NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény megalkotásának a vége felé közeledünk. Szeretném felidézni, a törvény legfőbb célja, hogy a határon túli magyar közösségek identitását megerősítsük, a magunk eszközeivel hozzájáruljunk ehhez. Ez egy 80 éves adósságnak a törlesztése a magyar állam részéről, amit nagyon nagy örömmel teszünk meg, nem vitatható tehát, hogy ez a jogszabály történelmi jelentőségű jogszabály.
Van egy másik fontos célja is: a Magyarország felé irányuló elvándorlást szeretnénk minél inkább fékezni, különösen az európai integráció előszobájában van különösen nagy jelentősége ennek.
Van egy harmadik fontos célja is a jogszabálynak: a jogszabály a térség stabilitását kívánja szolgálni azáltal, hogy megelőzzük új választóvonalak kialakulását a térségben.
(20.10)
A konkrét módosító javaslatokról engedjenek meg néhány szót.
A preambulummal kapcsolatban számos javaslat érkezett. Fontosnak tartom, hogy az 1999 elején megalakult, de az 1996-os időkre visszatekintő magyar-magyar csúcs, a Magyar Állandó Értekezlet - amely a Kárpát-medencei magyarság egyeztető testülete - bekerült a törvényjavaslat preambulumába egy olyan formában, hogy utalunk arra, hogy az ő kezdeményezésükre, illetőleg az ő javaslataik alapján sikerült kidolgoznunk a jogszabályt. Ez azért is fontos, mert nem csupán egy magyar parlamenti konszenzus, hanem egy Kárpát-medencei magyar politikai konszenzus övezi a törvénytervezetet. Hasonló ez ahhoz a konszenzushoz - vagy talán még jelentősebb -, amely a NATO-csatlakozásunkat annak idején övezte, és akkor sem fért kétség ahhoz, hogy össztársadalmi támogatottság áll a NATO-csatlakozásunk mögött.
Itt el kell mondanom, hogy a kiegészítő ajánlás 4. pontjával kapcsolatban azt a tájékoztatást kaptam, hogy az indítványozó vissza kívánja vonni a javaslatát. A szándékukat megértjük és támogatjuk.
A személyi, területi hatállyal kapcsolatban szintén számos javaslat hangzott el. A magyar nemzetiség saját nyilatkozat alapján történő tanúsítása számos ponton jelenik meg a törvénytervezetben. Fontosnak tartjuk, hogy az identitásválasztás szabadságának a sarokkövére építjük ezt a törvényt. Senki nem mondhatja meg tehát, hogy ki a magyar, csak az, aki ebben a legilletékesebb, aki erről saját maga nyilatkozatot tesz. Erre az alapelvre épül egyébként a magyarországi kisebbségi törvény is. Fontosnak tartjuk, hogy ne legyen kettős mérce e tekintetben (Általános zaj. - Az elnök csenget.) a magyarországi kisebbségek ügyeit illetően, illetve a határon túli magyarok ügyeit illetően.
A személyi hatály kritériumrendszerének a kiterjesztésére vonatkozó javaslatot nem tudtuk elfogadni, részben azért, mert számos szomszédos ország aggodalmát fogalmazta meg ezzel kapcsolatban, illetőleg attól tartottunk, hogy ha a kritériumrendszert túlságosan elmélyülten építjük bele a jogszabályba, akkor az az ajánló szervezeteknek a súlyát is elvenné, ez pedig semmiféleképpen nem lehet célunk.
A területi hatállyal kapcsolatban hadd mondjam el, a kormányzat végül is arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ausztriát kivesszük a törvény területi hatálya alól; ez a fideszes 119. számú javaslat. Ennek az indokait röviden abban tudnám összegezni, hogy rendkívül nagy az életszínvonal-különbség Magyarország, a határon túli területek, illetőleg Ausztria között, ami elsősorban említhető. Fontos szempontként vettük figyelembe az Európai Unió részéről a diszkrimációmentességgel összefüggésben felmerülő felvetéseket, illetőleg tekintettel kellett lennünk arra is, hogy nem érdekünk, hogy az ausztriai magyarok között feszültséget generáljunk. Ezzel együtt a burgenlandi látogatásom a közelmúltban jó alkalom volt arra, hogy biztosítsam a burgenlandi és az ausztriai magyarokat arról, hogy a közösségi identitásuk megőrzése tekintetében számíthatnak az anyaország támogatására.
