DR. SOLYMOSI JÓZSEF

Full text search

DR. SOLYMOSI JÓZSEF
DR. SOLYMOSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának a vége felé tartunk, sok minden elhangzott már eddig is a vitában, és így a vége felé már nehéz új dolgokat mondani, ismételni pedig nem szeretnék.
Azt viszont lehet látni, a vitából kitűnt, hogy a sok kritikai észrevétel mellett néhányan az aggodalmukat is megfogalmazták, de azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy általános támogatást élvez a törvényjavaslat, és azt hiszem, én sem mondok túlzottan nagy újságot azzal, hogy személy szerint támogatom, illetve támogatni fogom e törvényt, amely összhangban van a Magyar Szocialista Párt véleményével.
Néhány területen azonban én is átgondolást javaslok, e területekre konkrétan is ki fogok térni, de még mielőtt ezt megtenném, egy kicsit érzelmi oldalról is szeretném megközelíteni e törvényt, annál is inkább, mert ennek oka is van. Nevezetesen, az oka az, hogy én egy olyan környezetben élek, ahol e törvény hiányával, létével vagy nemlétével évtizedeken keresztül nap mint nap találkoztunk, és találkozunk jelenleg is. Nevezetesen, én Tolna megyében, a Völgységben, Bonyhádon élek, ugyanúgy, mint Potápi képviselő úr, aki az előbb már hozzászólt e törvénytervezethez. Lehet, hogy azért, mert mi egy ilyen környezetben élünk, sok mindent másképp látunk, mint azok, akik az ország más részén élnek.
E térségben a történelem nagyon érdekes dolgokat produkált, különösen a második világháború utáni időszakban. Ebben a Házban is szó esett már arról, hogy ebben az időszakban történt eléggé szégyenletes módon az ott élő német ajkú lakosság erőszakos kitelepítése, majd ezt követően ugyanebben a környezetben a Bukovinából érkezett és átmenetileg Bácskában letelepedett székelyek szinte egy éjszaka alatt történő elmenekülése. A beneši dekrétum kapcsán a Felvidékről is ebben az időszakban telepítettek ide magyar embereket.
(23.20)
Úgyhogy a környezetünk szinte napi jellegű kapcsolatban volt és van Romániával, Jugoszláviával a bácskai menekülés kapcsán, illetve a szlovák területekkel úgyszintén.
Ezek a lakossági mozgások azt eredményezték, hogy családok szakadtak szét, rokonok szakadtak el egymástól, sokan otthagyták a szülőföldjüket, és az érintettek a következő években próbálták valamilyen formában keresni a kapcsolatot. De ez a kapcsolattartás, kapcsolatépítés, kapcsolatteremtés nem volt egyszerű a múltban sem. Az utóbbi időben javult ez a helyzet. Magyarországról korábban is könnyebb volt a kapcsolatot kiépíteni, könnyebb, mint külföldről Magyarországra. Sokszor politikai okok és nagyon sokszor anyagi okok is közrejátszottak abban, hogy ezek a kapcsolatok eléggé nehezen tudtak működőképesek lenni.
Nap mint nap láttuk azt, hogy milyen megélhetési gondok jelentkeztek a nem irigylésre méltó helyzetben lévő, szomszédos államokban élő magyaroknál, milyen nehezen, következetesen harcoltak és harcolnak jelenleg is a magyar nyelv használatáért, az oktatásért, a helységnevekért és a politikai pozíciókért. S a napi kapcsolataink során sokszor megfogalmazták, hogy könnyű nekünk, akik a határokon belül élünk, de próbálnánk mi az ő helyükben lenni. Megfogalmazták: elvárnák, hogy a magyar állam a lehetőségeihez mérten kicsit nagyobb segítséget adjon a határokon túl élő magyarok számára.
Az utóbbi időben különösen erősen fogalmazódnak meg ezek a kérdések, miután Magyarország, örvendetes módon, közeledik az európai uniós csatlakozáshoz. Ugyanakkor tudják a határon túl élő magyarok is, hogy a schengeni egyezmény kapcsán azért sok minden megnehezülhet abban az esetben, ha Magyarország tag lesz az Európai Unióban. Tehát ezzel a törvénnyel a problémák megoldásának bizonyos vonatkozásban talán elejét lehet venni. A megoldás valószínűleg az európai uniós csatlakozás lesz, de tudjuk, hogy néhány szomszédos államban erre remélhetőleg tovább kell várni, mint Magyarországnak.
Összefoglalva: szeretném elmondani, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatni fogja ezt a törvényt. Mint ahogy már többen megfogalmaztuk, történelmi felelősségünknek is tekintjük, hogy segítsünk ott, ahol tudunk. Fontos, szükséges a törvény, a szülőföldön való megélhetést kell hogy szorgalmazza. Az eddigi hozzászólásokból és a törvényből is az tűnik ki, hogy a törvény ezt sugallja.
Fontos, hogy a határon túl élők számára úgy legyen ennek kedvező hatása, hogy ne sértse a határon belül élők érdekeit. Azt hiszem, nem is sérti a határon belül élők érdekeit, de politikai felelősségünk, hogy ennek megfelelő tájékoztatást próbáljunk a magyar közvélemény számára eljuttatni. A közvélemény számára nagyon pontos költségvetési kihatást, elemző anyagot is el kell juttatni. Ezt ugyan megkapták a képviselők; mi megkaptuk és tudjuk, hogy ennek milyen költségvetési kihatása van. De jó lenne tudatni a magyar társadalommal, itt arról van szó, hogy egy magyar állampolgárra vetítve ez csak néhány száz forintba kerül. Azt hiszem, ezeket a költségeket minden határon belül élőnek el kell tudni viselnie.
Én is azt szerettem volna mondani, amit Vastagh képviselő úr már az előbb elmondott, hogy nagyon sok rendeletre van szükség, és jó lenne ezeket a rendeleteket minél előbb látni. Arról én most már nem akarok vitát nyitni, hogy konzultáció volt-e vagy nem volt, szükséges volt vagy nem, egy biztos: senkinek nem jó, azt hiszem, a törvény működésének sem jó, ha az Európai Unió vezetői úgy nyilatkoznak, ahogy nyilatkoztak. És az sem jó, hogy az érintett szomszédos államok úgy nyilatkoznak, ahogy nyilatkoznak. Tehát azt hiszem, még most sem késő; úgy tudom, a már érvényes, más nyelvekre lefordított törvény elkészült. Azt hiszem, ezekre a konzultációkra még most sincs késő, még elébe lehet menni néhány problémának.
Végezetül azt szeretném még elmondani, nagyon fontosnak tartom a parlamenti ellenőrzést, fontosnak tartom, hogy folyamatosan kísérjük figyelemmel ennek a törvénynek a sorsát. Ha szükséges, akkor próbáljunk korrigálni ott, ahol erre szükség van.
Ezzel lejárt a rendelkezésemre álló idő is. Azzal szeretném befejezni, hogy ezt a törvénytervezetet támogathatónak vélem. A részletes vitában természetesen néhány konkrét dologra még ki fogunk térni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť