GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselő Úr! Bevallom, nem hallottam mindent abból, amit elmondott, de gondolom, nem igazán tért el a leírt szövegtől. A hangzavar nyilván az ön különös népszerűségének a következménye.
Interpellációjának az első részében egy meglehetősen hosszú számhalmazt ismertetett (Kovács Kálmán: Nem várjuk tőled, hogy megértsd!), melynek az a lényege - ahogy olvasom -, hogy ön azt állítja, az előző kormány időszaka alatt növekedtek a bérek, ellenben a polgári kormány ideje alatt nem növekedtek a bérek. (Kovács Kálmán: Ha csak ezt sikerült kiolvasnod belőle, akkor nem érdekes a válasz többi része!) Önök is azt mondják, hogy ez nincs így. Valóban nincs így, mert az igazság ennek pont a fordítottja, és ezt önök is jól tudják, hiszen 1994-98 között a reálbérek csökkentek, méghozzá 9,4 százalékkal, míg a polgári kormány kormányzása idején 12,4 százalékkal növekedtek a reálbérek. (Taps a kormánypárti oldalon.) Ha pedig figyelembe vesszük a gyermekek utáni adókedvezményt is, akkor a bérek emelkedése 16,4 százalékos. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy - átlagos adóterhelést figyelembe véve - amíg egy kétgyermekes, átlagjövedelemmel rendelkező házaspár adóterhelése 1998-ban 21,2 százalékos volt, addig 2001-ben 19,5 százalékos, tehát az adóterhelésük csökkent.
Hogy miért ezek a számok jönnek ki? Azért, képviselő úr, mert ön nem vette figyelembe a számításainál az inflációt. Ugyanis az a helyzet, hogy az önök kormányzása idején az infláció lényegesen gyorsabban emelkedett, mint a bérek, márpedig ön is tudja, hogy az infláció a jövedelemelvonásnak egyik nagyon fontos kormányzati eszköze, amely lehetőséggel önök éltek is rendesen.
Azt hiszem, nem olvasta fel, de leírta néhány kifogását is. Ezek szerint megalapozatlanul emeltük a minimálbért, rosszul időzítette az MNB a forint sávszélesítését és a kormány elriasztja a befektetőket.
A minimálbérről ne vitatkozzunk, önök mást gondolnak erről, szerintünk viszont helyes volt kétszeresére emelni a minimálbért. Talán nem véletlen, hogy az Országos Munkaügyi Tanácsban a 2001. évi minimálbérről sikerült is megállapodni.
A forint sávszélesítése nem eredményezett olyan kedvezőtlen hatásokat, mint amiket önök ennek tulajdonítani akartak.
Ami pedig a befektetők elriasztását illeti: tavaly megközelítőleg 2,4 milliárd eurónyi külföldi működőtőke-befektetés érkezett Magyarországra, ami lényegesen több, mint amennyi a megelőző tíz évben bármikor érkezett Magyarországra, ha nem vesszük figyelembe a privatizációs bevételeket.
Végezetül: képviselő úr azt kérdezi, hogy hogyan jön össze és összejön-e a 7 százalék. A 7 százalékos gazdasági növekedés a polgári kormány számára nagyon fontos gazdasági jövőkép. Ennek két forrása van: egyrészt a magyar gazdaság belső növekedési motorjainak a beindulása - ezt szolgálja a Széchenyi-terv -; másrészt majdnem ugyanekkora mértékű növekedést tudunk szerezni a világgazdaság, az export, illetve a külföldi beruházások növekedéséből. Ennek a kettőnek az összeadódása - amennyiben az Európai Unió gazdasága növekedésnek indul és a Széchenyi-terv folytatódik - 7 százalékos növekedést eredményezhet.
Képviselő úr izgul a 7 százalék miatt - mi ezen dolgozni kívánunk. Többen azt mondták a hátam mögött, mondjam el önnek, hogy önök viszont a következő négy, illetve nyolc évben izguljanak az 5 százalékért.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
