DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság 2001. május 2-án tárgyalta a kormány által előterjesztett T/4086. számú, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot.
A bizottsági ülésen a kormány képviselője kifejtette, hogy az elmúlt időszakban a munkaerőpiac átalakult, és a szakképzési rendszerből a munkaerőpiacra való munkaerő-kibocsátás megváltozott. Mint elmondta, a képzésben fontos szerepet játszó szakképzési hozzájárulás már 1990 óta működik. Azóta a képzési rendszerből kikerülők arányaiban - és az igényekben is - lényeges változások történtek. Korábban az iskolarendszerből mintegy 50 százalék a középfokú szakképzésből és 8-10 százalék a felsőoktatásból került ki. Jelenleg a középfokú szakképzésből a munkaerőpiacra való kibocsátás 54 százalék, a felsőoktatásból viszont 24-25 százalék, amely dinamikusan növekszik. Magyarország várhatóan 2006-ra éri el a jelenlegi európai átlagot jelentő 44 százalékos felsőoktatási kibocsátási arányt, amit a kormányprogram 2010-re 50 százalékra vagy 50 százalék fölé kíván emelni. Ezzel összefüggésben a kormány képviselője kifejtette, hogy lényeges elem a törvényjavaslatban az, hogy a munkaerőpiacra való kibocsátás megváltozásából kifolyólag a felsőoktatásra való kiterjesztés is megtörténik mind a teljesítési kötelezettség, mind az alapból való részesedés szempontjából.
A törvénytervezet egy másik fontos célja az ellenőrzési rendszer átalakítása és szigorúbbá tétele. Ugyanis a valóságos forrásátadás, illetve ennek felhasználása ma még nem kellően nyomon követhető. A jelenlegi helyzetről a szúrópróbaszerű ellenőrzések azt mutatják, hogy számos esetben több kiskaput is találnak a gazdasági szektor szereplői. Papíron ugyan átadják a támogatásokat, de különböző csatornákon és címeken visszafolynak ezek az összegek a gazdasági szereplőkhöz, aminek eredményeként nem az adott képző intézményben történik valóban annak felhasználása.
A bizottsági vitában felszólaló kormánypárti képviselők támogatták az előterjesztést. Úgy értékelték, hogy a dokumentum nagyon ambiciózus törekvést tükröz, mindenekelőtt a felsőoktatás részaránya további erősítésének célkitűzését és ezzel összefüggésben az Európai Unióban kialakult arányok elérését, sőt annak meghaladását. Egyetértettek azzal, hogy ennek anyagi feltételeit és annak ellenőrzöttségét javítani kell. Az előterjesztést időszerűnek és fontosnak minősítették.
Ellenzéki képviselők aggodalmukat hangoztatták az előterjesztéssel kapcsolatosan. Úgy látják, hogy a törvényjavaslat nem veszi figyelembe a szakképzés szereplőinek az érdekeit. Meglátásuk szerint a felsőoktatás erősítése források elvonását fogja jelenteni a középfokú képzéstől és a pénzkereteket közvetítő önkormányzatoktól.
Az önkormányzati és rendészeti bizottság a lefolytatott vita alapján és után 13 igen szavazattal, 8 nem ellenében az előterjesztést általános vitára alkalmasnak minősítette.
Köszönöm a figyelmüket.
