DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvényjavaslat címe és célja szerint a szomszédos államokban élő magyarokról szól. Úgy látom, hogy ez a legalkalmasabb lehetőség arra, hogy a téma kategóriáinak ellenpontozásával az összmagyar integráció koncepcionális kiterjesztését elérhessük. Ehhez a szomszédos államok mellett a határokon túl a világ szinte minden részében szétszóródott magyarságra kell gondolnunk, és az élő magyarok mellett a meghaltak emlékéről kell szólnunk. Ez nem mai keletű igény.
Dsida Jenő, az 1930-as évek szép szavú költője ezt így fogalmazta meg: "Magyarok, Afrikában, Ázsiában,/ Párizsban, vagy Amerikában/ üljetek mellém! Ti eztán születők, s ti porlócsontú ősök,/... üljetek mellém!"
Tisztelt Ház! Nem más a magyar polgári kormány alapfilozófiája sem, hiszen két vállalt jelzője két feladatvállalás.
(22.30)
Egyfelől: a nemzet évtizedek óta nehéz sorsát az élet és a halál méltóbb keretei közé törekszik helyezni; másfelől: a magyar nemzet egységét a határok szellemi átjárásával, az összetartozást semmiféle nemzetközi szabályt át nem hágó módon törekszik megvalósítani.
Európában már régen megindult az a tendencia, hogy a határvonallal szétmetszett nemzetrészek a gyűlölködés szítása helyett mintegy szomszédolni járnak át egymáshoz. A svájci francia, a németországi francia úgy megy át Franciaországba, mintha másik városba menne. Tudjuk persze, hogy ez sem ment rövid alatt, s azt is figyelembe kell venni, hogy e kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás könnyedségét anyagi nyűgök nem gátolták.
Nekünk a szomszédban élő magyarok számára, ha a határ átjárhatóságát biztosítjuk, támogatásokat és kedvezményeket is biztosítani kell, mert jóllehet mint anyaország mi sem vagyunk gazdagok, de a határon túli magyarság többnyire még szegényebb.
Az összmagyar integráció kiterjesztése - amiről hangsúlyosan szólni szeretnék - alapvetően nem pénz, hanem szándék. Annak a szándéka, hogy a nagyvilágban szétszóródott, jelentős, kiemelkedő személyiségek emlékét, szellemét felkutassuk és hazahozzuk. Ez a folyamat központi akarat és irányítás nélkül is megindult. Példaértékű a magyarországi magyarság számára az a meg nem ingó nemzettudat, mely még a külföldre kerültek második, harmadik generációját is áthatja. Példaként Albert Tezla professzort említem, kinek szülei a századelő kivándorlási hullámával vetődtek Amerikába, és aki már Indiana államban született meg. A minnesotai egyetem irodalomtanáraként 1987-ben kiváló magyar nyelvű, kétkötetes művével jelentkezett Magyarországon, az amerikás magyarok sorsának részletes, dokumentatív, ma is történeti értékű feldolgozásával.
1990-től pedig hosszú sorban tértek s térnek haza a nagyvilágban élt, halt magyarok. Bartók Béla hamvai is hazatérek, Márai Sándornak csak az életműve. Közismert magyar színészek telepedtek haza meghalni, s eddig a magyarság számára ismeretlen nagyságok emléke, hagyatéka jelent meg. Emlékeznek Földes Andor világhírű zongoristáról a Zeneakadémián is, szobrot állít a szülőhely Galamb Józsefnek, aki a Ford gyár főkonstruktőre volt, s ki hitte volna, hogy emlékükkel, hagyatékukkal ma számunkra ismeretlen Nobel-díjas magyarok is megjelennek. Békesy György Nobel-díjasunk hagyatéka Hawaii szigetéről érkezett haza. Most került végső nyughelyére az 1966-ban Freiburgban elhunyt Hevesy György, aki a világ 23 tudományos társaságának volt tiszteletbeli tagja, a kémiatudomány Nobel-díjasa. Vajon ki ismerte őt itthon? Vagy hányan?
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot természetes módon a külügyminiszter nyújtotta be. Abban reménykedünk, hogy a kiépülő konzuli rendszer alkalmas lesz arra, hogy a nagyvilágban szétszóródott nagy magyarok emlékét ki-ki a saját területén felkutassa s hazahozza. Abban reménykedünk, hogy itthon nemcsak a személyes elkötelezettségű szülőhely, alapítvány vagy egyéb civil szervezet, hanem kormányzati, össznemzeti fogadókészség is lesz számukra. Hiszen munkásságuk, személyiségük, értékeik tudatosításával, megismerhetőségével a magyarság, a társadalom egésze lesz gazdagabb. És ki vitatná, hogy mindennek nemzetközi visszahatása is lehet, melynek következményeit a határon túl élő magyarság is élvezheti?
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
