DR. PÁLINKÁS JÓZSEF
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány dologra szeretnék reagálni, amit a képviselő urak elmondtak. Mindenekelőtt köszönöm a vita korrekt szakmai hangnemét. Gondolom, hogy a szokásos viták között ez most magasan kiemelkedett abban, hogy korrekt szakmai vita folyt, néhány dologra azonban hadd reagáljak.
Horn képviselő úr azt kérte, szóljak arról, hogy miért most. Képviselő úr, az év elején történt a regionális átképző központoknak az Oktatási Minisztériumhoz kerülése, az Oktatási Minisztériumnak át kell tekintenie a szakképzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos munkákat. Most van az az időpont, amikorra ezt az áttekintést meg tudtuk tenni. Szerettük volna hamarabb ezt a törvényt benyújtani, mostanra tekintettük át azokat a feladatokat, amelyek a regionális átképző központok szakképzéssel kapcsolatos feladatai, és a felsőoktatással kapcsolatos feladatokként előjönnek, hiszen itt az alapvető kérdés, amelyet minden képviselő említett, az átcsoportosítás a középfokú szakképzésből a felsőfokú szakképzésbe. Ez a cél. Azon, hogy ennek mekkora legyen a mértéke, ezen vitázunk, ezt a módosító indítványokkal föltehetően lehet finomhangolni, erre a finomhangolásra természetesen készek vagyunk. Azt képzelem egyébként, hogy teljes egyetértés van a parlamentben abban, hogy a felsőoktatás felé nyitni kell a Szakképzési Alapot, ez a nyitás történik meg.
Azt sem vitatta senki, hogy megkönnyítjük a vállalatok, vállalkozások számára az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákban a felhasználást.
Amiben nézeteltérés van: szükség van-e regionális szervezetekre, amelyek döntenek arról, hogy a forrásokat hogyan használják fel a középfokú és felsőfokú intézményekben. Az ellenzék képviselői azt állítják, nincsenek regionális intézmények, tehát nincs szükség egy ilyen regionális tanácsra. Mi azt állítjuk, hogy létrehozzuk ezeket a regionális tanácsokat. Megtörtént az országos OKÉV-ekkel az első lépés, ez most a második lépés.
A szakképzésben, különösen annak felsőoktatási részében nincsenek megyei intézmények, nincsenek szoros megyei határok. Azt gondolom, helyes a szakképzés, a Szakképzési Alap forrásainak regionális szemlélete, hogy regionális tanács döntsön ezekről a forrásokról, hiszen a felsőoktatási intézmények semmiképpen nem megyei intézmények, de egy-egy megyében a szakképzés, a teljes szakképzési terület sincs lefedve.
Azt, hogy létrehozunk egy áttekinthető, ellenőrizhető rendszert, Lezsák képviselő úr vetette fel elsőként, azt hiszem, a 3 százalékról az 5 százalékra való fölemelésnél. Valóban az adóhatóság ellenőrizheti azt, hogy megtörtént-e a forrás átadása a vállalat részéről az iskola részére. Semmi mást nem ellenőrizhet, nincs ellenőrzés, nincs tudomásunk arról, hogyan történik ezeknek a pénzeknek a felhasználása. A 3 százalékról 5 százalékra történő növekedéssel létrehozunk egy olyan rendszert, amely vizsgálni tudja azt, hogy ezen források felhasználása hogyan történik, és erre hivatkozott több képviselő. Természetesen csak becsléseink vannak arra vonatkozóan, hogy ez 3 milliárd, 4 milliárd vagy 5 milliárd forint.
Azt gondolom, ha összehasonlítjuk azzal a 200 millió forinttal, amely most ennek a szervezetnek a kiépítésére fordítható - nem feltétlenül kell erre fordítani, vagy nem tudom most megmondani, hogy ez a teljes összeg erre fordítódik-e -, úgy tűnik, megéri, hogy legyen egy szorosabb, világosabb ellenőrzés, amely biztosítja azt, hogy az oktatási intézményekben ezt tényleg a céloknak megfelelően használják föl.
Balczó képviselő úr: túlzott-e a nyitás? Ezt a szabályok finomhangolásával kell megtenni, azt képzelem, hogy módosító indítványokkal nyitottak vagyunk arra, hogy olyan mértékben nyissuk ki ezt a felsőoktatás számára, amilyen mértékben indokolt a munkaerő-piaci kereslet, illetve a felsőoktatási szakképzés irányába történt elmozdulás.
(11.30)
A vita korrektségéről beszéltem, azt azonban hozzá kell tennem, hogy az a kijelentés, hogy senki nem támogatja ezt a törvényjavaslatot, nem igaz. Természetesen a felsőoktatási intézmények támogatják ezt a javaslatot, hiszen őfeléjük történik nyitás.
Hogy elkülönül a struktúra az intézmények és a pénzt elosztó testületek tekintetében, ez részben igaz, de jelenleg is elkülönül, hiszen vannak városok által fenntartott szakképző intézmények, és megyei bizottság dönt a források felől. Most ez a struktúra valóban elkülönül, de ez részben cél, hogy az intézményt fenntartó önkormányzatok és a forrásokról döntő regionális fejlesztési tanácsok elkülönüljenek, éppen azért, hogy ezek a tanácsok nagyobb átlátással, nagyobb területre való rálátással tudjanak dönteni a forrásokról.
Azt érzékelem, hogy az a kijelentés sem igaz, hogy a befizető nem tud befolyást gyakorolni a felhasználásra. Tud. Azzal, hogy megkönnyítjük az OKJ-s szakmákban a felhasználást, a befizetőnek ezt a lehetőségét növeljük, amelyet számos ellenzéki képviselővel én is a szakképzési törvény, a szakképzési hozzájárulás egyik pozitívumának tartok, és remélhetően a felsőoktatásra is jó hatást fog gyakorolni az, ha a vállalkozások igenis beleszólhatnak abba, hogy a felsőoktatásban milyen képzések alakulnak ki.
Azt gondolom, hogy a felhasználás, a felsőoktatás felé nyitásra vonatkozó szabályok finomhangolásával a törvény elfogadásának nagy az esélye, és remélem, hogy az ellenzék részéről is támogatást nyer ez a törvényjavaslat.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
