KOCSI LÁSZLÓ
KOCSI LÁSZLÓ
KOCSI LÁSZLÓ jegyző: Az ügyrendi bizottság 64/1998-2002. számú ÜB. általános érvényű állásfoglalása, 2001. március 22.
I. A vizsgálóbizottság kiküldésének alapjául szolgáló, a Házszabály 34. § (1) bekezdésében említett "bármely kérdés" csak az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő olyan közérdekű kérdés lehet, amely interpellációval, kérdéssel - azonnali kérdéssel - nem tisztázható. Nem hozható létre vizsgálóbizottság az államhatalmi ágak szétválasztásának elvét sértő megbízatással. Így nem hozható létre vizsgálóbizottság - a közjogi felelősséget kivéve - egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálóbizottság hatásköre a végrehajtó hatalom olyan ügyeire, amelyek a döntés előkészítésének szakaszában vannak. Nem küldhető ki vizsgálóbizottság az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozó ügyekben. Nem alkalmazható vizsgálóbizottság olyan kérdések vizsgálatára, amelyekben a jogszabály - ideértve a Házszabályt is - meghatározott szabályok szerinti speciális eljárás lefolytatását rendeli, például a köztársasági elnök jogi felelősségre vonásával kapcsolatos eljárás, mentelmi, összeférhetetlenségi ügyek.
II. A vizsgálóbizottságot országgyűlési határozattal kell létrehozni úgy, hogy a határozati javaslathoz módosító javaslatot csak a Házszabály szerinti szűkített körben lehet beadni.
Az ügyrendi bizottság az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága 1995. június 1-jén meghozott következő szövegű állásfoglalását: "Az Országgyűlésnek az egyéb országgyűlési határozatokra előírt szabályok szerint kell eljárni az alábbi eltérésekkel. A bizottságot országgyűlési határozattal kell létrehozni úgy, hogy a határozathozatal során a képviselők, tekintettel a kötelező létrehozásra vonatkozó házszabályi előírásra, csak igennel szavazhatnak. Módosító javaslatot csak a Házszabály szerinti szűkített körben lehet beadni." hatályon kívüli helyezi.
III. A vizsgálóbizottság eljárása során az állami szolgálati titok, valamint a személyes adatvédelem alá eső magántitok védelme a Házszabálynak a 69. § (1) bekezdése, valamint a titokvédelem alatt álló adatok kezelésére vonatkozó szabályai útján érvényesül.
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, valamint a Házszabály rendelkezései nem érintik az alkotmány 21. § (3) bekezdésében előírt azon általános kötelezettséget, hogy a bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani.
