LASZTOVICZA JENŐ
LASZTOVICZA JENŐ
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma a T/3746. számú törvényjavaslatot tárgyaljuk, amely a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységéről szól. Hogy miért is fontos ez a törvény? Azért, mert egy százszázalékos állami tulajdonú pénzintézetről szól, amely nem kimondottan profitorientált, hanem a magyar gazdaság fejlesztésében, élénkítésében tölt be nagyon fontos szerepet.
Ezzel párhuzamosan az európai uniós csatlakozásokból fakadó kötelezettségeknek is eleget tesz. Az utóbbi évek gazdasági fejlődése hazánkban inkább a külföldi multinacionális vállalatok befektetéseiből fakad, ami nem baj, de a gazdaság fejlődésének irányát a hazai kis- és középvállalkozások dinamikus fejlődése, fejlesztése határozhatja meg a jövőben. A területi, regionális gazdasági kiegyenlítődés egyik záloga az infrastruktúra fejlesztése lehet, hiszen az ország keleti, északi és déli részei komoly elmaradásban vannak például a közlekedésben. Ez nagymértékben befolyásolja e régiók gazdasági lehetőségeit. Ez pedig már közügy, hiszen az ott élő több millió ember megélhetése, boldogulása múlik ezen.
A Fidesz vezette koalíció fontos feladata, hogy a gazdaság területi kiegyenlítését szem előtt tartva irányítsa a gazdaság fejlesztését. Az infrastrukturális, környezetvédelmi és más állami fejlesztésekben és beruházásokban, a gazdaság modernizációjában van nagy szerepe a Magyar Fejlesztési Banknak. De lényeges egyes projektekben, például a hazai kis- és középvállalatok megerősítésében is a feladata.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Fejlesztési Bank szerepe, jelentősége nagyon komoly. Az elmúlt évben a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett Széchenyi gazdaságfejlesztési terv komoly lehetőséget biztosított az ország egyenletes, dinamikus fejlesztésében, hiszen a Széchenyi-tervben megfogalmazott elképzelések és kiadott pályázati célok és lehetőségek mind az ország gazdasági fejlődését szolgálják, melynek fontos láncszeme a Magyar Fejlesztési Bank.
A Magyar Fejlesztési Bankról szóló T/3746. számú törvényjavaslat céljai a következők.
(9.50)
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság szervezetének, működésének és feladatainak önálló törvényben való komplex szabályozása hármas célt szolgál: a korábbinál részletesebb szabályozás által növeli a bank státusának áttekinthetőségét, ezáltal javítja nemzetközi pénzpiaci pozícióját. Alkalmassá teszi a bankot a nemzetgazdaság modernizációját célzó stratégiai befektetések szervezője és finanszírozója szerepében való fellépésre. Eleget tesz az európai csatlakozásból fakadó jogalkotási kötelezettségnek.
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az állam tartós tulajdonában levő fejlesztési bank, mely nagy volumenű infrastrukturális beruházások finanszírozásában, valamint egyes projektek, hazai kis- és középvállalatok megerősítésében, kereskedelmi bankokon keresztül refinanszírozásában tölt be szerepet. Nem profitorientált, de befektetéseit a megtérülés igényével folytatja.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos különleges fejlesztési igények és forráskezelési feladatok végrehajtása érdekében indokolt az Országgyűlés által 1996-ban a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Részvénytársaság jogutódjaként létrehozott Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságra vonatkozó, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. CXII. törvényben lévő szabályrendszer felülvizsgálata és külön törvénybe foglalása.
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság tevékenységét eddig is a közérdek szolgálata jellemezte. A feladatai körében végzett pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenységét elsősorban nem haszonszerzés céljából, hanem a nemzetgazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében végzi.
Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat elfogadásával a jogalkotó komplex egésszé teheti a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás azon rendszerét, amely szerint a szakosított hitelintézetekről külön törvény rendelkezik. A Magyar Fejlesztési Bank a magyar és nemzetközi társintézetek által nyújtott jelentős forrásokat használ fel, ezért szükséges, hogy egy önálló, az előzőeknél részletesebb rendelkezéseket tartalmazó törvény szabályozza. Így a bank a nemzetközi pénzpiacon megfelelő súllyal, áttekinthető státussal jelenhet meg, amely erősítheti a bizalmat iránta.
