LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum kétségei és vitái ellenére támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Határozott véleményünk az, hogy elengedhetetlenül szükséges a szakképzési terület általános és teljes, átfogó felülvizsgálata, hiszen a szakképzés társadalmi és gazdasági környezete az elmúlt évtizedben alapvetően megváltozott. Új törvényre van szükség, amely erősíti a működő állami iskolákat, és szinkronban lesz többek között a készülő felnőttképzési törvénnyel is. Olyan új szakképzési törvényre van szükség, amely csökkenteni képes a főváros és a vidék, a gazdaságilag fejlett és fejletlen régiók közötti különbségeket is. Az MDF szakértői szerint 2003-ra elkészülhet az új szakképzési törvény, amely hosszabb távon teremthet biztonságot ezen a területen. Addig el kell viselnünk a toldozás-foldozás kényszerű következményeit, vitáit is.
Az előterjesztés az eddigi bizottsági vitákon kedvező fogadtatásra talált, például az Országgyűlés gazdasági bizottságában húsz igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül ítélték általános vitára alkalmasnak ezt az előterjesztést. A foglalkoztatási bizottságban tíz igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és három tartózkodás mellett döntöttek hasonlóan. Nem ez volt a helyzet az oktatási és tudományos bizottságban, és ennek a belső vitának a hozadéka itt van a Ház előtt, hallhattuk.
Úgy tűnik azonban, hogy az előterjesztés általános céljaival a legtöbb képviselő egyetért, viták az időzítésben és a technikai részletkérdésben keletkeznek. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja is egyetértett a törvényjavaslat céljaival, komolyabb ellenvetések csak a javaslatnak véleményünk szerint kevésbé lényeges pontjait érték. Az első, sokakban felmerült kérdés az volt, hogy miért kell egy teljesen új törvényt alkotni alig két esztendővel a szakképzésről szóló törvény előzőleg elfogadott változata után. Ennek valóban mi vagyunk az okai, mert a kötelező tandíjak általunk is szorgalmazott eltörlése után olyan viharos mértékben növekedett a felsőfokú oktatásban tanulók létszáma - ami igen örvendetes -, hogy a felsőfokú szakképzés forrásai hamar elégtelenné váltak. Két év elteltével világossá vált, hogy újra kell gondolni, újra kell osztani a középfokú és felsőfokú szakképzés eddigi forrásait. Az is egyértelmű, hogy a szakképzési forrásoknak ebben az új felosztásában a felsőfokú oktatás részesedését, az itt tanulók számának növekedését szem előtt tartva, növelni szükséges. A Rektori Konferencia és a többi felsőfokú oktatási testület ennek értelmében egyértelműen támogatta a törvény ilyen célú változásait.
Tisztelt Ház! A Fidesz képviselője elmondta, hogy miért is támogatjuk ezt a törvényt a kormánykoalíció részéről, én inkább az aggodalmakról szeretnék a rövid hátralévő időben szólni. Az MDF szakértőiben felmerült például az az aggodalom, hogy a Szakképzési Alapba befolyt összegek csak a bérekkel párhuzamosan növekedhetnek, azaz ez a növekmény elégtelen lehet a felsőoktatás javára történő jelentősebb átcsoportosítások fedezésére. A törvény elfogadása után értelemszerűen csökken a közoktatásnak, azaz a szakmunkásképzőknek és a szakközépiskoláknak eddig juttatott összeg. Ez a törvénynek mindenképpen az egyik gyenge pontja. Akár költségvetési tartalékból is, de fenn kell tartani a Szakképzési Alapból a közoktatásnak átadott összegek reálértékét.
A bizottsági vitákon az előterjesztő képviselői azt hangsúlyozták, hogy az ellenőrzés fokozásával mintegy 5 milliárd forint tartalék tárható fel, és ebből fedezni lehetne a közoktatási intézmények ilyen forrásokra irányuló igényét. Ha ez a vélelmezés nem eltúlzott, akkor erre nyilván lehet alapozni a kieső bevételek megtérülését. Az viszont óvatosságra int, hogy a milliárdokra rugó járulékhiányok feltárása nem máról holnapra történik. Az adóhivatali jelentéseknek már eddig is milliárdos hiányokat kellett volna felfedniük, hogy esélyünk legyen egy ötmilliárdos - a parlamenti szóhasználatból idézem - kincskeresés sikeres lebonyolítására.
Tisztelt Ház! Az MDF értelmezése szerint a középfokú oktatás - bár ne lenne igazunk! - vélhetően rosszabbul jár ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása után. Segíteni lehetne rajtuk úgy is, hogy a szakmunkásképző iskolák is igényelhessék vissza az alapból a gyakorlati képzés során ténylegesen felmerült költségeiket, éppen úgy, mint a vállalkozások. Egyes szakmák oktatása - például a villanyszerelőké, lakatosoké, forgácsolóké - a mai egyenlőtlen elbírálás miatt a kívánatosnál jobban a kisiparosi körbe került. Több képviselő joggal hiányolta a javasolt változtatások hatásvizsgálatának hiányát.
