DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaimmal a vita e szakaszában egy sor olyan javaslatot nyújtottunk be, amelyek majd mindegyikének közös eleme a régészeti örökség védelme, mégpedig a régészeti örökségnek a törvényjavaslat szövegében foglaltaknál hatásosabb védelme.
Az ajánlás 31. pontjában a törvényjavaslat 11. §-ához nyújtottunk be módosító indítványt, és ez az indítvány arról szól, hogy a hivatal a védetté nem nyilvánított régészeti lelőhelyekről is legyen köteles nyilvántartást vezetni, e nyilvántartásból e régészeti lelőhelyekről adatokat szolgáltatni, illetőleg ezeket számba venni.
A 36. pontban a védési eljárás alá vont régészeti lelőhelyeket javasoltuk a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó előírásokkal azonos módon kezelni, vagyis meg kívántuk előzni ezzel a javaslattal azt a lehetőséget, hogy a védeni szándékozott műemlék vagy műemlékegyüttes a védési eljárás során, amikor még a védetté nyilvánítás által megszerzendő védelmet nem élvezi, megsemmisüljön vagy jóvátehetetlenül megsérüljön.
(16.30)
Az ajánlás 46. pontjában Hadházy Sándor képviselőtársam a törvényjavaslat 20. §-ának a módosításával lényegében az ásatási bizottságnak a törvényjavaslat szövegéből való kikerülésére tesz javaslatot. A magam részéről ez ellen és a 48. pontban foglalt, Vitányi Iván által benyújtott módosító indítvány mellett kívánok érvelni, amikor azt mondom, hogy a régészeti örökség védelmét szolgáló szakmai testületnek a törvényjavaslat szövegéből való kikerülése helyett a szóban forgó szakmai testület összetételének azt a módosítását támogatnám, ami nagyobb biztonsággal garantálja ennek a testületnek a mindenkori politikai, hatalmi, kormányzati felállástól független, szakmai ellenőrző, tanácsadó jellegét.
A törvényjavaslat 20. §-ának (3) bekezdése tartalmazza, hogy kik azok, akik régészeti feltárás végzésére jogosultak. Ebben a paragrafusban a törvényjavaslat egész egyszerűen egy külön jogszabályra hivatkozik - feltételezem, hogy ez kormány- vagy miniszteri rendelet lenne. A benyújtott módosító indítványunkkal törvényben kívánjuk rögzíteni azoknak az intézményeknek, szerveknek és szervezeteknek a sorát, amelyek régészeti feltárásra jogosultak, annak érdekében, hogy ez az elvárható nagyobb jogbiztonsággal szintén a régészeti örökség védelmét szolgálhassa.
Hasonló módon a 20. § (4) bekezdéséhez benyújtott módosító indítványunkban szeretnénk rögzíteni azt, hogy régészeti feltárás vezetője csak olyan személy lehet, aki ehhez megfelelő szakképzettséggel, végzettséggel rendelkezik, és ennek részleteit kívánjuk szabályozni a módosító indítvánnyal.
Az ajánlás 67. pontjában a törvényjavaslat 23. §-ának (1) bekezdését javasoljuk módosítani, az eredetitől nem lényegesen eltérő, de annál szigorúbb módon, amikor a teljes beruházási költség legalább 9 ezrelékét továbbra is az adott területen folyó régészeti feltárásra, leletmentésre, miegyébre javasoljuk fordítani, de javasoljuk kibővíteni azoknak a régészeti feltárási munkálatoknak a körét, amelyek finanszírozására a befektető ettől a 9 ezrelékes költséghatártól függetlenül is köteles.
Végezetül: az ajánlás 117. pontjában egy új 62. § szerepel. Ez tulajdonképpen már nem annyira a régészeti örökség védelmét szolgálja, mint inkább, hogy úgy mondjam, azt a kultúrdiplomáciai missziót, hogy ha a magyar állam az általa védetté nyilvánított műtárgyak esetében elvárja azt, hogy ezeknek külföldre vitele ne történhessék meg, és elvárja azt, hogy a velünk legalábbis korrekt viszonyban lévő államok maguk is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar állam által védeni rendelt műtárgyak az ország területéről ne kerülhessenek ki, akkor erre viszonossági alapon a magyar állam is vállaljon garanciát. Vagyis tiltsa meg azon kulturális javak Magyarországra való behozatalát, amelyeket más ország védetté nyilvánított, azoknak a kivitelét az ő területéről megtiltotta, a származási ország a kivitelüket engedélyhez köti, illetőleg amely kulturális javak lopottak.
Én magam úgy gondolom, hogy ennek a paragrafusnak a beemelése a törvényjavaslat szövegébe egy olyan, egyébként nemcsak a kulturális, hanem minden más területen állami védettségben részesíteni szándékozott tárgyaknak az általános szabályozási mintáját követi, ahol fontos az, hogy ne csak az adott állam próbálja meg a saját erejével védeni a szóban forgó tárgyakat, javakat, hanem vele együttműködve az összes többi állam is tartsa fontosnak, hogy az adott államnak ez az erőfeszítése sikerrel járjon. Hasonlóan ahhoz, ahogyan például a védett állatoknak vagy a védett természeti értékeknek nemcsak a vadászatát és a kivitelét tiltja meg egy ország, hanem a civilizált országok a szóban forgó védett természeti értékek, illetőleg állatok feldolgozása során készített termékek behozatalát, forgalmazását, eladását ugyancsak tiltják. Ehhez hasonlóan a magyar állam részéről egy olyan gesztus volna ennek a paragrafusnak a törvénybe iktatása, amely arra utal, hogy nemcsak a Magyarország területén lévő, védeni kívánt kulturális javakról kívánunk rendelkezni, hanem arról is rendelkezni kívánunk, hogy ha más országok próbálnak kulturális javakat védelemben részesíteni, akkor ezt a védelmet ne lehessen a Magyarországra történő behozatalukkal kijátszani.
Köszönöm szépen.