A dinamikus gazdasági fejlődés és a Széchenyi-terv adta lehetőségek megvalósítása nagymértékben meghatározza a bank feladatait. Ezek a feladatok: elősegítse a magyar gazdaság modernizációját, élénkítését; részt vegyen az állami infrastrukturális, környezetvédelmi beruházásokban, valamint állami fejlesztésekben és beruházásokban, azok kezeléséhez kapcsolódó feladatok ellátásában; részt vegyen az állami források korszerű, hatékony és bankszerű kihelyezésének megtervezésében, közvetítésében, közreműködjön az állami támogatások, valamint kedvezmények és a piaci körülmények összehangolásában; részt vegyen az egyes állami célelőirányzatokból történő kifizetésekhez kapcsolódó feladatok ellátásában, ideértve a támogatási igények kifizetését, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését.
Közreműködjön az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, illetve a későbbiekben a tagsághoz kapcsolódó állami fejlesztések és beruházások pénzügyi lebonyolításában, részt vegyen az Európai Unió előcsatlakozási eszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó szakosított hitelintézeti feladatok ellátásában, ideértve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézményektől történő forrásbevonás és -közvetítés lebonyolítását. Közreműködjön az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-ának (5) bekezdés a) pontjában foglalt szervezetek harmadik személlyel szemben fennálló lejárt követeléseinek faktorálásában, érvényesítésében; részt vegyen az általa nyújtott saját, illetve az általa közvetített állami és nemzetközi források felhasználásának és hasznosulásának elszámoltatásában, értékelésében.
Nagyon fontos feladata az elszámoltatás, az ellenőrzés. Az elmúlt évtized sok rossz tapasztalata - amely az el nem készült beruházásokban, a gazdaságtalan forráskihelyezésekben is látható volt - több pénzintézetet nehéz helyzetbe hozott. Ezért nagyon fontos az ellenőrzés kiemelése, a kihelyezett források hasznosulásának figyelemmel kísérése. Hiszen a Magyar Fejlesztési Bank a meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységen túlmenően a 2. § e) és d) pontjában összefüggésben - az érintett minisztériumokkal kötött szerződés alapján - az állami pénzalapokból, célelőirányzatokból finanszírozott programok támogatásához kapcsolódó lebonyolítási feladatokat is ellát.
Ezek a feladatok igen fontosak például a támogatott pályázatok pénzügyi lebonyolításánál, ezek megvalósításának ellenőrzésénél, a források felhasználásánál. A törvényjavaslat meghatározza a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság gazdaságpolitikai elvárásoknak megfelelő feladatait, ezekhez igazodóan szélesíti mozgásterét, forrásbevonási lehetőségeit, rugalmassá teszi a kockázatvállalás mértékét.
A szabályozásból származó előnyöket és hátrányokat összességében kell vizsgálni. Az esetleges előnyöket az azonos körben jelentkező hátrányok - mint a tevékenységek korlátozottsága és a nem profitorientáltság - ellensúlyozzák. A szabályozottság semmiféleképpen nem okoz negatív diszkriminációt a többi hitelintézettel szemben, mivel a Magyar Fejlesztési Bank egy speciális, állami feladatokat ellátó szakosított hitelintézet.
Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarország kérte az Eximbank mellett a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság mint szakosított hitelintézet kivételi listára helyezését az EU banki irányelve alól, ami a gyakorlatban a prudenciális előírások alóli felmentést jelenti. Ennek feltételeként az EU öt kritériumot jelölt meg, amelyek közül jelenleg egyedül a bank tevékenységének önálló törvényben való szabályozása hiányzik; ezt a szóban forgó törvény valósítaná meg. Az Európai Bizottság 2000. november 13-án bocsátotta ki e témában az úgynevezett közös álláspontot, amelyben elfogadta a Magyar Fejlesztési Bank kivételi listára helyezését. Az általunk tárgyalt törvényjavaslat elfogadása megerősítené a bank kivételi listára helyezésének megalapozottságát, mivel a többi pontnak már megfelel és így EU-konformnak tekinthető.
