HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A délelőtti napszak is az uniós csatlakozásról szólt, ez a mostani is, az alkotmánymódosítás erősen csatlakozik a délelőtti témához, hiszen ennek egy nagyon fontos kelléke.
Délelőtt én is és sokan mások, és ma délután is arról beszéltek, hogy ez a csatlakozási folyamat Szent István művével egyenlő vagy egyenértékű, és úgy tűnik, hogy a mi nemzetünk számára minden ezer év elején megadatik egy nagy lehetőség a minőségi váltásra, és ez most megadatott.
Arról is beszéltünk, és arról is sokan szót ejtettek, hogy ez a hatalmas lépés csak nagy nemzeti konszenzussal érhető el, és csak akkor tehetjük meg, ha ebben az országnak nemcsak a többsége, de a döntő többsége egyetért. És a döntő többségen belül értenünk kell a politikai elitet is, a parlamenti képviselőket, a parlamenti pártokat. Hála istennek, eljutottunk odáig, hogy a parlamenti pártok kivétel nélkül egyetértenek a csatlakozás tényével, vita erről már nincs. Vita arról van, hogy a csatlakozás milyen módon, milyen feltételekkel, milyen kondíciókkal teremtődjék meg.
A retorika szintjén az egyetértés egyértelmű és világos. Éppen a héten indult el egy olyan országos kampány, amely azt hivatott tudatni a választópolgárokkal, hogy ebben a kérdésben a négy parlamenti párt egyetértése megkérdőjelezhetetlen. Azonban a szavak mögött cselekedetek és tények húzódnak meg, és érdemes nyomon követni és figyelni, hogy ez a verbálisan sokat hangoztatott tény, a nagy egyetértés és konszenzus hogy jelenik meg a törvényhozás szintjén.
A legfontosabb törvényünk, alaptörvényünk, az alkotmány módosításához érkeztünk el, amely szükségszerű feltétele a csatlakozásnak. Sajnos, ahogy előttem ezt már sokan mondták, ennek a módosításnak az előkészületei nem úgy alakultak, ahogy az elvárható lett volna, nem konszenzus eredményeképpen jött létre ez a módosító tervezet, amely most előttünk fekszik, és számos politikai vitának, belpolitikai jellegű vitának is az elejét vehettük volna, ha ez az előkészítés gondosabb.
Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, az MDF vezérszónoka beszélt arról, hogy a politikai egyeztetés hiányán kívül azért némi szakmai hiányosság is tetten érhető az előttünk fekvő módosításban. Lehetett volna ezt - hiszen idő volt rá - igényesebben; sőt nemcsak idő volt rá, hanem előzményei is vannak ennek az alkotmánymódosításnak. Az előző kormány és az előző kormány igazságügy-minisztere komolyan, szakmailag felkészülten és megalapozottan készült erre a módosításra. Én, miután az idő meglehetősen rövid, és miután az előttem szólók nagyon sok kérdéskört érintettek, csak egy paragrafust szeretnék most kiemelni abból a paragrafustömegből, amelyek a módosítást célozzák, és ezen keresztül szeretném bebizonyítani, hogy bizony jobb lenne ezt a paragrafust kivenni, hiszen ha ezt kivennénk, akkor a konszenzus kézzelfoghatóbb, valóságszerűbb lenne, mint ahogy azt most gondoljuk.
Vitatkozunk arról, hogy az ügydöntő népszavazást, amelynek megrendezésében teljesen egyetért minden párt, mikor kellene megejteni. A vita rosszul lett előkészítve, s az előkészítés hiányosságai oda vezettek, hogy az álláspontok megmerevedtek, és kicsiny az esély arra, hogy belátható időn belül valami egységes álláspontra tudunk jutni, hacsak nem változtatnak szemléletükön az egymással szemben állók.
