DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Európai uniós csatlakozásunk egyik legneuralgikusabb problémájáról, a kis- és középvállalkozások helyzetéről, illetve az előttük álló kihívásokról szeretnék beszélni.
A szektor nemzetgazdasági jelentősége nyilvánvaló, a kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésben, annak potenciális forrását jelentik. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy érzékenyebben reagálnak a külső környezet változásaira, és jobban ki vannak téve a sikertelen működés veszélyének. Ezért annak érdekében, hogy megvédje a már megteremtett munkahelyeket, a kis- és középvállalkozások fejlesztése mind az Unióban, mind a tagállamokban politikai prioritás lett. Az Európai Unió és a tagországok kkv-politikájának közös vonása, hogy támogatják a kis- és középvállalkozásokat a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányuk ellensúlyozásában. Ehhez képest nehezen érthető és magyarázható a magyar kormány álláspontja, miszerint szektor- és versenysemleges vállalkozásfejlesztési politikát kíván folytatni. Ezen a téren a Fidesz-Magyar Polgári Párt megengedhetőnek tartaná a pozitív diszkriminációt, elsősorban a kívánt pozitív társadalmi hatás elérése céljából.
Tisztelt Képviselőtársaim! Már a Bizottság 1997-es országvéleménye is rámutatott, hogy az előcsatlakozás időszakában a kis- és középvállalkozások megerősítése folyamatos erőfeszítéseket igényel. A 2002-es országjelentés megállapítja, hogy Magyarország ebben folyamatos haladást ért el, különösen a vállalkozásfejlesztési támogatási rendszerek beindításával. A jelentés kiemeli, hogy a Széchenyi-terv a kkv-politika fő eszköze Magyarországon. A Széchenyi-terv 22 programjából 21-re pályázhattak a kis- és középvállalkozások. A múlt időt azért használja a jelentés, mert időközben a magát bornírtan a nemzeti közép kormányának nevező kormány éppen a nemzeti közép felemelkedését célzó programot befagyasztotta.
Aggodalommal tölthet el minket, hogy a Bizottság véleménye szerint a magyar vállalkozások nagy részének nincs információja a közösségi vívmányok által támasztott követelményekről, a rendelkezésre álló forrásokról és elérhetőségük módozatairól. A meglévő szolgáltatások nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el a kis- és középvállalkozásokhoz. Ez utóbbit már évek óta személyesen is többször hangoztattam, de a megkérdezett vállalkozások is leginkább az információhiányt említik problémaként. Ki kell alakítanunk egy könnyen elérhető, lehetőség szerint azonos minőségű információnyújtási és tanácsadási rendszert. Erre a legjobb alkalom a nemzeti fejlesztési terv kidolgozása, illetőleg az arra való felkészülés 2003-ban. Talán ez a legégetőbb teendőnk a következő évben.
A képviselőtársamhoz kapcsolódva szeretném elmondani, hogy osztom a véleményét, az intézményfejlesztésre kell a következő évben tenni a legnagyobb hangsúlyt. Szerencsére mind a Miniszterelnöki Hivatal szakemberei, mind a GKM szakemberei jól látják ezt, és egy széles körű együttműködés alakult ki a probléma megoldására, az információs tanácsadói háló felállítására, kiépítésére. Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ennek a tevékenységnek a felállítása nem képezi a nemzeti fejlesztési terv tartalmi részét, ez a jövőbeni programok és támogatások csatornázását szolgálja. Kiépítésével ezért nem várhatjuk meg a csatlakozás időpontját, azt haladéktalanul, még a magyar költségvetési forrásból meg kell kezdeni.
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt kiemelt stratégiai feladatnak tartja a magyar kis- és középvállalkozások támogatását és felkészítését az uniós csatlakozásra. Ehhez minden szakmai segítséget megadunk, illetőleg támogatjuk és támogatni fogjuk a kormányzat ez irányú törekvéseit.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