A területi hatállyal kapcsolatban további javaslatok is érkeztek hozzánk, hogy a szomszéd országokon túlmenően is érvényesüljön a törvény. Nem tudunk ekkorát lépni, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről van szó. Ugyanakkor a diaszpórahelyzetben élő magyarokra vonatkozóan is vannak elgondolásaink, külön problémát képez ez az ügy, és elő fogunk állni az ezzel kapcsolatos megoldási javaslatainkkal.
A kedvezmények köréből egyetlenegy fontos elemet emelnék ki: a törvény alapfilozófiája épül arra, hogy Magyarországon kedvezményeket, határon túl pedig támogatásokat nyújtunk. Tehát nem létesítünk közjogi viszonyt a magyar állam és a határon túli magyarok között. Ezt fontos folyamatosan hangsúlyoznunk, hiszen nagyon sok kritika, támadás ér bennünket ebből a szempontból, márpedig semmi alapja nincs annak a feltételezésnek, hogy közjogi viszonyt létesítenénk a határon túli magyarokkal.
Egyidejűleg viszont a kedvezmények körében nem tudtuk elfogadni egyelőre az MSZP 6 hónapos munkavállalásra vonatkozó javaslatát. A 3 hónapos munkavállalás plusz a gazdasági miniszter mérlegelési jogkörének a biztosítása volt elfogadható a számunkra. Tekintettel kell lennünk részben a szülőföld-stratégiára gyakorolt hatására ennek az elemnek, részben a magyarországi munkaerőpiacot befolyásoló hatására. Amikor látjuk, hogy milyen hatásokat vált ki a 3 hónapos munkavállalás, visszatérhetünk az MSZP által megfogalmazott javaslatra.
Hadd utaljak még egyszer az elmúlt napok vitája alapján arra, hogy Magyarország nem kívánja elősegíteni a határon túli magyar területek evakuálását, hanem a munkaerő szabad áramlásának a minél szélesebb körű biztosításával kívánunk hozzájárulni, hogy ilyen értelemben is egyfajta nemzeti integráció mehessen végbe, mint ahogy, mondjuk, a tőkeexport révén is fontosnak tartjuk, hogy egyre nagyobb mértékben jelenjen meg a magyar gazdaság a határon túli magyarok által lakott területeken.
A támogatásokkal kapcsolatos módosító javaslatok közül kitérnék arra, hogy a nyereségérdekelt szervezetek támogatása kikerült a törvénytervezetből. Részben a szomszédaink, részben az Európai Unió fogalmazta meg, hogy a versenysemlegesség elvével nehezen illeszthető össze - lehet ezen vitatkozni. Bizonyos formája a gazdasági tevékenységek támogatásának ugyanakkor továbbra is lehetséges a jogszabály alapján.
A támogatások adóvonzatával kapcsolatban a házbizottsági ülésen felvetődött, hogy tisztázzuk az álláspontunkat. Szeretném rögzíteni, hogy Magyarországon nincs adóvonzata a támogatásoknak, a szomszédos országokban pedig eltérő szituáció van. Arra törekszünk, hogy a támogatásokból ne kelljen adót fizetni azoknak, akik a határon túl igénybe vehetik. Megpróbáljuk ugyanúgy megtalálni a lehetőségeket, mint ahogy az Illyés Alapítványon, a jelenlegi közalapítványon keresztül juttatott támogatások nem adókötelesek.
Befejezésül, tisztelt Ház, számos javaslat vonatkozott arra, hogy újabb intézmények létesítését, leírását illesszük bele a törvénytervezetbe, a Magyar Állandó Értekezletét, az Illyés Alapítványét, a közalapítványokét, a határon túli magyar ombudsmanét. A magam részéről ezekre a felvetésekre azt tudom mondani, hogy e törvény alapvető feladata a kedvezmények és a támogatások kilátásba helyezése, körvonalazása. A Magyar Állandó Értekezlet beépítése a preambulumba megtörtént, ugyanakkor a Magyar Állandó Értekezlet részletes leírása nem volt... (Általános zaj. - Az elnök csenget.)