A jelenlegi módosító javaslat úgy próbálja áthidalni ezt a problémakört, hogy az egész ügyet, az ügydöntő népszavazás kiírásának a lehetőségét, az időpont-megjelölést és a kérdések megfogalmazását az Országgyűlés hatáskörébe rendeli. Erről szól a 13. §, amely a meglévő alkotmány 79. §-át tenné be ebbe a dokumentumba, ezzel egészítené ki. Ez szólna erről az egyszeri aktusról.
Az alkotmány nagyon fontos alaptörvényünk, ezért a módosítása kétharmadot igényel. Nem illő dolog, szakmailag nem elfogadható, a politikai kultúrát nem igazán jó szinten követi, ha ebbe belecsempészünk egy olyan pontot, egy olyan szakaszt, amely eltér a kétharmadosságtól, egyszerű többséget kíván, és egy rosszul előkészített politikai egyeztetés hiányosságait azzal próbálja áthidalni, hogy az Országgyűlés hatáskörébe utalja az ügydöntő népszavazás kiírásának lehetőségét, az időpont és a kérdés megjelölésével.
(17.30)
Én azt gondolom, és bízom benne, hogy ha a kormánytöbbség komolyan veszi - és nem politikai indíttatás van e mögött a paragrafus mögött vagy e mögött a módosítás mögött, hanem egyszerűen valami slendriánság, szakmai hiányosság vagy nem odafigyelés - és elfogadja majd azt a módosító javaslatunkat, amelyet a módosító 13. §-a javasol, hogy töröljük ezt a 79. §-t, legalább is ennek egy részét, a második mondatát, és a második mondat helyett elégedjünk meg azzal a lehetőséggel, amelyet egyébként ennek a tervezetnek az 5. §-a lehetővé tesz, és a köztársasági elnök jogkörét szabályozza. Egy úgy szól, hogy kitűzi a köztársasági elnök az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását - itt az új elem -, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját.
Ha elfogadjuk, hogy a köztársasági elnök hatáskörébe utaljuk e paragrafus alapján az ügydöntő népszavazás időpontjának kiírását, esetleg a kérdések megfogalmazását, akkor a parlamenti többségről, a kormánypártokról elhárítható az a vád, hogy az egyeztetések hiányát, az előkészítés nem megfelelő mivoltát egy ilyen egyszerű, de igazán politikai kultúra és politikai elegancia szempontjából kifogásolható módon próbálja megtenni. Ha a kormánytöbbség ezt a módosító javaslatot elfogadja, akkor tanúbizonyságot tehet arról, hogy nemcsak szavakban, nemcsak verbálisan áll ki a konszenzus, az egyetértés, a teljes körű egyetértés mellett, hanem megadja az alkotmányos lehetőségét az ellenzéknek is, hiszen nyilván a köztársasági elnök úr az időpont megjelölése előtt egyeztet a parlamenti pártokkal, és megadja a köztársasági elnök úrnak azt a jogosítványt, amelyet egyébként más ügyekben megad az 5. § alapján, azt hiszem, hogy akkor a dolog helyreállna, és akkor nem mondhatja rólunk és a parlamenti többségről senki, hogy ezeket a hiányosságokat egy ilyen többségi, csak 50 százalékos többséget igénylő döntéssel szeretné áthidalni.
A Magyar Demokrata Fórum - ahogy Dávid Ibolya elnök asszony mondta - természetesen támogatni fogja a módosító javaslatok elfogadása után az alkotmánymódosítás eszközlését, véghezvitelét, hiszen ez az ország és a nemzet érdeke. De kérjük, hogy a mi munkánkat és egyetértésünket a kormánypártok - befogadókészségük, együttműködésük megmutatásával és felmutatásával vagy bizonyításával - könnyítsék meg számunkra, hiszen a konszenzus és az egyetértés akkor valós és akkor képvisel értéket, ha abban mind a két fél őszintén és alkotó módon részt vesz és cselekszik. Amennyiben ez így lesz, a Magyar Demokrata Fórum természetesen támogatni fogja az előttünk fekvő alkotmánymódosító javaslatot.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)
