DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER miniszterelnök: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Európai Unió értékrendet és értékközösséget jelent, a fejlett európai országok értékközösségét. Olyan értékeket, mint például szabadság, demokrácia, szabad versenyes piacgazdaság, szolidaritás, vagy más szóval felelősség egymás iránt, és emberség.
Az Európai Unió mindannyiunk számára esélyt jelent, az embereknek esélyt, a politika számára pedig felelősséget, a parlamenti pártok mindegyikének felelősséget. (Dr. Kis Zoltán: Így van!) A felelősség annyit jelent, hogy nem feltételeket kell támasztani, hanem feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy az európai uniós csatlakozás során mindannyian nyertesként kerüljünk be az Európai Unióba, és mindannyian bekerüljünk az Európai Unióba.
Nézzük meg, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ez a csatlakozás jól történjék meg, és hogy mindannyian együtt kerülhessünk az Európai Unióba.
Először talán érdemes a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kérdéseivel foglalkozni, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az előző tizenkét év számos mulasztása a magyar mezőgazdaságot nehéz helyzetbe hozta. Ezen belül sajnos ki kell emelnem az elmúlt négy év mulasztását, felelőtlenséget az ár- és jövedelempolitikában, amelynek az eredményeképpen eladósodás következett be a mezőgazdasági üzemeknél és gazdálkodóknál, nem volt lehetőség elegendő fejlesztésre, és a magyar mezőgazdaság teljesítményei messze elmaradnak a lehetőségeitől.
A helyzet javítása érdekében a rövid lejáratú adósságok csökkentését vállalja a kormány, a rövid lejáratú adósságok egy részének az átvállalásával igyekszik olyan helyzetet teremteni, amelyben a gazdálkodás feltételei adottak arra, hogy versenyképes legyen a magyar mezőgazdaság.
Az ok, ami miatt szükség van erre a rendezésre, az az, hogy kiszámíthatatlan ár- és jövedelemviszonyok voltak az elmúlt négy évben, ebből következően önhibájukon kívül kerültek bajba a mezőgazdasági üzemek és gazdálkodók. Ez a szándék vezérelt bennünket akkor, amikor úgy döntöttük, hogy javasolunk a parlamentnek, és ezt a parlament elfogadta, egy 60 milliárd forintos hitelkönnyítési lépéssort megvalósítani, amelynek egy része összefügg az aszálykárokkal - 15 milliárd forint -, a maradék pedig a rövid lejáratú hitelek csökkentését szolgálja.
A kedvezőtlen adottságú térségekben egy hároméves programot valósítunk meg, amely szintén adósságkönnyítési szándékú, elsősorban a közép- és hosszabb lejáratú hiteleket érinti, és javítja annak az esélyét, hogy a magyar mezőgazdaságból élő emberek valóban esélyesen, valóban versenyképesen tudjanak csatlakozni az Európai Unióhoz.
A családi gazdaságoknál az elmúlt években lépések történtek, és ebben az értelemben úgy vélem, hogy elismerő szó illeti az előző időszakot. Arra kell törekedni, hogy ezek a támogatások, ezek a kedvezmények a jövőben is fennmaradjanak. Ennek érdekében fenntartjuk a kamattámogatások rendszerét és a hitel-kezességvállalás rendszerét.
A családi gazdaságoknak nyújtott kiemelt támogatások megmaradnak, ehhez megfelelő forrást tudunk biztosítani 2003-ra is. Sajnos 2002-re az előző kormány nem garantálta az ehhez szükséges forrásokat, de a pótlólagos javaslatok során a parlamentnek előterjesztettük, és a parlament elfogadta azt, hogy 2002-re elegendő forrás legyen erre a célra is.
Az ültetvénytelepítések támogatására a következő évben 13 százalékkal többet tervezünk, mint ami volt, és a mezőgazdasági gépberuházásokra pedig közel 30 százalékkal, egész pontosan 29 százalékkal többet fogunk biztosítani. Ez a feltétele annak, hogy a magyar mezőgazdaságból élők jobb eséllyel induljanak az európai uniós csatlakozásnál.
Létrehozzuk az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert. Ez azért szükséges, mert a mezőgazdasági közvetlen támogatások így vehetők igénybe az Európai Uniótól. Ha nincs meg ez a megfelelő informatikai rendszer, akkor nincs esély arra, hogy a magyar mezőgazdaság igénybe tudja venni a rendelkezésére bocsátott közvetlen mezőgazdasági támogatásokat.
(9.50)
Szükségesek tehát azok az intézményfejlesztési lépések, amelyek tervbe vannak véve a 2003-as költségvetésben, és amelyek a csatlakozás szempontjából az intézményi hátteret megteremtik ahhoz, hogy a mezőgazdaság igénybe tudja venni az uniós támogatásokat.
Az adókönnyítések kérdésében a parlament tegnap döntött. Ebből következően csak érintőlegesen említem emlékeztetésképpen - talán nem árt néha -, hogy a kistermelők kedvezményezett adóztatása szempontjából figyelembe vehető értékhatár 4 millióról 6 millióra növekszik; az őstermelői bevételi érték, ahol az adómentesség érvényesül, 250 ezerről 400 ezer forintra emelkedik; az egyszerűsített nyilvántartást alkalmazó kistermelők esetében az értékhatár 2 millióról 3 millióra növekszik. A gázolaj jövedéki adójánál is növekszik a visszatérítés mértéke.
