DR. PÁLINKÁS JÓZSEF
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Valóban, akár név szerint is üdvözölhetném mindegyiküket (Közbeszólás az SZDSZ soraiban: Nem telne sok időbe!), vegyék úgy, hogy ezt megtettem.
Tisztelt Képviselők! Az önök előtt fekvő, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat bemutatása során három dologról szeretnék beszélni: a képzés és a munkaerőpiac viszonyáról, a törvényben megjelölt célokról, a fejlesztés területén elérni kívánt célokról, és végül az ezen célok eléréséhez szükséges eszközök között kiemelt szerepet játszó fejlesztési és képzési alaprészről és annak működéséről.
Az itt jelen lévő képviselők nagyobbrészt az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának tagjai, és bizonyára mindannyian egyetértenek velem abban, hogy az ország felemelkedésének, és ezen belül a gazdaság növekedésének meghatározó eleme az általános és a szakmai képzettség fejlesztése. Magyarország jövőjét döntő mértékben fogja meghatározni, hogy ezen a téren képes-e egy átgondolt, határozott politikával, az erőforrások értelmes koncentrálásával olyan képzési rendszert kialakítani, amely a magyar munkaerőt a képzettség szempontjából európai összehasonlításban, nemzetközi összehasonlításban is versenyképessé teszi. Magyarországnak az Európai Unióba történő belépésével a jól képzettek számára óriási lehetőségek nyílnak meg, a gazdaság gyors iramban fejlődhet.
A célunk olyan beruházások megvalósítása, amelyek elsősorban a tudásigényes, nagy hozzáadott értéket jelentő termelést növelik, ehhez Magyarországnak jól képzett munkaerővel kell rendelkeznie. A jövőbeli versenyképességünk a képzési rendszer mai állapotától, a képzési rendszer mai fejlesztésétől, színvonalától és fejlesztési elképzeléseitől függ. Az európai munkamegosztásban méltó helyet szeretnénk elfoglalni, ezért a kormány célja az, hogy Magyarország Közép-Európa országai közül azzal tűnjön ki, hogy a lehető legképzettebb munkaerővel rendelkezik.
Mindezekből következik, hogy a képzési rendszernek olyannak kell lennie, amely támogatja a versenyképességet és a foglalkoztathatóságot. Alkotóképes, a változó gazdasági és társadalmi viszonyok között alkalmazkodni tudó, alkalmazható tudással rendelkező szakembereket kell képezni, és a kínálatnak rugalmasnak, szakmailag sokfélének, igényorientáltnak, kompetenciákra alapozottnak kell lennie.
A magas képzés szakmai színvonalát szakszerű és alapos minőség-ellenőrzési és értékelési rendszer biztosítja, ezért támogatni kell a munkaerőpiac igényeinek megfelelő gyakorlati képzések további erősödését. Ennek megfelelően kiemelt cél, hogy a felsőoktatásban is jelentős teret kapjanak a rövidebb képzési idejű, gyakorlatorientált, rugalmas képzések. A kormány célja, hogy a teljes képzési rendszer egységes kezelésével olyan képzési rendszer jöjjön létre, amely az állampolgárok számára lehetővé teszi a tanulási utak megtervezését, a folyamatos és megújuló képzés lehetőségét, és mind az egyén, mind az állam számára hatékony és gazdaságos. A fenti célok elérésének egyik fontos eszköze a teljes szakmai képzést átfogó finanszírozási rendszer kialakítása, a képzési rendszert támogató fejlesztési források egységes kezelése, és a gazdaság és a munkaerőpiac erőteljes bevonása a képzési rendszer átalakításába, alakításába.
Tisztelt Ház! Mi történt az elmúlt tíz évben a képzési rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatrendszerében? A szakképzés és a munkaerőpiac viszonyának vizsgálatakor egyszerre kell áttekintenünk a szakképzés és a felsőoktatás szerepét. 1990-ben a potenciális fiatal munkavállalók száma 152 ezer fő volt, ezen fiatalok 50 százaléka középfokú szakképzettséget szerzett, 10 százalékuk felsőfokú intézményben végzett. 2000-ben a potenciális fiatal munkavállalók száma sajnos csak 142 ezer fő volt, mintegy 10 ezer fős csökkenés következett be, és 54 százalékuk szerzett szakképzettséget középfokon, 25 százalékuk pedig felsőfokú intézményben végzett.
Az adatokból jól látszik, hogy a felsőfokon végzettek aránya több mint duplájára nőtt. A kormány a felsőoktatási hallgatói létszám folyamatos növelésével el kívánja érni, hogy 2006-ra az adott korosztály 46 százaléka, 2010-re 50 százaléka végezzen felsőfokú tanulmányokat. A fejlődés jelentős mértékű, a felsőoktatásba belépő hallgatók számának az elmúlt években történt jelentős növelése a szakképzés szempontjából már most, a következő években is érezteti hatását, a felsőfokú szakképzettek aránya tovább fog nőni.
A felsőfokú szakképzés a tovább- és átképzések területén, nem utolsósorban a szakképzési alap hatására, amely igen jó hatást fejtett ki a magyar szakképzésre, a gazdaság közvetlen befolyása, igényeinek a képzési rendszerbe való becsatlakozása egyre erőteljesebbé vált, és így jelentős mértékben hozzájárult a szakképzés korszerűsítéséhez, két tekintetben: jelentős forrásokat biztosított a szakképzésre, és biztosította azt, hogy a gazdaság igényei közvetlenül megjelenhessenek a szakképzésben. Ezt a legutóbbi törvénymódosítás során a vállalkozások, vállalatok számára a saját dolgozóik képzésére biztosított nagyobb felhasználási lehetőség is tovább növelte.