A törvény meghatározza a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonviszonyait. A bank a magyar állam kizárólagos tulajdona, részvényei névre szólóak, forgalomképtelenek.
A törvényjavaslat leírja a Magyar Fejlesztési Banknak a költségvetéshez fűződő kapcsolatait. Nagyon fontos, hogy a bank a lehető legkedvezőbb feltételekkel jusson hazai és külföldi forrásokhoz közérdekű feladatainak ellátásához. Ezért a kormány készfizető kezesként felel a központi költségvetés terhére. A költségvetési törvény határozza meg a Magyar Fejlesztési Bank által felvett belföldi és külföldi hitelek és a kötvénykibocsátás együttes állományának felső határát. Az éves költségvetési törvény határozza meg a kormány megbízásából a Magyar Fejlesztési Bank által a költségvetés terhére harmadik fél javára vállalható készfizető kezesség és bankgarancia-ügyletek állományának felső határát.
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az állam gazdaságpolitikai céljaival összhangban a nemzetgazdaság számára meghatározó jelentőségű beruházások finanszírozójaként jelenik meg. Ezek stratégiailag fontos feladatok: infrastruktúra, környezetvédelem, vállalkozásfejlesztés s a többi; a közeljövőben ezek meghatározói a magyar gazdaság további fejlődésének és a régiós különbségek csökkentésének. Fontos hatása van a vidék felzárkóztatásában, a gazdasági különbségek csökkentésében. Komoly hatása van a foglalkoztatáspolitikára, a munkanélküliség csökkentésére, az egyéni és családi jövedelmek növelésére.
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság nem profitorientált, de a befektetéseit a megtérülés igényével folytatja. Az igazi megtérülés állami szinten jelentkezik a nagy állami beruházásoknál, hiszen sok befektető, vállalat, vállalkozás már csak a kész infrastruktúrával könnyen, gyorsan megközelíthető helyen ruházza be pénzét, építi fel vállalatát. Ilyenkor a termelés, a munkahelyteremtés hozza meg az állami befektetés hasznát hosszú távon.
A Széchenyi-terv megvalósulása és gazdasági eredményeinek megjelenése függ az állam nagy infrastrukturális beruházásaitól. A Magyar Fejlesztési Banknak ebben van óriási szerepe. Mivel a magyar és a nemzetközi források kihelyezéséről van szó, nagyon fontos ezen források felhasználásának követése, ellenőrzése.
A Fejlesztési Bank tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a társaság felügyelőbizottsága, a tulajdonosi jogok gyakorlója, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati ellenőrzési Hivatal ellenőrzi. Az éves könnyvizsgálati záradékot is tartalmazó beszámolóját a tárgyévet követő év május 31-éig, az MFB-csoport konszolidált éves beszámolóját legkésőbb a tárgyévet követő június 30-ig kell a cégbíróságnál letétbe helyezni és közzétenni.
(10.00)
Tehát ez mindenki számára nyilvános, ellenzéki képviselőtársaim! A cégbírósághoz való benyújtást követő 30 napon belül a tulajdonosi jogok gyakorlója és a kormány elé terjeszti. Az Országgyűlés ellenőrző funkciója is megvan, hiszen a Parlament falain belül több fórum van a kormány és az általa felügyelt cégek gazdálkodásának az ellenőrzésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény elfogadása nemcsak az európai uniós konformitás miatt fontos, hanem az ország gazdasága további növekedésének jogi alapjait is megteremti. A törvényjavaslat általános vitára alkalmas; és az általános vita után, azt hiszem, arról szól a történet, hogy ha az ellenzéknek, illetve a kormánypártoknak is javaslatai, módosításai vannak, hogy a törvény még jobb legyen, ezt meg lehet tenni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
