SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Szeretném ismertetni önökkel azt a többpárti módosító indítványt, amely a párizsi békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikkének 2. pontját szeretné más jogszabállyal kiegészítve végrehajtani. Ennek a pontnak az értelmében a faji, vallási vonatkozású diszkriminatív törvények vagy más fasiszta rendszabályok által érintett magyarországi szervezetek számára kell visszajuttatni a személyektől elvett azon vagyont, amelyért örökös nem jelentkezett, és a szervezetek, az érintett közösségek, illetőleg életben maradt tagjai támogatására kell hogy a vagyont fordítsák.
A békeszerződés végrehajtása az Országgyűlés 89/1996. számú országgyűlési határozata alapján, a kormány által létrehozott közalapítvány közreműködésével történik. Ennek jogi feltételei megteremtése érdekében alkotta az Országgyűlés az említett nemzetközi kötelezettség végrehajtását célzó '97. évi X. törvényt, melynek alapján a kormány rendelkezett a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány létrehozásáról. Az ügy súlya és a társadalmilag elvárt szintű állami részvétel indokolja, hogy a közalapítvány kuratóriumába a kormány részéről állami vezető kerüljön jelölésre. Ez a módosítás született meg most, és ehhez sorakozott fel az a többpárti javaslat, amely arra tenne utalást, hogy a parlament ezt nagyobb vita nélkül döntse el.
Jelenleg azonban a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény egy általános összeférhetetlenségi tilalmat mondana ki, vagyis állami vezető alapítvány kuratóriumának nem lehet tagja. Az állami vezetőkre irányadó törvényi tilalom általános érvényű feloldása ellentétes lenne az összeférhetetlenségi viszonyokat elvi szinten meghatározó szabályrendszerrel, gyakorlati hatásában pedig szükségtelenül tág teret engedne az állami vezetők alapítványi működésének. A hatályos törvényi tilalom feloldása azonban egyidejűleg szükségtelen is, mivel feltétlenül indokolt esetben e törvény az eltérő szabályozás lehetőségét mintegy kivételként ma is biztosítja.
Mindezek alapján a szóban forgó esetben a személyi összeférhetetlenségi tilalomnak kizárólag az adott közalapítványra vonatkozó korlátozó feloldása az egyedüli, ami elvi és szabályozási szempontból a leginkább járható útnak látszik. Ehhez kapcsolódtak a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Párt képviselői is, jómagam is. Ezzel is szerettük volna azt elérni, hogy hamar és megfelelő eljárásban történjen meg ennek a törvénynek a vitája. Ezért is történt meg ma az, hogy kivételes és sürgős eljárásban tárgyaljuk, tehát a parlamenti szokásokhoz mérten egészen eltérő szabályok szerint. Ebből az is következik, hogy elég nagy konszenzus van a magyar parlamentben e törvény tekintetében.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