A felsőoktatás területén létrehoztuk az intézmények irányításában a társadalmi tanácsokat, amelyekben a gazdasági élet szereplői tudják a munkaerőpiac igényeit kifejezni, és az intézményi stratégiában megjeleníteni. A kutatás-fejlesztés területén a Széchenyi-terv alapján jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. A felsőoktatás képzési rendszerének a munkaerőpiac igényeihez való igazítása, a gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatrendszerének az erősítése terén azonban még jelentős feladatok állnak előttünk.
Tisztelt Ház! Az előbbiekben felvázolt célok a jelen lévő képviselők körében bizonyára, de meg vagyok róla győződve, hogy széles társadalmi támogatottságot élveznek, megfelelnek a gazdaság és a társadalom érdekeinek és igényeinek. A fenti célok megvalósítását többféle eszköz egyidejű alkalmazásával tudjuk elérni. Ezek között az egyik fontos elem az önök előtt fekvő törvényjavaslat, amely a képzés fejlesztésének eszközeként szolgáló legjelentősebb forrás - hangsúlyozom, legjelentősebb forrás - kiterjesztését, egységesítését, hatékony és gazdaságos felhasználását szolgálja. A törvényjavaslat benyújtásának célja az előretekintés, az Európai Unióhoz való csatlakozás kihívásainak való megfelelés, és egy ennek megfelelő korszerű rendszer kialakítása.
A törvényjavaslat két fő fejezetből áll. Az elsőben a szakképzési hozzájárulás teljesítéséről esik szó.
(9.10)
Ennek kapcsán két fő elemet szeretnék kiemelni, a felsőoktatási képzések bevonását és a saját munkavállalók képzési lehetőségeinek fejlesztését. A felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatai erősítésének egyik legfontosabb eszköze az lehet, ha a vállalatok és a felsőoktatási intézmények között együttműködési és fejlesztési megállapodások alapján közvetlen kapcsolat alakul ki. Így elérhető, hogy azon képzések, melyek megfelelnek a munkaerőpiac igényeinek, jelentős beruházási támogatást kaphassanak.
A szakképzési alaprész a gazdaság fejlődése, a foglalkoztatottak számának növekedése és a bérnövekedés miatt minden évben jelentősen növekedett. Az elmúlt időszak elemzése és az előrejelzések alapján ez a folyamat tovább folytatódik, így a bevételek további növekedése várható. Amikor a fejlesztési és képzési alaprész felhasználhatóságát kiterjesztjük a felsőoktatásra, ügyelnünk kell azonban arra, hogy az alaprész felhasználása megfeleljen a munkaerő-piaci igényeknek és arányoknak. Ezért korlátozást vezetünk be a felsőoktatás számára történő forrásátadásban, közvetlen átadással a hozzájárulási kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka fordítható felsőoktatási képzések támogatására. Számításaink szerint a munkáltatók mintegy 20 százaléka fog élni ezzel a lehetőséggel, így az alaprész bevételeinek növekedése bőven fedezi a felsőoktatási kiterjesztés forrásigényét és a középfokú szakképzés támogatása is növekedni fog.
A kormány kifejezett szándéka, hogy ösztönözze a vállalatokat saját munkavállalóik át- és továbbképzésére. Ehhez kívánjuk a szakképzési hozzájárulást is egyre nagyobb mértékben elérhetővé tenni. Ezért lényegesen megkönnyítjük ezen képzések támogatását azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések esetén eltöröljük a felhasználás eddigi bonyolult engedélyezési eljárását. Így ezen területeken is a hozzájárulás felhasználásának növekedésével számolunk.
A törvényjavaslat második része a fejlesztési és képzési alaprész felhasználásával és működtetésével foglalkozik. Ezen a területen két fő cél megvalósulását kívánjuk elérni. Mint önök előtt is ismert, az Európai Unióhoz való csatlakozás esetén Magyarország számára a foglalkoztathatóság és versenyképesség megteremtése érdekében a strukturális alapokhoz való hozzáférés jelentős feladat lesz. Ennek része a potenciális pályázók felkészítése, a stratégiai programok előkészítése és a pályázati rendszer átalakítása. Ezért javasoljuk átalakítani a fejlesztési és képzési alaprész decentralizált felhasználását. A megyei rendszer regionális rendszerré való fejlesztése reményeink szerint elő fogja segíteni a területi együttműködések kialakulását, a közös fejlesztési célok, a területfejlesztési tervek megvalósulását a képzési rendszerben is, ezért az is célszerű, hiszen mind a képzés, mind a felsőoktatás hatóköre túlmutat a megyehatárokon.
A másik fő célunk a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze működtetésének hatékonyabbá tétele, az átláthatóság biztosítása, a felhasználás szigorúbb ellenőrzése. Itt különösen a fejlesztési és együttműködési megállapodások alapján történő forrásátadás ellenőrzését kívánjuk fejleszteni, hiszen ez a szakképzési hozzájárulás felhasználásának 56 százalékát tette ki 2000-ben. Ezzel kívánjuk elérni, hogy a teljes befizetési kötelezettség valóban a képzést és a fejlesztést szolgálja. Ennek érdekében létrehozzuk az alapkezelő igazgatóságot és megerősítjük ezt a szervezetet.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat előremutató, a jövőnek szóló javaslat, amely lehetővé teszi a teljes képzési rendszer egységes fejlesztésének támogatását, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség növelését és az európai uniós csatlakozásra való felkészülést. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
