FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvénytervezet egy olyan szándékot akar megvalósítani, amely különleges státust biztosítva a Magyar Fejlesztési Banknak, Magyarország kiemelkedő projektjeit szeretné finanszírozni több szempontból, egyben valamelyest kereskedelmi banki tevékenységet korlátozott mértékben biztosítana számára.
(10.50)
Az a kérdés, hogy kell-e egy ilyen törvény vagy nem kell, szerintem már akkor eldőlt, amikor a magyar kormány tavaly megismerte az EU-konformitás követelményrendszerét, és ennek a követelményrendszernek megfelelően kivételezettséget kért például az MFB esetében. Az Európai Unió jelezte, akkor tud ilyen kivételezettséget adni, ha öt pontot teljesít a magyar állam. Ezek közül már sokat megismertünk, most visszaidézem őket: szakosított hitelintézet nem végezhet határon átnyúló tevékenységet; szakosított hitelintézet nem vagy csak kis mértékben versenyez más hitelintézetekkel; szakosított hitelintézet korlátozott körben és meghatározott területen fejti ki a tevékenységét; a szakosított hitelintézet külön jogszabály alapján és/vagy külön felügyelet alatt működik - erről van most szó, amikor a törvénytervezetet vitatjuk és majd el szeretnénk fogadni, tehát hogy a 4. §-ban foglalt feltételt is teljesítsük -; az ötödik feltétel pedig az, hogy a szakosított hitelintézet jellemzően állami tulajdonban van. A törvénytervezet ezeket a paramétereket betartja, és azt hiszem, általánosságban megfelel az említett feltételrendszereknek.
Az már más kérdés, hogy a feltételrendszert betartva, létrehozva a törvényt, működtetve a Magyar Fejlesztési Bankot, milyen háttérgondolatok merülhetnek fel a majdan elképzelt működés kapcsán. A törvénytervezet egy logikusan felépített rendben bemutatja, hogyan kell egy szakosított hitelintézetnek működni, annak milyen a költségvetéssel, a kormánnyal és az MFB-vel való kapcsolata, milyen az MFB Rt. működése, eredményfelosztása, üzleti könyvelése, és milyen az MFB Rt. felügyeleti, szervezeti, tulajdonosi rendje, esetlegesen kitérve az összeférhetetlenségi szabályokra is.
Ezek valóban általános feltételek, ugyanakkor mind a bizottsági, mind a parlamenti vita alapján négy olyan pontot látok, amelyekben a vélemények eltérőek, vagy éppen - kormánypárttól vagy ellenzéktől függően - megerősítőek.
Az egyik komolyabb véleménykülönbség a nonprofit jelleg, kereskedelmi jelleg között van. Valóban, ennek a banknak kvázi nonprofit jellegűnek kellene lenni, hiszen nagyon célirányos feladatokat kellene tudnia állami segítséggel finanszírozni. Nem kérdéses az, ami a magyar gazdaságnak problémája, hogy bizonyos területeken nem tud olyan mértékben kifejlődni a gazdaság, ahogy azt elvárjuk, aránytalanságok tapasztalhatók régiók szintjén, és csak irányított fejlesztéssel lehetne a régiók közti különbséget feloldani vagy csökkenteni.
Az is érthető, hogy a kvázi nonprofit jellegbe belekerülhet kereskedelmi jelleg, habár mindenkor figyelembe kell venni az EU-ajánlás 2. pontját, hogy csak kis mértékben versenyezhet más hitelintézetekkel. Az MFB Rt. jelenlegi adatai alapján a vállalati ügyfelekkel kapcsolatos piaci részesedése kevesebb, mint 3 százalék. Tehát a szabályozás versenysemlegesnek mondható, és ez ellen egyetlen versenyjogi beadvány sem érkezett. Tehát nem igaz az, hogy valami hatalmas kereskedelmi jellegű vállalkozás, bank jönne létre kivételezett törvényi felhatalmazással.
