DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Utoljára a tavalyi év végén foglalkozott a Magyar Országgyűlés a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársasággal a hitelintézetekről szóló törvény módosítása kapcsán. Néhány hónappal később új, önálló törvényt készülünk alkotni az MFB-ről.
A hitelintézeti törvény logikájából következően a szakosított hitelintézetekről külön törvény rendelkezik. Ez megtörtént a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel-biztosító Rt. esetében. Hangsúlyozom, hogy szakosított hitelintézetről van szó, ugyanis a fogalmat vagy nem értik, vagy nem akarják érteni ellenzéki képviselőtársaim.
Mégis fel kell tennünk azt a kérdést, hogy szükség van-e külön törvényi szabályozásra, mitől különleges státusú bank az MFB. Az előterjesztő is nagy figyelmet szentel a kérdésnek, hiszen a 24 szakaszból álló törvény méretéhez képest szokatlanul bő, négyoldalas általános indoklást fűzött a javaslathoz.
Az indoklásból kitűnik, hogy a hitelintézeti törvényben írtakon kívül gyakorlati indoka a külön szabályozásnak az, hogy az MFB a nemzetközi pénzpiacon kellő súllyal, világos, könnyen áttekinthető státussal jelenhessen meg, ennek nyomán az MFB Rt.-vel szembeni üzleti bizalom növekedjék.
Valóban, még az alaptőkéjében megnövelni szándékozott MFB sem képes megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket a nemzetközi pénzpiacok támasztanak a bankkal mint potenciális hitelfelvevővel szemben. Ahhoz, hogy az MFB megfeleljen ezeknek az elvárásoknak, ahhoz, hogy a hitelfelvevő képessége jelentős mértékben növekedjék, különleges költségvetési és kormányzati kapcsolatok kellenek, amelyeknek meglétét a jelen javaslat biztosítja.
Részben a fenti célokat szolgálja a bankra vonatkozó kereskedelmi bankokéhoz képest enyhébb prudenciális szabályok fenntartása is. Mindezek alapján elmondható, hogy a bank különleges feladatai, speciális tevékenységi köre, a kívánatos költségvetési kapcsolatai és a prudens működésére vonatkozó szabályok szétfeszítik a jelenlegi szabályozás kereteit, önálló törvény alkotására van szükség. Ebben tehát, a külön törvény megalkotásának szükségességében a bizottsági vitában részt vevő képviselőtársaink egyetértettek.
Tisztelt Ház! Ennek a törvényalkotási igénynek igyekszik eleget tenni a kormány az előttünk lévő T/3746. számú törvényjavaslat benyújtásával.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a magyar kormány két szakosított hitelintézet, az Eximbank Rt. és az MFB kivételét kérte az Unió banki irányelve alól. Ez a kivétel gyakorlatilag a Közösség prudenciális, vagyis a biztonságos banki működést biztosító szigorúbb szabályai alóli felmentést jelenti. Megjegyzem: ezeknek az előírásoknak a jelenlegi szabályozás, tehát a Hpt. 220. §-ában írtak sem tesznek eleget, a kérelemmel a magyar kormány a fennálló helyzet Unió általi elismerését kérte, amelyet, vagyis az MFB kivételi listára helyezését az Európai Bizottság el is fogadott.
Az uniós követelményeknek megfelelően a kivételi listára kerülés feltétele, hogy ne vagy csak kismértékben támasszon versenyt, tevékenységét csak korlátozott körben és meghatározott területen fejtse ki, külön jogszabály alapján, és jellemzően állami tulajdonban működjék.
Tisztelt Ház! A javaslat preambulumából kitűnik, hogy az előterjesztőt az állami részvételt is igénylő feladatok, az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos különleges fejlesztési igények és forráskezelési feladatok ellátása, az egyes állami és nemzetközi források hatékony felhasználásának igénye vezette. Mindezeket a célokat a köz érdekében és nem haszonszerzés céljából kívánja ellátni. Ezt a szándékot látszik megerősíteni az a rendelkezés is, amely szerint az MFB osztalékot nem fizet, és a felosztható eredményt az eredménytartalék növelésére kell fordítani.
Az előterjesztő az MFB általános jogállását egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő, szakosított hitelintézetként határozza meg, amely teljes egészében a magyar állam tulajdonában van. Ellentmondásosnak tűnhet a részvénytársasági forma, és elsősorban a köz érdekében végzett, nem haszonszerzés céljából folytatott tevékenység. A költségvetési bizottság ülésén felmerült a közhasznú társaság mint választható működési forma. Amennyiben azonban a bankot szakosított hitelintézetként fogjuk fel és csak részben vesszük ki a kapcsolódó jogszabályi környezetből, tehát a gazdasági társaságokról szóló törvényből, az értékpapírtörvényből és a hitelintézeti törvényből, akkor az egyetlen logikus, mind a hatályos szabályoknak, mind az Unió általam előbb említett állami tulajdonra vonatkozó elvárásainak megfelelő működési forma az egyszemélyes részvénytársaság.
A bank feladatainak meghatározásakor a hatályoshoz képest új elemeket találunk. Így külön kiemelésre kerül a bank részvétele az infrastrukturális, környezetvédelmi és más állami fejlesztésekben és beruházásokban, részvétel az állami források hatékony és bankszerű kihelyezéseinek megtervezésében és közelítésében. Ahogy az indokolás fogalmaz: az MFB Rt. az állam gazdasági és fejlesztéspolitikai célkitűzései megvalósításának eszköze.