A Magyar Demokrata Fórum szakértői úgy vélik, nem megalapozott az az igény, hogy az alap működési költségét 3 százalékról 5 százalékra növeljük meg. Ez egy nagy belső vitatéma nálunk is, ugyanis ez egy több száz milliós kiadásnövekedés - vélelmezik sokan -, és olyan körülmények között történik, hogy a napi gondokkal küzdő középiskolák részesedése az alapból nyilvánvalóan majd csökken. Ilyen körülmények között nagyon meg kell vizsgálni ennek a majdnem duplájára növekvő kiadásnak a létjogosultságát. Ez a kétség bizony nagyon sok vidéki szakmunkásképző, középiskola, szakiskola igazgatója részéről felmerült, írásban is elküldték ezeket a véleményeket.
A bizottsági vitákon az ellenőrzés nehézségeivel indokolta az előterjesztő a működési kiadások arányának növelését, de sajnos csak általában, konkrétumok nélkül. Jelenleg az alapba történő befizetés helyessége nagyon egyszerűen, gépi úton ellenőrizhető, hiszen a bérköltségek 1,5 százalékának befizetését kell ellenőrizni. Az MDF szakértői szerint nagyobb járulékhiány csak feketefoglalkoztatás bizonyítása esetén tárható fel, de ennek az ellenőrzésnek a forrásait nem kell növelni, ezekről a munkaügyi ellenőrzés jogszabályai intézkednek.
A törvényjavaslat 4., 5., 6. §-a részletezi az állami adóhatósággal szembeni bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettség részleteit, amiből az is kiderül, hogy az adóhatóságok végzik el a járulékbefizetés ellenőrzésének zömét, azaz miattuk sem kellene megnövelni az alap működési kiadásait.
(10.30)
Fennmarad még a gyakorlati foglakoztatások körülményeinek és költségeinek ellenőrzése, de ennek - mondják szakértőink - ki kellene jönnie az eddigi működési kiadásokból. A Magyar Demokrata Fórum tehát erősen kétli annak a szükségességét, hogy újabb költségvetési szerv működésére nyújtson fedezetet az alap, azaz megelőzhető lenne a működési kiadások növelése. Ennek az ellenkezőjéről természetesen meggyőzhetőek vagyunk.
Tisztelt Ház! Ismeretes, hogy több nagyvállalat a szakképzési hozzájárulását közvetlenül is átutalhatja oktatási intézményeknek. Az ilyen szerződéskötési lehetőségeket a jövőben megszigorítják, illetve a jelenlegieket felülvizsgálják. Kérdésünk, hogy nem veszélyezteti-e egyes iskolák működőképességét, ha már most, a tanév után kiderül, hogy az új tanévben már nem számíthatnak ilyen forrásokra. Véleményem szerint nagyon eltúlzott az a becslés, amely elhangzott a bizottsági vitákon, miszerint a nagyvállalatokkal kötött együttműködési megállapodások keretében legalább ötmilliárd forint nem a képzésben hasznosul, hanem különböző technikák, nevezzük nevén, machinációk révén, ezt az összeget az iskolák visszajuttatják a befizetésre kötelezetthez. Vezérigazgatók, főkönyvelők és iskolaigazgatók százainak kellene az állásával fizetni azért, ha a vélelemezettnek megfelelő mértékű lenne a járulékcsalás. Ez esetben is konkrét példákat, leleplezett esetek felsorolását hiányoljuk. Azzal is csökkenteni lehetne a vélelmezett visszaéléseket, hogy a hozzájárulásra kötelezettek a gyakorlati képzés helyét a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok igénybevételével, eszközeik bérletével is biztosíthatnák, amire jelenleg nincs lehetőségük.
Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvény kihirdetése legkorábban júniusra várható. Általános egyetértés alakult ki közöttünk abban, hogy túl korai a júliusi hatálybalépés. Nagyon sok intézményt felkészületlenül érne egy gyors változás kényszere, ezért is célszerű lenne megfontolni a 2002. január 1-jétől történő hatálybalépést. A járulékfizetésre kötelezettek köre például csak 2003. január 1-jétől változik, számukra lényegesen több időt hagyna meg a törvény, mint épp az oktatási intézményeknek.
Tisztelt Ház! Néhány esetben konkrétabban kellene megfogalmazni a törvényjavaslat szövegét; egyetlenegy példára van időm: mi a jelentése a 16. §-ban említett nagy értékű ingóságoknak?
A már említett észrevételeink ellenére az MDF támogatja a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
