DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ott szeretném folytatni, ahol az előttem szóló abbahagyta, én is az önkormányzatokat érintő kérdésekről szeretnék beszélni a hozzászólásom első részében, gyakorlati tapasztalatok alapján, a budavári önkormányzat polgármestereként azonban picit más helyre helyezném a hangsúlyt. Az európai integrációs folyamat nem képzelhető el sokszínű helyi, regionális kötődések, kulturális hagyományok és tradíciók erős gyökérzete nélkül. A régiók és az erős, életképes önkormányzatok Európa tartóoszlopai, és ezen a szinten születik meg az európai döntések túlnyomó többsége, több mint kétharmada. Mondhatjuk nyugodtan, hogy az önkormányzatiság az európai politikai kultúra lényeges eleme. A helyi önkormányzatok európai chartája, az Európa Tanács nemzetközi egyezménye összefoglalja azokat az elveket, amelyeket Európa fontosnak tart. Ehhez az egyezményhez Magyarország is csatlakozott.
Az önkormányzatok ezen egyezmény alapelvei szerint minden demokratikus rendszer alapintézményei, amelyek tényleges feladatkörük esetén egyszerre biztosíthatnak hatékony és az állampolgárokhoz közel álló közigazgatást. Ez az utóbbi elv a szubszidiaritás elve, amelyet szintén hallhattunk. Lényege, hogy a különböző döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten, az érintettekhez a lehető legközelebb kell meghozni. A hatékonyság mellett ezt a célszerűség is diktálja, a döntéseknek ott kell megszületniük, ahol a lehető legtöbb információ rendelkezésre áll. Természetesen mindennek feltétele, hogy az önkormányzatok a feladataik ellátásához szükséges eszközrendszerrel is rendelkezhessenek, megkapják azt a szükséges pénzügyi forrást, amely ehhez szükséges.
(14.00)
Az egyezmény 9. cikke ezt ki is mondja tételesen: "A helyi önkormányzat pénzügyi forrásainak az alkotmányban és a jogszabályokban meghatározott feladataikkal arányban kell állnia." Kérdés persze, hogy mit találunk a most beterjesztett 2003. évi költségvetési tervezetben. Megfelel-e az európai uniós gyakorlatnak például az, hogy a kormány által elhatározott központi béremelkedések költségvetési fedezetét jó, ha a fele részben biztosítja az állam, a hiányzó összegeket pedig az önkormányzatoknak kellene előteremteniük? Természetesen nem tudnak megfelelni ennek a feladatnak. Az önkormányzatok jövő évi pénzügyi helyzetét tovább súlyosbítja az, hogy a költségvetési tervezetben a tavalyi költségvetéshez képest a dologi kiadásokra egy forint emelést nem irányoztak elő. Sok polgármesterben és önkormányzati pénzügyesben él erős gyanú, hogy a 2003. évi költségvetés nem közelebb visz Európához, hanem éppen ellenkezőleg, eltávolít tőle.
A hozzászólásom második részében szeretnék még beszélni az úgynevezett védzáradék kérdéséről. Valójában fordíthatjuk ezt úgy is, hogy egy büntető záradékról van szó. A védzáradék általában azt teszi lehetővé, hogy a bizottság egy meghatározott időszakban, egy időre vonatkozóan egészen apró részletekbe is beleszóljon. A védzáradék rendelkezéseit bármely tagország indokokkal ellátott kérése vagy a brüsszeli bizottság kezdeményezése alapján lehet alkalmazni azokban az esetekben, ha valamely új tagország nem teljesíti vállalt kötelezettségeit.
A bővítési biztos, Günter Verheugen tájékoztatása szerint az újonnan csatlakozó országok esetében azonban nem az eddigi, hanem attól eltérően háromféle védzáradék lesz. Az első típushoz azok tartoznak, amelyek már most is részei az uniós joganyagnak, tehát ezek nem új intézkedések. A második csoport átfogóbb, gazdasági jellegű, természetű záradékokat tartalmaz, ez szintén szokásszerű gyakorlat új tagországok csatlakozásakor, ez történt '95-ben, a legutóbbi bővítési körben Ausztria, Finnország és Svédország taggá válásakor. Igazán új eszköznek a harmadik kategóriába tartozó záradékok tekinthetők, amelyek egyrészt az Unió belső egységes piacának egészére, másrészt a bel- és igazságügyi együttműködésre terjednek ki.
Korábban egy évre hozták ezeket a záradékokat, most az új tagországok esetében három évre szándékoznak ezt meghatározni, s ez már egyértelműen hátrányosan érinti a jelölt országokat. A negatív büntető jellegű záradék azért sérti az esélyegyenlőség elvét és így ezek szerint Magyarország érdekeit is, mert bármikor korlátozásokat vezethetnek be például a magyar termékek EU-piaci vonatkozásában, és ezt még indokolni sem kell. Az elképzelések szerint ebben a körben egy új eljárást, az úgynevezett ideiglenes felszólítás intézményét is bevezetnék, és ez lehetővé tenné, hogy megkerüljék a szerződés megsértésének esetében egyébként alkalmazott hosszadalmas és bonyolult eljárásokat. De még egyszer hangsúlyozom: bármely esetében indoklás nélkül, pusztán gazdasági érdekek alapján is lehet alkalmazni velünk szemben ezt az eszközt. Ez valójában kiszolgáltatottá tenné Magyarországot.
A védzáradékokat a csatlakozási szerződésben kellene rögzíteni. Ezért végső formájuk és tartalmuk kialakításába értelemszerűen a tagjelöltek is beleszólhatnak a csatlakozási tárgyalásokon. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgy látjuk, hogy a kormány e tekintetben tehetetlenül figyeli a magyar pozíció alakulását. Sajnálatos, hogy eddig nem tudott igazán tájékoztatást adni arról, hogy mi kerülne ebbe a záradékba.
Köszönöm szépen a türelmet.
