DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak akkor érthetjük meg az Európai Unió és az egészségügy, valamint a szociális terület viszonyát igazán, ha az Európai Unió belső logikájából, vagyis az egységes belső piac gondolatából indulunk ki.
A lényeg az, hogy az Európai Unió közösségi elvárások szintjén csak azokkal a kérdésekkel foglalkozik, melyek a belső piac kialakulását, fenntartását és továbbfejlesztését segítik. Ezek jelennek meg az európai uniós jogharmonizáció szintjén. Az összes többi kérdés a szubszidiaritás elve alapján nemzeti hatáskörbe van utalva, ami azt jelenti, hogy nincs egységes európai uniós egészség- vagy szociálpolitika, ahogy nincs egységes európai egészségügyi és szociális ellátórendszer. Ennek oka a politikák és rendszerek sokszínűsége, gazdasági és kulturális kötődése. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor azt is, hogy az Európai Unió tagországai szolidáris társadalmak, melyek az európai szociális modellben gondolkodnak, és erőfeszítéseket tesznek a lakosság szociális biztonságának védelme érdekében, és az egészséget értéknek, befektetésnek tekintik. Létezik ugyanakkor egy széles körű norma- és intézkedési rendszer, mely az emberi élet, egészség és szociális biztonság érvényesülését szolgálja. Bár a népegészségügy területén kevés a szabályozás, de az egészség védelmének szempontjai a többi szektor politikájában széles körben megjelennek.
Hölgyeim és Uraim! Az idő rövidsége miatt az integrációs folyamatban részt vevő és feladatot vállaló egészségügynek csak néhány kulcsfontosságú témakörére szeretnék utalni. Négy ilyen témakört emeltem ki, ezek egyike az integrációs folyamat és "az egészség évtizede" program, a másik a migráció és a szociális biztonság kérdése, a harmadik a munkaerőmozgás és a diplomák és szakképesítések elfogadása, míg a negyedik a közösségi szabályozás tárgyát képező főbb egészségvédelmi normák kérdése.
"Az egészség évtizede" programban szervesen kapcsolódik Magyarország részvétele az Európai Unió új népegészségügyi programjához. A közeli napokban kerül aláírásra a részvételünk jogi és pénzügyi kereteit rögzítő egyetértési megállapodás, és ezzel 2003-tól a hazai intézmények, szervezetek bekapcsolódhatnak a közösségi szintű projektekbe. A programban történő részvételünknek kiemelkedő jelentőséget ad, hogy annak prioritásai - a fertőző betegség elleni küzdelem, a gyors reagálás, az egészségmegőrzés, az egészségi állapotot befolyásoló főbb tényezők - megegyeznek a hazai egészségügy prioritásaival, és részvételünk jelentősen hozzájárulhat "az egészség évtizede" program végrehajtásához.
Bár az egészségügy az európai uniós tagállamokban a nemzeti kormányok felelősségi körébe tartozik, az utóbbi időben mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az egységes belső piac számos szabályozása egyértelműen komoly befolyással van a tagállamok egészségügyi ellátórendszerére. A számos vizsgált kérdés között kiemelt helyet foglal el az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlása, vagyis annak a kérdésnek a tanulmányozása, hogy a tagállamok polgárai milyen mértékű szabadságot élveznek abban, hogy az egészségügyi ellátás igénybevételére egy másik tagállamba utazzanak. Ez a kérdéskör jelentősen befolyásolhatja a hazai egészségügyi átalakítási folyamatokat is.
A migráció és szociális biztonság kérdésében elsősorban arra szeretnék utalni, hogy minden, szabad mozgásban élő polgár számára fontos, hogy egy másik tagállamban történő tartózkodása alatt olyan minőségű egészségügyi ellátásban részesülhessen, hogy az uniós polgárok egy másik tagállamban történő tartózkodása alatt az azonnali beavatkozást igénylő esetekben például az utazásukra magukkal vitt egységesített formanyomtatvány birtokában a szükséges ellátást megkaphassák, és költségeiket két ország biztosító, teherviselő intézményei egymással számolhassák el.
Komoly szociális biztonsági és egészségügyi vonatkozásai vannak a munkaerőmozgásnak, ebben a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem egységesen elvárt magas szintjét kell megemlítenünk.
Tisztelt Országgyűlés! A majdan megvalósuló szabad munkaerőmozgás, továbbá a szolgáltatások szabad áramlásának, a letelepedés szabadságának megvalósulása azt is jelenti majd, hogy a magyar egészségügyi dolgozók munkavállalóként vagy magánvállalkozóként az Unió tagállamaiban szabadon tevékenykedhetnek. Ehhez szükség van a diplomák, szakképesítések elfogadására, az egészségügyi tevékenység folytatása feltételeinek való megfelelésre.
Az egészségügyi szakmák tekintetében az Európai Unióban öt területen, az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, általános ápolónők és szülésznők területén szabályozzák közösségi irányelvek a minimális képzési követelményeket, az adott körülményeknek megfelelő diplomák kölcsönös elfogadásának szabályait, a diploma birtokában folytatható tevékenységek körét, a tevékenységek folytatásával kapcsolatos egyes kérdéseket, a letelepedés nélküli szolgáltatásnyújtás szabályait. A hazai egészségügyi diplomák automatikus elismerése, a külföldi munkavállalás lehetőségeinek fokozatos kibővülése fokozott felelősséget ró ránk abban a tekintetben, hogy az egészségügyi dolgozók hazai munkakörülményei is javulhassanak, vonzóvá téve számukra az itthonmaradást is.
Tisztelt Országgyűlés! Jelentős népegészségügyi, közegészségügyi összefüggései vannak a termékek szabad áramlásának. Fokozott figyelmet kell fordítanunk arra, hogy az egyes országok piacára jutó termékek ne csak minőségüket tekintve legyenek magas színvonalúak, hanem egészségünket se károsítsák, ezért meg kell erősíteni a termékbiztonsági, fogyasztóvédelmi, piaci felügyeleti tevékenységet, és ennek közegészségügyi vonatkozásainak is eleget kell tenni.
Összességében megállapíthatjuk, hogy az integrációs folyamat kiemelt egészségügyi feladatai összhangban vannak nemzeti érdekeinkkel, és hosszabb távon hozzájárulnak a lakosság egészségi állapota, a születéskor várható élettartam jelentős mértékű javulásához. Ebben kell a csatlakozásig még valamennyi politikai erőnek aktívan részt vennie.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
