ERKEL TIBOR
ERKEL TIBOR
ERKEL TIBOR (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az első szakaszban a 12. és a 16. pontra szeretnék utalni, oda adtunk be módosító indítványokat, az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 7. §-hoz.
A bevezetőben szeretném megemlíteni, hogy mi igen fontosnak tartjuk az értelmező szakasz pontosságát és kellő részletességét, tekintettel arra, hogy a törvény későbbi magyarázása a törvényalkotó kötelessége és egyedüli lehetősége, tehát éppen ezért a pontos fogalmazások és a mindent tartalmazó részletesség igen jelentős.
A 7. §-t a 12. pontban új 3. ponttal javasoltuk kiegészíteni, eszerint a további pontok számozása értelemszerűen változik. Így szól a módosításunk, kiegészítésünk: "Ipari régészeti leletek: 1711 után földbe került, ipari eredetű, ingó vagy ingatlan kulturális örökség, amelyet régészeti módszerekkel kell feltárni." Indoklásul szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy azért, mert esetleg nincs jelenleg valami szem előtt, attól még létezhet, azonban ha szem előtt van, akkor létezése nehezen cáfolható.
A törvényjavaslat a 39. §-ban műemléki jelentőségű területek közé sorolja az ipari vagy közlekedési területet is, amennyiben az egy adott település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata, tér- és utcaképei szempontjából műemléki védelemre és megtartásra érdemes. A tárgyalt ponthoz idézhető példák közé tehát jogosan sorolhatunk ipari régészeti leleteket, mint például az 1848-as szabadságharcot támogató Madarász család ismereteink szerint már a Rákóczi-szabadságharc idején is működő vashámorát.
A 16. pontnál a 7. § jelenlegi 4. pontját javasoljuk kiegészíteni. "Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet és Magyarország népei történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi" - itt jön a kiegészítésünk: - "és hangrögzített, továbbá írásos emlékei és egyéb bizonyítékai, valamint művészeti alkotások."
A 7. § 3. alpontja a közgyűjtemények közé sorolja a kép- és hangarchívumokat is. Ennek logikus következménye a képi és hangrögzített alkotások szerepeltetése a kulturális javak között. Ennek megfelelően változik egyébként az itt még nem tárgyalt, de ezzel szó szerint megegyező 94. § 15. alpontja, amelyben a kulturális törvény 1. számú mellékletének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép - említettem, hogy szó szerint megegyezik, tehát ezzel a bizonyos 7. § 4. alpontjával kell egyeztetni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném figyelmükbe ajánlani Sasvári Szilárd úr 49. §-t kiegészítő javaslatát, amely egyébként az ajánlás 100. pontjában szerepel. Azért tartozik ide, mert Sasvári képviselő úr a következőt ajánlja: "A védetté nyilvánító határozat az államigazgatási határozatokra vonatkozó általános előírásokon kívül tartalmazza: e) a kulturális javak örökségvédelmi bírságolási kategóriába történő besorolását." Számomra ez azt jelenti, hogy a képviselő úr nagyon is tisztában van azzal, hogy milyen veszély fenyegeti a hang- és képrögzített kulturális javakat, nevezetesen például a rádió vagy a tévék archívumait.
A későbbiekben szívesen visszatérek majd még arra, hogy véleményem szerint ennek a pontnak a fogalmazója nincs igazán tisztában azzal, hogy a hangarchívum mit tartalmaz. Alkalmasint tartalmazhat nemcsak állathangokat, madárhangokat, szimfóniákat, de tartalmazhatja az állathangok mellett az 50-es évek politikusainak örökbecsű hangját is, amelyek az akkori történelem megítélése szempontjából a későbbiekben nélkülözhetetlenek lesznek, a védelmük, az eltüntetésük ellen irányuló védelem történelmi fontosságú. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiból.)