Egyébként nem lehet hagyományos értelemben vizsgálni azt, hogy ez kereskedelmi bank-e, mert az eredményessége nem konkrétan ennél a banknál csapódik le. Ha végiggondoljuk, hogy mi egy ilyen bank funkciója - most nevesítve: egy autópálya vagy hídjaink megépítésének a finanszírozása -, akkor nyilvánvaló, hogy ettől a banktól nem lehet elvárni, hogy ilyen értelemben eredményes működésű legyen, tehát pótlólagos tőkebevonások biztosan lesznek az állam részéről. Az eredményességet egyetlenegy szempontból, az állam szempontjából lehet tekinteni úgy, hogy az állam azt mondja, az MFB-n keresztül elindítok egy olyan beruházást, amelynek a végeredménye az állam szempontjából összegészében pozitív lesz.
Amint már az előbb említettem, ebben keresendő a válasz, egy autópálya-építés befektetéseket generál, a befektetések után nyilvánvalóan egy gazdaságosan működő vállalkozás adófizetője lesz a magyar államnak. Itt viszont tetten érhető, hogy mégiscsak van haszon jellegű vizsgálati lehetőség, de ezt nem az MFB szintjén kell keresni, és ne csodálkozzunk, ha majd pótlólagos tőkebevonások lesznek. Az állam szintjén természetesen komplexen kellene megnézni, hogy az MFB-n keresztül történő állami befektetés hogyan realizálódik állami szinten. Arra viszont nagyon nagy esély van, hogy ez pozitív szaldót fog hozni az állam szempontjából.
Ennél élesebb kérdés volt a banktitok vagy az átláthatóság kérdése. Bizonyos esetekben egyes szerződéseknél a nyilvánosság banktitokra vagy személyi titokra hivatkozva részben vagy teljesen valóban kizárásra kerül. De mint tudjuk, a banktitoknál egy alkotmánybírósági döntés alapján van egy sokkal nagyobb erő, ez pedig a közérdekű adat. Mint egy néhány évvel ezelőtti vita végeredményeként kiderült, a közérdekű adat erősebb, mint a banktitok vagy az üzleti titok. Szeretném jelezni, ez éppen az előző kormány egyik áldásos tevékenysége folytán derült ki, amikor az AKA-val, az Alföldi Koncessziós Autópálya Részvénytársasággal az M5-ös autópálya megépítésével és koncesszióba adásával kapcsolatosan olyan, általuk banktitoknak minősített adatokat nem hoztak nyilvánosságra, ami súlyosan sértette az ott lakókat, a pályát használókat, az ottani térség érintett lakóit. Ekkor kiderült, hogy a banktitoknál van erősebb szabály, ami feloldhatja a banktitkot, mégpedig a közérdek. Az AKA ma már úgy működik, hogy ha nem éri el a szerződésben rögzített bevételt, a különbözetet a magyar államnak kell pótolnia. Ez évente közel 3 milliárd forint az utóbbi időben. Ez olyan adat, ami méltán tart igényt közérdeklődésre, itt már nem lehet szó banktitokról.
Ugyanezt látom az MFB esetében is. Ha felmerül a gyanúja annak, hogy az állampolgárok döntő többségére nézve előnytelen szerződést akar kötni vagy netán meg is köt az MFB, a közérdekre való hivatkozással ezeket az adatokat mind nyilvánosságra lehet hozni. Tehát nem igaz az, hogy a banktitokra való hivatkozással mindent el lehet majd fedni az MFB működése kapcsán.
A következő témakör, ami vitát generált, hogy az MFB egy esetleges portfóliótisztítás kapcsán hogyan is adhat kölcsönt bizonyos befektető, beruházó cégeknek, ez nyilvános lesz-e, és úgymond, kik lesznek az esetleges kölcsönszerződések kedvezményezettjei. Valóban szándék és lehetséges lépés, hogy bizonyos nem gazdaságos portfólióelemeket kivezessen majd az MFB, de ezt a problémát nem azért kell megvitatni, hogy ez nyilvános vagy nem nyilvános, hanem azt a szempontot kellene figyelembe venni, mit is jelent az, amikor az MFB egy bizonyos területét eladja vagy kivezeti, mert számára ez többé nem látszik biztosított működésűnek. Véleményem szerint semmi más nem történik ebben az esetben, mint hogy a befektetési kockázatból eladás útján egyszerűen hitelkockázatot hoz létre. Ami most befektetési kockázat, ha netán hitelt biztosít valakinek, aki működőképessé akar bizonyos vállalkozásokat tenni, ez innentől kezdve hitelkockázat lesz. Természetesen a hitelkockázatnak is vannak nyilvánvaló veszélyei, de ennek vannak garanciális oldalai is. Nyilvánvalóan nem szeretnénk, ha a túl sok hitelkockázat hitelveszteség lenne a későbbiekben.