A magyar mezőgazdaság így is nem könnyű helyzetbe kerül az Európai Unióban. Nem lehet pótolni nagyon rövid idő alatt minden mulasztást, ami az előzőekben történt, de lehet olyan lehetőségeket és esélyeket teremteni, amivel a magyar mezőgazdaság valódi képességeit, a föld adottságait és az embereknek a tudását érvényesíteni tudja az európai uniós versenyben.
A területi különbségek csökkentése a másik olyan szándék, amit a kormány megfogalmazott. Ennek figyelembevételével alakítottuk ki a hátrányos helyzetű megyék támogatásának a javaslatát. Meg kellett tegyük ezt azért is, mert sajnos nemcsak öt, hanem most már hét megye tartozik a hátrányos helyzetű megyék sorába, mert az elmúlt időszakban a különbségek nőttek a térségek között és nem csökkentek. Ennek a következménye az is, hogy a kistérségek felzárkózásához is nagyobb támogatásra van szükség. Ezért hoztunk létre egy olyan alapot, amelyik lehetővé teszi azt, hogy a saját erőt pótolja az a kistérség, amelyik szeretne állami pénzért pályázni vagy európai uniós támogatásokat kapni.
A kistérségi felzárkóztatást szolgálja 12 milliárd forintos összeggel egy olyan alap, ami a kistérségek tőkelekötési képességét tovább javítja. Emellett a vállalkozási övezetek számára biztosítottunk támogatást és területfejlesztési céltámogatást is igen jelentős összegben.
Ami nagyon fontos, hogy egyetlen fillér európai uniós pénzt sem hagyunk kárba veszni, ezért az európai uniós előcsatlakozás érdekében szükséges fejlesztési alapot hoztunk létre, ami a társfinanszírozásra és ezáltal az európai uniós források igénybevételére jogosít fel.
A harmadik terület, ami a felkészülést mutatja: a magyar vállalkozások versenyképességének a javítása. Itt három-négy dolgot érdemes külön kiemelni. Az egyik a tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentése; a másik az osztalékadózás rendszerének a könnyítése, hiszen korábban a korábbi rendszer büntette, különösképpen büntette a magas tőkearányos jövedelmet; az eva bevezetése, ami választható, nem kötelező. Annak kell és az fogja választani, akinek ez szimpatikus és előnyt jelent, de azok számára, akik választották, csökkenti az adminisztrációs és az adózási terheket.
A legfontosabb kérdéskör valójában az, hogy a fejlesztésekre olyan kedvezményeket vezet be az adórendszer, ami az utolérés, a versenyképesség javítását szolgálja. Egyrészt az adómentes fejlesztési tartalék képzésének a rendszere, másrészt pedig az a gyorsított amortizációs rendszer, amelyik a gépek és berendezések beruházására, a fejlesztésekre kétéves amortizációs lehetőséget biztosít. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a felére csökken ilyen értelemben a társasági adó azoknál, akik ezt a nyereségükből teljes egészében megvalósítják. A következő időszak elgondolása emellett különböző adózási kedvezményeket tartalmaz az informatikai rendszer fejlesztésére.
Ezek a lehetőségek segítik, hogy a magyar gazdaság fejlesztéseken és beruházásokon keresztül javítsa versenyképességét. Nem pótolja azt a saját erőfeszítést, ami ahhoz szükséges, hogy a gazdasági egységek ebben a versenyben helytálljanak, de biztos, hogy egyfajta segítség és lehetőség arra, hogy éljenek ezzel az eséllyel.
A bérek tekintetében nem kívánok nagyon hosszasan beszélni, azért, mert a jelenlévők pontosan nagyon jól tudják, és a magyar közvélemény is pontosan tudja, hogy 639 ezer ember bérét emeltük meg az elmúlt hónapban 50 százalékkal, azoknak az orvosoknak, ápolóknak, ápolónőknek, tanároknak, tanítóknak a bérét, akiken a magyar jövő alapvetően múlik. Tehát a bérfelzárkóztatásban ez a kormány tette meg az első igazán jelentős lépést.
Készek vagyunk arra, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban a középtávú bérfelzárkóztatási programot megtárgyaljuk, és ennek alapján elinduljunk a következő években ebbe az irányba.
Magyarország természetesen nemcsak a gazdasági, de a szociális és kulturális Európához is csatlakozni kíván, és emellett egyetértünk és támogatjuk azt, hogy legyen egy koordinált külpolitika és biztonságpolitika is Európában, s szívesen vállaljuk, hogy ennek is részesévé váljunk.
Az a szándékunk, hogy a következő időszakban tisztességes, pontos tájékoztatást adjunk az európai uniós csatlakozás összes lehetőségéről, előnyéről és kihívásáról. Nem kell félni kimondani azt, hogy van kihívás, ha egyébként az esélyeket mögé tudjuk tenni, és ezáltal biztosítjuk azt, hogy a kihívásokra a magyar társadalom, a magyar gazdaság jól tudjon válaszolni.
Olyan Európai Unióhoz kívánunk csatlakozni, ahol a magyar identitás erősödik, s ahol egyenrangú társak leszünk. Ezzel a csatlakozással Magyarország visszatér a hagyományos értékeinkhez, és nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: Magyarország Európába hazamegy ebben az értelemben.
A csatlakozás mindannyiunk érdeke, és ezért szeretném mondani mindannyiunknak: nem tesz szívességet az, aki az európai uniós csatlakozást támogatja. Ez mindannyiunk felelőssége és kötelezettsége. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
