DR. VIDOVEN ÁRPÁD
DR. VIDOVEN ÁRPÁD
DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a tényállást. A Magyar Köztársaság Országgyűlése elfogadta 1991-ben a LXXI. számú törvényt, amely az Európa Tanács alapszabályának kihirdetéséről szól. Ezt követően minden parlamenti ciklusban a pártok megegyeztek a Magyar Köztársaság Országgyűlését az Európa Tanácsban képviselő póttagok, illetve főtagok személyéről és a pártok közti arányról. Példátlan módon ez a megegyezés a 2002-es választásokat követően nem jött létre.
Abban megegyezés született a pártok között, hogy a főtagok tekintetében a kormányon lévő pártok négy főt delegálnak, míg a kisebbségi oldalt képviselő pártok három főt. A póttagok aránya tekintetében nem született megegyezés. Az MSZP demokráciacsomagjának újabb részeként szembesülhettek a kisebbségben lévő pártok azzal, hogy míg a 386 fős Országgyűlésben 10 fős többséggel rendelkezik a kormányzó oldal, addig ebben a 14 fős testületben az arányoknak megfelelően a szerintük megfelelő arányok alapján 2 fős többség illetné meg őket, azaz 8 tagot delegálhatna a kormányzó oldal, míg 6 tagot a kisebbségben lévő pártok.
Ezt követően az Országgyűlés elnök asszonya a Házszabályban rögzített jogkörével élve megkereste az ügyrendi bizottságot, és arra kérte, hozzon állásfoglalást, foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe delegálandó tagok megválasztása során alkalmazható-e az előző ciklusban az akkori ügyrendi bizottság által meghozott 69/1998-2002. ÜB számú általános érvényű állásfoglalás.
Emlékeztetni szeretném tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a 69/1998-2002. ÜB általános érvényű állásfoglalást az MTI tanácsadó testületének megválasztása kapcsán hozta meg az akkori ügyrendi bizottság, és ezt az állásfoglalást egyébként az akkori parlament is megerősítette. Ebben az állásfoglalásban az szerepel, hogy "ha a választás tárgya olyan testület tagjainak megválasztása, amelynek létszámát jogszabály nem határozza meg, a testület létszámáról az Országgyűlés választással dönt". Tehát ez az általános érvényű állásfoglalás, a 69/1998-2002. ÜB általános érvényű állásfoglalás egyértelműen rögzíti azt, hogy ezt az állásfoglalást olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor a megválasztandó testületnek, delegációnak a létszáma jogszabályban nincs meghatározva.
(14.50)
Az ügyrendi bizottság megvitatta az elnök asszony kérését, és úgy foglalt állást, hogy ezt a 69. számú általános érvényű állásfoglalást az Európa Tanács parlamenti delegációjának megválasztása kapcsán is alkalmazni lehet.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja szerint az ügyrendi bizottság ez esetben hibás döntést hozott, hiszen mint utaltam rá a fentiekben, a 69/1998-2002. ügyrendi bizottsági általános érvényű állásfoglalást azokban az esetekben lehet alkalmazni, amikor az adott testület, az adott delegáció tagjainak létszáma nincs meghatározva. Nos, az 1991. december 7-e óta hatályos 1991. évi LXXI. törvény - amely, mint említettem, az Európa Tanács alapszabályának kihirdetéséről szól - II. fejezetének, amely az Európa Tanács alapszabályának eredeti angol nyelvű és annak hivatalos magyar fordítását tartalmazza, 26. cikke világosan rögzíti azt, hogy a Magyar Köztársaságot az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében hét tag illeti meg. Tehát itt egy olyan választással állunk szemben, amikor a létszám meghatározott, ezért erre a választásra azt az állásfoglalást alkalmazni, amely olyan választási eljárásban követendő szabályokat rögzít, amikor is a létszám nincs meghatározva, álláspontunk szerint lehetetlen.
Ezért kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy az ügyrendi bizottság eseti állásfoglalását, amely a 3/2002-2006. számot viseli, szíveskedjen elutasítani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
