CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási bizottság vitája alapján a kisebbség tíz problémát vetett föl, ami alapján azt fogalmazta meg, hogy ez a törvény nem alkalmas általános vitára, és arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot. Én csak a tartalomjegyzékét adom tehát annak a problémahalmaznak, ami körülveszi ennek a törvényjavaslatnak a vitáját. A bizottsági észrevételek alapján tehát ezt a tíz fő kérdést említem.
Elsőként: a törvényjavaslat nem szerepelt a kormány törvényalkotási programjában, gyakorlatilag parlamenti folyosói kiosztással jutottunk hozzá, ugyanakkor szinte azonnali hatálybalépést kér a kormány. Úgy tűnik, mintha a kormány kapkodna. Megítélésünk szerint az iskola nem olyan intézmény, hogy másfél évente vagy ilyen prompt akciókkal lehessen a finanszírozást változtatni. Másfél éve történt meg egyébként annak a törvénynek a módosítása, amely elődje lenne ennek a törvénynek, szakmai konszenzussal; most újra próbálkozik a kormány ráerőltetni egy más álláspontot e területre, amiről már egy másfél évvel ezelőtti vitában kiderült, hogy életképtelen.
Másodikként: a szakképzés és a munkaerőpiac szereplői közül lényegében senki nem támogatta ezt a törvényjavaslatot. A bizottsági vitában a kormány részéről is elhangzott, hogy sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal nem támogatta, a szakképzés testületei sem támogatták, tehát nincs senki, aki a kormánynak ezt a törvényjavaslatát támogatná azok közül, akik egyébként érintettek az ügyben.
Harmadikként: hiányoznak a gazdasági háttérszámítások, hatásvizsgálatok. Bár a kormány a bizottsági vitában azt állította, hogy léteznek ilyenek, pontosan egy hónapja nem jut át a Szalay utcából az Országgyűlés épületébe, hiszen többször kapott erre felszólítást a kormány, többször meg is ígérte, és valamilyen rejtélyes oknál fogva az általános vita kezdetére sem került a képviselők kezébe. Tehát azt állítja a kormány, hogy van, holott nincs ilyen vizsgálat, vagy ha van, akkor azért titkolja a kormány, mert nyilván annak a veszélyét mutatnák ki a számok, amit itt több képviselőtársam említett a vitában, hogy ez problémákat fog okozni a szakképzés finanszírozásában.
Megítélésünk szerint egy jól működő rendszert zilál szét ez a törvényjavaslat - a kormány is elismerte, hogy jól működött a szakképzési hozzájárulás korábbi felhasználási rendszere -, úgy gondoljuk, nincs olyan ok, ami miatt ezt a szétzilálást meg kell lépnie az Országgyűlésnek.
Ötödikként fogalmaztuk meg, hogy nem létező régiókra telepít hatáskört ez a törvényjavaslat: az intézményrendszert más törvények meghagyják megyei hálózatként, ugyanakkor a fejlesztési forrásokat egy nem létező regionális szintre próbálják telepíteni. Ez nyilvánvaló ellentmondást jelent a működés során.
Hatodikként: megítélésünk szerint nem lehet korlátlanul kinyitni a felsőoktatás felé a szakképzési hozzájárulási pénzek csapját. Konszenzus volt másfél évvel ezelőtt a tekintetben, hogy az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés felé igen és tovább nem. Nyilvánvaló, hogy ez forrásátcsoportosítást jelent, mégpedig a középfok kárára.
Hetedikként említettük, hogy a törvényjavaslat egy nagyon erős hatásköri centralizációt visz végig a döntési mechanizmusokban; lényegében miniszteri önkény alakul ki a testületek összetételének meghatározásában, és a valóságos ügydöntő testületek helyett okos tanácsokat adó, de semmilyen hatáskörrel fel nem ruházott testületek fognak működni.
Utolsó előttiként említem, hogy két törvénnyel sincs szinkronban ez a törvényjavaslat. A felnőttképzési törvénnyel nincs szinkronban, ami még nincs az Országgyűlés előtt, és azt gondolja a bizottság jelentős kisebbsége, hogy együtt kellene tárgyalni a felnőttképzési törvényt és a szakképzési hozzájárulás felhasználására vonatkozó törvényjavaslatot; a felnőttképzési törvény hiányában meglehetősen nehéz a forrásokról dönteni. Hasonlóképpen ellentmondás van a foglalkoztatási törvény napokban módosított szövegével is.
Befejezésül: a bizottság jelentős kisebbsége a hatálybalépésre vonatkozóan súlyos aggályait fogalmazta meg, hogy év közbeni hatálybalépéssel lehet-e egy ilyen törvényt értelmesen, hasznosan és a szakképzést nem szétziláló módon alkalmazni.
Köszönöm szépen.
