ülést elrendelni, ugyanakkor a bizottságok esetében ez a szabály nem terjed ki, ott nem jelenik meg a kétharmados döntés kötelezettsége, ott feles döntéssel bármikor elrendelhető a zárt ülés.
Sajnos, az elmúlt két év parlamenti működése minket arra int, hogy e vonatkozásban aggályosak legyünk, és rigorózus szabályozást igényeljünk vagy követeljünk, hiszen nem egy esetben bizonyítható volt, hogy bizottsági ülésen a kormányzati többség - kényelmi szempontok vagy nem tudom milyen politikai szándékok alapján - úgy rendelt el zárt ülést, hogy ennek jogi feltételei nem álltak rendelkezésre. Tehát nem volt szó államtitokról vagy szolgálati titokról, egyszerűen úgy gondolták, hogy számukra kényelmesebb az adott kényes kérdés megvitatása oly módon, hogy a sajtó képviselői ki vannak tiltva a bizottság üléséről. Emlékezetes példák ebben a tárgykörben a megfigyelési bizottság ülésével összefüggésben visszakereshetők.
Ezért mi úgy véljük, hogy ennek az ügynek a rendezése, pláne a korábban elfogadott vagy általunk képviselt rendező elv figyelembevételével akkor korrekt, ha a bizottsági ülések zárttá nyilvánítása is kétharmados többségű döntéssel hozható meg. Ez garanciális szabály, a mindenkori ellenzéknek egyébként garanciális szabály, és biztosítja azt, hogy valóban csak akkor kerüljön sor zárt ülés elrendelésére, ha ennek törvényi feltételei adottak, és ezt nyilván egy kétharmados többségű támogatás alá tudja támasztani.
A másik kérdéskör, amellyel foglalkozni kívánok az ügy kapcsán, amelyet Salamon képviselő úr is, elnök úr bevezetőjében említett, hogy a Házszabály '94-es rendelkezései óta az információáramlásban, elsősorban az elektronikus információáramlásban számos olyan módosulás történt, amely, azt gondolom, figyelembe veendő. Tehát a közel hét év történései azt mutatják, hogy bizonyos vonatkozásban az akkori leírásokat, ügyviteli eljárásokat, jegyzőkönyvezési eljárásokat az idő meghaladta, hiszen az internetes hálózat, amely önmagában sok tekintetben a nyilvánosságnak egy nagyon fontos új forrásává vált, lehetővé teszi azt, hogy az Országgyűlés munkáját, tevékenységét, irományait, jegyzőkönyveit bármelyik állampolgár, bárki, aki egyébként a technikai hozzáférhetőséggel rendelkezik, ehhez hozzájusson.
Örülök annak, hogy ez a pont bekerült a Házszabályba, mely előírja most már, hogy az Országgyűlés irományait, a titkos adatokat tartalmazó jegyzőkönyvek kivételével, rá kell tenni az internetes hálózatra, hozzáférhetővé kell tenni az állampolgárok részére. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy mivel párhuzamosan él még a hagyományos technika, tehát a kinyomtatott jegyzőkönyvekbe foglalt jegyzőkönyvezési metódus, itt is érdemes egy lépéssel továbbhaladni, mégpedig oly módon, hogy azt a nagy mennyiségű nyomtatott anyagot, amellyel ma minden képviselő találkozik, lehet, hogy érdemes szűkíteni, pláne oly esetben, amikor ennek a technikai feltételei már most adottak. Erre vonatkozóan egyébként módosító indítványainkat be fogjuk nyújtani.
(13.10)
Tisztelt Ház! Összességében: a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a benyújtott indítványt támogatja, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy azok a módosító indítványok, amelyek részben kidolgozásra kerültek, s amelyeket benyújtunk, illetve benyújtani kívánunk, érdemben kerüljenek mérlegelésre, mert úgy vélem, hogy egy szakmailag korrekt anyag és egyébként egy ma kevésbé létező, de talán megteremthető bizalmi tőke együttes feltétele annak, hogy ebben a kérdéskörben - mégpedig a Házszabály módosításában - a kétharmados többség a parlamentben biztosítható legyen.
Köszönöm a meghallgatást.