Itt jutunk el a talán legsúlyosabb kérdésig, az ellenőrizhetőség és kinevezés kérdésköréig, amelyben a magyar államot képviselő miniszter - az előterjesztés alapján - törvényi felhatalmazás alapján egy személyben kinevezheti az elnök-vezérigazgatót, az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság tagjait. A Magyar Demokrata Fórum nevében őszintén mondom, hogy nagyon hiányoljuk az Országgyűlés szerepét. Értem és értjük azt, hogy az Állami Számvevőszéken keresztül lehet minden céget - tehát majd a Magyar Fejlesztési Bankot is - ellenőrizni, de ez egy eléggé késleltetett ellenőrzés és kontroll-lehetőség. Az eddigi történések alapján mindenki pontosan tudja, hogy nem időben és aktívan reagáló lehetőség egy ÁSZ-vizsgálat.
Valóban elgondolkodtató, hogy milyen ellenőrzési lehetőségeket lehetne megfogalmazni akár az ÁPV Rt., akár a Nemzeti Bank modelljére. Gyanítjuk, ebben a kérdéskörben sem lehetne eltekinteni attól, hogy a felügyelőbizottság tagjait az Országgyűlés nevezze ki.
(11.00)
Azt értjük és rendben való, hogy a kormány megbízott minisztere az igazgatót, vezérigazgatót, az igazgatótanács tagjait, tehát az operatív felső vezetés tagjait kinevezi, ők felelősséggel tartoznak a kinevező felé, ez természetes, de ha kvázi betekintést akarunk és egy ellenpontot, ellensúlyt képezni a működés és a rendszer átláthatósága tekintetében, akkor legalább a felügyelőbizottságot valamelyest függetleníteni kellene a mindenkori tulajdonos kinevezési jogkörétől.
A törvénytervezetnek természetesen ezeken a koncepcionális kérdéseken túl van néhány nehezen érthető része. Ilyen mindjárt az elején a feladatmeghatározás körében, hogy elősegítse a hitelintézeti feladatellátás körében a magyar gazdaság modernizációját. Ilyet el lehet fogadni, csak nehezen tudom megérteni és hova tenni, hogy mit értünk modernizáció alatt. Ilyen szavakat elég sűrűn használunk, amikor egy általánosított elképzelést tárunk fel, de hogy még törvényerőbe is foglaljuk, hogy a modernizációt kell neki elősegíteni, ez számomra eléggé megfoghatatlan egy gyakorlati működés kapcsán.
Ugyanígy a 3. § (1) bekezdése f) pontjában szerepel, hogy többek között a kiegészítő tevékenység keretében ellátja az MFB a kezesség, bankgarancia és egyéb bankári kötelezettségvállalást. Itt már az a kérdés: mi az, hogy "egyéb"? Tehát elég széles értelmezési lehetőséget adhat az MFB-nek, és ez nem teszi szerencséssé esetlegesen a mindennapi működést. Ilyen és ehhez hasonló apró, tehát technikai jellegű észrevételek kerültek a szemünk elé.
Összegészében elfogadjuk azt az irányelvet a Magyar Demokrata Fórum részéről, hogy az MFB egy különleges státusú, helyzetű olyan állami tulajdonú bank, amelyre szükség van a jelenlegi gazdaság továbbfejlesztése és a területi kiegyenlítések megvalósítása érdekében, és irányítottan kell kezelni ennek a banknak a munkáját. Ugyanakkor néhány kérdéskörben, mint ahogy említettem, egyrészt technikai, értelmezésbeli kérdéskörben és az ellenőrzés, a felügyelőbizottsági tagok kinevezése kérdéskörében minden bizonnyal módosítást szükséges tenni. A törvény előterjesztését így támogatjuk, a módosításainkat a Magyar Demokrata Fórum részéről megtesszük.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