Ugyancsak külön feladat a szerepvállalás az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, valamint a későbbi tagsághoz kapcsolódó állami fejlesztésekben és beruházásokban való részvétel, valamint részvétel az előcsatlakozási alapok igénybevételében. Az viszont már csak az indoklásból derül ki az alapos olvasó számára, hogy mindezeket a feladatokat csak abban az esetben látja el, ha a bevont forrásokat saját forrásokkal egészíti ki. A feladatok végül kiegészülnek az általa nyújtott, az állami, valamint nemzetközi források felhasználásával kapcsolatos monitoringtevékenységgel.
Összességében megállapítható, hogy a javaslatnak az a célja, hogy megalapozza a szakosított hitelintézet mozgásterét és forrásbevonási lehetőségeit; ez egy kicsit lazára sikeredett, talán célszerűbb lenne az egzaktabb fogalmazás.
Tisztelt Ház! A javaslat az MFB által végezhető tevékenységi köröket két csoportra bontja. Egyrészt pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekre, másrészt befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységekre. Ennél a pontnál kerül először előtérbe a hasonló szabályozások egyik legvitatottabb pontja, a versenysemlegesség kérdése.
A szakosított hitelintézetekre jellemző a korlátozott tevékenységi kör. A javaslat egy ponton változtatja meg az MFB mint szakosított hitelintézet tevékenységi körét a hatályoshoz képest a pénzügyi szolgáltatások körében, ez pedig a pénzforgalmi számlavezetés engedélyezése. Az előterjesztő tulajdonképpen eleget tesz a hitelintézeti törvény azon kívánalmának, miszerint a szakosított pénzintézet nem kaphat engedélyt a Hpt. 3. § (1) bekezdésében felsorolt pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. Eleget tesz, hiszen a teljes körű felsorolásból az MFB esetében kimarad a készpénzt helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, valamint a Befektetési Alap letétkezelése, a betétgyűjtésnél és a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásánál pedig korlátokat épít be.
Ami a külső szemlélő számára a versenysemlegességet sértheti, az éppen az új tevékenységi forma, vagyis a pénzforgalmi számlavezetés megengedése. Igaz, hogy az előterjesztő a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását és ezen belül a pénzforgalmi számlavezetést is korlátozni javasolja a bank állami, infrastrukturális, környezetvédelmi, valamint más állami fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódó feladataira.
(12.20)
Kérdés az, hogy meg kell-e engedni ebben a körben az MFB számlavezetési jogát. Véleményem szerint igen. Hogy röviden rávilágítsak a problémára: célszerű, ha a bank látja azokat a pénzmozgásokat, amelyek az általa finanszírozott beruházások megvalósításához kapcsolódnak - úgy gondolom, ez nem lehet vitás közöttünk -, különösen akkor, ha a bankot monitoringtevékenységgel bízzuk meg, és különösen akkor, ha tudjuk, hogy a bank kötelezettségvállalásai mögött költségvetési garancia áll.
Az pedig, hogy - a javaslat szerint - a bank kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet is folytat, teljesen feleslegesen szerepel, hiszen eddig sem folytatott ilyen tevékenységet, és a javaslat szerint a jövőben sem fog. Ennek említését tehát célszerű kivenni a törvényből.
A javaslat III. fejezete foglalkozik az MFB Rt. költségvetési és kormányzati kapcsolataival. Ebből a fejezetből derül ki elsősorban, hogy a bank nem egy egyszerű szakosított hitelintézet, amely - a definíció szerint - nem végezhet teljes körben pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, hanem egy különleges kapcsolatokkal rendelkező hitelintézet. Ez azt jelenti, hogy a bank egyszemélyes tulajdonosa a magyar állam és a kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB kötelezettségeiért, sőt a külföldről felvett hitelekhez árfolyam-garanciát is nyújt.
Annak ellenére, hogy a kezességvállalás ténye már az előző szabályozásnál bekerült a hitelintézeti törvénybe, talán érdemes szót ejteni arról, hogy a jelzett rendelkezés fenntartására azért van szükség, hogy a bank a lehető legkedvezőbb feltételű hitelekhez jusson a nemzetközi pénzpiacokon, és még a megemelt jegyzett tőkéjének nagysága se akadályozza meg abban, hogy jelentős forrásokhoz jusson. Az pedig, hogy az árfolyam-garancia nóvumként bekerül a szabályozásba, természetes, követi a nemzetközi hitelezési gyakorlatot.
Az MFB-re vonatkozó prudenciális szabályok eltérnek a kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályoktól, és lényegesen nagyobb mozgásteret biztosítanak a bank számára. Az indoklás szerint ennek az az oka, hogy az MFB olyan jelentős kockázatkoncentrációt hajt végre, amely nem fedezhető a Hpt.-nek a biztonságos banki működésre vonatkozó szabályaival. A versenyjogi követelmények itt csak látszólag sérülnek, hiszen az MFB eredményéből osztalékot nem fizet, a felosztható eredményt az eredménytartalék növelésére kell fordítani. Az MFB pénzpiaci lehetőségeit javíthatja az a rendelkezés is, hogy a kormány évente legalább egy alkalommal dönthet a bank tőkéjének nagyságáról.
Az MFB szervezetének taglalásánál a javaslat - nagyon helyesen - a hitelintézetekénél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz, ezeket a szabályokat viszont az igazgatóság tagjainak hozzátartozói esetében nem célszerű fenntartani.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a javaslatot a külön szabályozás szükségességének ismételt hangsúlyozásával és a szükségesnek tűnő korrekciók megtételével elfogadásra javaslom. Úgy vélem, sokkal jobb egy ilyen fontos intézmény külön jogszabályi szabályozása, mint a jelenlegi, 1996-ból ránk maradt gyakorlat, amikor eldugtuk az akkori pénzintézeti törvény egyik fejezetében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
