DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Széchenyi István azt mondta egyszer: hallgatni, mikor beszélni kell, szintoly nagy hiba, mint beszélni, mikor inkább hallgatni kellett volna. Ma beszélnünk kell, méghozzá építő jelleggel, mert Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a belpolitikai csatározások egyik központi témája lett, holott az Unióba való belépésünk sokkal többet jelent, mint egyszerű, sokszor csak a sajtó számára folytatott vita.
Egyébként megjegyzem, hogy most, amikor nincs itt a sajtó, a Fidesz által kezdeményezett politikai vitanapon a Fidesz padsoraiban igen kevesen vannak jelen, holott lehetett volna tényleg beszélni a csatlakozásról. (Zaj a Fidesz és az MDF padsoraiból. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: A kormánypártoknál sincsenek többen! - Dr. Horváth János: Itt vagyunk, képviselő asszony! - Ékes József: Minden oldalon kevesen vagyunk! - Az elnök csenget.)
Nemcsak parlamenti képviselőként szólok ma, hanem mint olyan politikus, akinek van szerencséje a katedra mindkét oldalán dolgozni, egyetemi diákként és egyetemi oktatóként is. (Dr. Salamon László: Kettővel vannak többen csak, összeszámoltam!) Képviselő úr, a mai, az Európai Unióról szóló vitanap során már számos érv elhangzott az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. A képviselőtársaim beszéltek a magyar társadalom felkészüléséről, felkészítéséről, a regionális lehetőségekről, az önkormányzatokról, az egészségügyről, az emberi jogokról. A téma, amelyről én szeretnék szólni, nem érinti közvetlenül az egész társadalmat, de közvetett hatással van minden magyar állampolgárra és a Magyar Köztársaság jövőjére is.
Minden ember egész életén keresztül tanul. Ennek a tanulási folyamatnak vannak intézményes és intézmény nélküli szakaszai. Minden szakasz egyformán fontos, ám a felsőoktatási intézményekben eltöltött évek kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Nemcsak azért, mert az egyetem és főiskola elvégzése után olyan diplomát kapnak a diákok, amely révén nagyobb eséllyel találnak maguknak munkát a munkaerőpiacon, hanem azért is, mert az egyetemi, főiskolai évek gondolatformáló, tapasztalatszerző, kapcsolatteremtő évei komoly előnyt jelenthetnek a későbbi évek során is. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyben az európai felsőoktatási térhez való csatlakozást is jelenti. Az Erasmus és a Tempus pályázatok révén ma már valamennyi felsőoktatásban tanuló diák lehetőséget kap arra, hogy az Európai Unió valamely tagállamában tanuljon, sőt az egyetemi oktatók is élhetnek a külföldi oktatási intézményekben a tapasztalatcsere lehetőségével.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a nagyobb anyagi támogatás még inkább kibővíti majd a hallgatói és oktatói mobilitás mozgásterét. A külföldi tapasztalatok szerzése mellett kiemelkedő fontosságú az, hogy az európai kreditszámítási rendszer bevezetésével megvalósul a diplomák kölcsönös elismerése és elfogadása, amely elősegíti majd, hogy az egyetemeken és főiskolákon végzett diákok külföldön is vállalhassanak munkát. A Szókratész, Erasmus tantervfejlesztéssel kapcsolatos pályázatok a felsőoktatás folyamatos megújításának egyik legfontosabb eszközei. A sikeres felsőoktatási intézménynek nyomon kell követnie a változó gazdasági és társadalmi igényeket. Az ezekre adott válaszok egyik formája a mind korszerűbb tantervek kidolgozása. Lényeges eleme a tantervfejlesztésnek, hogy az ne elszigetelten menjen végbe, hanem más európai intézményekkel közösen valósuljon meg.
(14.10)
Ez nemcsak azért meghatározó kritérium, mert így megteremthető a felsőoktatási intézmények közötti átjárhatóság, hanem azért is, mert a különböző szakmák egységes, európai tartalommal való megtöltése elősegíti a magyar fiatalok számára is az európai uniós munkaerőpiacon való könnyebb alkalmazkodást.
Az előbb említett programok mind azt célozzák meg, hogy a magyar diákok versenyképesebb tudással, több tapasztalattal és az Európai Unió valamennyi tagállamában elismert diplomával rendelkezzenek, a magyar oktatók pedig még több tapasztalattal segítsék diákjaik és ezzel hazánk fejlődését. Az, aki európai uniós tagságunkat megkérdőjelezi és ellenzi, megfoszt bennünket, diákokat és oktatókat attól, hogy az egyesült Európában tanuljunk, éljünk és dolgozzunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Önök, ellenzéki képviselőtársaim sokszor mertek nagyot álmodni, én Széchenyi István szavait ajánlom az önök figyelmébe: "Merjünk nagyok lenni - 's valóban nem olly nehéz - de legyünk egyszersmind bölcsek is!"
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
