BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr! Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság nagy érdeklődéssel és körültekintéssel hallgatta meg, illetve vitatta meg az adatvédelmi biztos hivatalának jelentését, amely mind az önkormányzatok, mind pedig a rendészeti szervek tevékenységével, illetve munkájával foglalkozott, és az erről szóló tapasztalatokat foglalta jelentésbe, illetve ezt vitattuk meg.
Rögtön egy örökzöld témával kezdte a jelentés megtárgyalását az önkormányzati bizottság, ez pedig nem más, mint az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdéskör. A probléma abban gyökerezik, hogy az önkormányzatok vagyonukkal szabadon és önállóan gazdálkodnak, természetesen az önkormányzatiság elvével összhangban - ez nem is probléma. A problémák ott kezdődnek, hogy azok a döntések, amelyek az önkormányzatok vagyonával, gazdálkodásával kapcsolatosak, vajon nyilvánosan szülessenek avagy zárt ülésen, és a zárt ülésen elhangzottak meddig képezhetnek titkot. Ez a kérdéskör bizonyára egészen addig megmarad, amíg az önkormányzati törvényt nem sikerül ebbe az irányba úgy módosítani, hogy az adatvédelmi törvénnyel összhangba kerüljön, és megszülessen végre az a szabályozás, hogy mit tekintünk üzleti titoknak, a zárt ülésen elkészített jegyzőkönyv mikor válhat nyilvánossá, illetve ha jogellenesen rendelte el az önkormányzat a zárt ülést, akkor az ott elkészült jegyzőkönyvnek mi legyen a további sorsa.
Az önkormányzat adatkezelésével kapcsolatos vizsgálatuk a jelentés szerint az összes adatvédelmi vizsgálatnak mintegy 10 százalékát teszi ki, ezen belül pedig az információszabadságot is érintő önkormányzati ügyek száma az összes ügynek körülbelül egynegyede-egyharmada volt.
Szintén megoldásra váró kérdés az, amely az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályaival ütközik. Nevezetesen maga az államigazgatási eljárásról szóló törvény több mint harmincéves, az adatvédelemről szóló törvény természetesen ennél jóval fiatalabb, viszont az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályai szerint az iratbetekintési jog alapján olyan adatokhoz is hozzájutnak arra egyébként jogosult személyek, amelyek már az adatvédelem szabályai szerint személyes adatnak minősülnek, és e tekintetben fokozott védelmet élveznek.
Ugyancsak ehhez kapcsolódó probléma az, hogy mi történjen az önkormányzati képviselők által feltett olyan kérdésekkel, amelyek a közalkalmazottak, köztisztviselők jövedelmével, illetve adózásával kapcsolatban merülnek fel.
(17.50)
Az adatvédelmi biztos véleménye az, hogy ezek szintén személyes adatnak minősülő adatok, amelyeket még az önkormányzati képviselő sem kérhet, illetve ha kér, akkor azt nem kapja meg. Természetesen a meglévő problémákon kívül megvitattuk azokat a változásokat is, amelyeket mind az adatvédelmi biztos úr, mind az önkormányzati és rendészeti bizottság tagjai örvendetes változásként értékelnek. Ezek közül hadd említsem meg azt a szabályt, amely a rendőrségi törvénybe beépült és a köztereken elhelyezett videokamerás megfigyelőrendszerek működésével kapcsolatosak. A szabályok az adatvédelmi biztos javaslatai alapján kerültek megállapításra, ugyanakkor örvendetesnek minősítjük mi is azt, hogy ezekre a megfigyelőrendszerekre egyre több helyen táblák elhelyezésével hívják fel a járókelők figyelmét.
Kedvező tapasztalatról számolt be az adatvédelmi biztos úr és munkatársai akkor, amikor a több megyét érintő rendőrségi vizsgálatokról számoltak be, illetve egy adónyomozó szervezetnél folytattak le az ő megfogalmazása szerint rajtaütésszerű vizsgálatot. E vizsgálatok eredményeként jogsértést nem állapítottak meg.
Tisztelt Ház! Az önkormányzati és rendészeti bizottság köszönettel vette az adatvédelmi biztos úr és munkatársai beszámolóját, és azt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
