DR. SZŰRÖS MÁTYÁS
DR. SZŰRÖS MÁTYÁS
DR. SZŰRÖS MÁTYÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Hogy félreértés ne essék: én nem vagyok általában ellene a konzultációnak, csak ebben az esetben szinte borítékolni tudnám a választ. Aztán meg ha a kormány, mondjuk, a parlamenti tárgyalás előtt konzultált volna a szomszédos államokkal, akkor meg az lett volna a kifogás. Nem helyes, ha a parlamenti tárgyalást megelőzte volna valamiféle mélyebb konzultáció, tájékoztatást pedig a magyar sajtóból lehetett meríteni. Aztán ott vannak a magyar szenátorok például a román és a szlovák parlamentben, meg lehetett volna őket kérdezni, hogy miről is van itt szó tulajdonképpen, mi készül.
De ezt csak azért mondom, mert Bauer Tamás képviselő úr egy kicsit elragadtatta magát itt, hogy nagyhatalomként nyilatkozunk, aztán szájhősködés és így tovább. Ez nem illik ide. Én az ön nevét, képviselőtársam, ki se mondtam.
Nem felel meg az sem a valóságnak, hogy egy kis ország konzultál, a nagy pedig tájékoztat. Kérem szépen, mi '89-ben, amikor megnyitottuk a határt a német turisták előtt, tájékoztatást adtunk Bonnban is, Berlinben is és Moszkvában; utoljára Moszkvában. Ezek mind nagyobb országok voltak, mint Magyarország. Eközben itt a déli hadseregcsoport nagyobb erőt képviselt, mint az összes magyar fegyveres erő együttvéve. Az NDK területén pedig 20 szovjet elit hadosztály állomásozott. Ez az egyik dolog.
A másik pedig: a baloldalon is vannak népben, nemzetben gondolkodók, és emlékeztetném a jelen lévő képviselőtársaimat, hogy Nagy Imre az életével bizonyította, hogy bár ő baloldali politikus volt, az utolsó szó jogán is azt mondta: sorsomat a nemzet kezébe teszem le. Kérem szépen, nekünk vannak bizonyos kötelezettségeink az ország, a nemzet előtt, és azt hiszem, hogy ilyen szempontból célszerű ezt megközelíteni, és nem kellene eltúlozni bizonyos dolgokat. Kétségtelen, hogy van az álláspontokban különbség, de ezt tudomásul kell venni, és nem minősíteni a másikat, hanem érvekkel próbáljuk egymást meggyőzni.
Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést, hogy hosszabb voltam két percnél. (Taps.)
