DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója által kezdeményezett vitanapon az eddig elhangzottak, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki hozzászóló, a televíziót néző polgárok számára, akik legtöbbször csak kevés ismerettel rendelkeznek az Európai Unióról, fontos üzenetet közvetítenek. Egy üzenetet, amit az előttünk lévő népszavazás előtt még sokszor el kell mondani itt a parlamentben vagy a parlamenten kívül, és ez az üzenet nem más, mint hogy Magyarország jó úton halad afelé, hogy 2004 tavaszán teljes jogú tagjává válhasson az Európai Uniónak. Nos, azt is látnunk kell, hogy az előttünk lévő feladatok közösek. Természetesen a felelősség a kormányon van, de a parlamenti pártokon is ott a felelősség, más vonatkozásban.
A külügyminiszter úr említette, hogy az elmúlt hónap, az októberi hónap sikeres volt a magyar diplomácia számára, gondolok itt az országjelentésre, az ír népszavazásra vagy az október végi, Brüsszelben megtartott rendkívüli csúcsértekezletre. Én úgy vélem, hogy ebben a sikerben benne van az Orbán-kormánynak, benne van a jelenlegi kormánynak, a brüsszeli Bizottságnak és benne van tárgyalódelegációnk diplomatáinak a sikere is. Ebből is látszik, hogy ha csak egyetlenegy hónapot emelünk ki a tárgyalási folyamatokból, láthatjuk, hogy itt közös munkáról van szó.
Tisztelt Elnök Úr! A dolog tehát eldőlni látszik: ma már nem kérdés, hogy Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak.
(13.50)
De az is a mi felelősségünk, hogy nemcsak a pozitív, hanem a más oldalait is be kell mutatni ennek a csatlakozásnak. A mi felelősségünk - itt utalok elsősorban az ellenzék felelősségére -, hogy felhívjuk a figyelmet, nem mindegy, hogy milyen feltételekkel csatlakozunk az Unióhoz, hiszen a belépés mikéntje hosszú távon igenis meghatározza Magyarország fejlődési irányvonalát, lehetőségeit, gazdaságunk teljesítőképességét és nem utolsósorban az állampolgárok hangulatát. Tehát nekünk most nemcsak arra kell koncentrálnunk, hogy mi lesz a tárgyalásokon, mi lesz a csatlakozásig, hanem a day after, az utánra is kell gondolnunk, amikor már Magyarország tagja lesz az Uniónak.
Szanyi Tibor képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy csatlakozzunk mindenáron. Én az ő helyében egy kicsit óvatosabban fogalmaznék, hiszen ő kormánytag, és jelenleg még nem fejeződtek be a brüsszeli tárgyalások. Ezeken a tárgyalásokon még sok minden eldőlhet. Ezért nem szabad ilyen feltartott kézzel a tárgyalóasztalhoz ülni, hanem Szent-Iványi képviselőtársamat idézem, a magyar delegációnak az utolsó centig, eurócentig védeni kell a magyar érdekeket.
Tisztelt Elnök Úr! Ugyancsak ez a fajta tárgyalási stílus az, amely megkövetelendő a regionális politikáról, amelyről Baráth Etele képviselőtársam szólt. Jó hír az, hogy a tagállamok képviselői meg tudtak állapodni Brüsszelben a közös álláspontról. A rossz hír viszont az, hogy kevesebbet kapunk nem kevesebbel, mint 2,5 milliárd euróval. Nos, úgy vélem, hogy a felelősség a kormányé, hiszen a jelenlegi állapot szerint az ország egész területére jogosult lesz a kohéziós alapokból való részesedésre, és egyáltalán nem mindegy, hogy a lakosság a csatlakozási "euro-fória" után megéli-e a csatlakozási letargiát, a várt és az ígért fejlesztések, támogatások elmaradása miatt. Ezért számunkra fontos, hogy a magyar lakosság pozitívan tudja megélni ezt a csatlakozást. Ez mindnyájunk felelőssége, és remélem, hogy ez a vitanap hozzájárult ahhoz, hogy a polgárok minél több információt meg tudjanak szerezni erről.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)
