GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha már képviselők kirohanásáról beszélt az előttem szóló, akkor hadd jegyezzük meg, hogy persze a külügyminiszter úr is eltávozott már, de nyilván más fontos tevékenysége van. (Dr. Vastagh Pál: Itt van az államtitkár. Vele egyenértékű!)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország belépése az Európai Unióba az élet egyetlen más területén sem fog olyan mélyreható változásokat hozni, mint a mezőgazdaságban. Belépésünk a mezőgazdaság számára jelenti a legnagyobb kihívást, a legtöbb kockázatot, és tegyük hozzá nagyon hangsúlyosan is, az agrárium számára kínálja a legtöbb lehetőséget. A mi célunk, hogy a csatlakozással járó előnyöket a lehető legjobban kihasználjuk, a kockázatokat pedig a lehetséges legalacsonyabb szintre mérsékeljük. Megítélésem szerint ez lehetséges, és a magyar mezőgazdaság nyertese lesz az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt ezért támogatja ma is, mint ahogy 1988-as megalakulása óta is, hazánk EU-tagságát. A Fidesz mint rendszerváltó párt a nemzeti megerősödés és az európai újraegyesítés pártja. A sikeres uniós csatlakozáshoz arra van szükség, hogy a magyar bérek felzárkózása, a hazai kis- és középvállalkozások és a gazdák támogatásának politikája folytatódjon. Azért kezdeményeztük ezt a mai vitanapot, hogy a csatlakozásig hátralévő időszak még elvégzendő hazai teendőit számba vegyük, annak érdekében, hogy a csatlakozás a magyar polgárok és a gazdák számára valóban meghozza a várt gyarapodást, előnyöket. Meggyőződésem, hogy csak egy erős, öntudatos, érdekeit képviselni képes Magyarország válhat az Unió sikeres tagjává.
Tisztelt Ház! Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk a tagság nyertese legyen, számos elhatározást kell tennünk, és ezeket az előttünk álló időben érvényesítenünk kell. A legfontosabb, hogy nem fogadhatunk el olyan felvetéseket - csatlakozni mindenáron -, hogy a csatlakozás más területein elérhető előnyökért feláldozzuk a mezőgazdaság érdekeit, hiszen van lehetőség arra is, hogy a mezőgazdaság érdekeinek figyelembevételével csatlakozzunk.
Még gondolatkísérlet szintjén sem fogadhatjuk el annak a lehetőségét, hogy az EU-belépésünk következtében több százezer munkahely megszűnhet a mezőgazdaságban és vidéken. Ez egyrészt, ha jól tárgyalunk és felkészülünk a tagságra, nem lesz így, és ha lenne is ilyen veszély, akkor is az lenne a kötelességünk, hogy azt elhárítsuk. De hadd mondjam ki, aki ilyeneket mond, ilyeneket beszél, az valójában az európai uniós tagságunk ellen beszél - ne felejtsük el, népszavazás is lesz!
Én abban hiszek, hogy a tagság megerősítheti a magyar falvakat, növelheti életerejüket, nem utolsósorban a mezőgazdaság helyzetének javítása által. Ehhez persze ismernünk kell, hogyan gondolkodnak az Európai Unióban a mezőgazdaságról. Az EU agrárpolitikája a családi gazdaságokon alapul. A világ bármely más agrárrendszerével összehasonlítva az a legfőbb különlegessége, hogy a családi gazdaságok megőrzésére, megerősítésére helyezi a hangsúlyt. Miért teszi ezt? Az EU-ban a mezőgazdaságnak, a szűken vett gazdasági feladatain túl társadalmi feladatai is vannak, és ezeket meggyőződésük szerint leginkább a családi gazdaságok tudják ellátni. Melyek ezek a feladatok? A vidéki térségek gazdasági aktivitásának megtartása, erősítése, a foglalkoztatottság, munkahelyek megtartása, a hagyományos közösségek és a hagyományok megőrzése, valamint a környezetvédelem. Ehhez adják a támogatást, és ez a jövőben még inkább így lesz. Ha tehát sikeresek akarunk lenni az Unióban, nekünk is ilyen mezőgazdaság kell. (Dr. Eörsi Mátyás: Torgyán!)
(A jegyzői székben dr. Vidoven Árpádot dr. Lázár János váltja fel.)
A következő, a belépés előtti utolsó év a felkészülés szempontjából sorsdöntő lesz. Óriási előny, hogy rövid időn belül már a feltételeket is hiánytalanul ismerni fogjuk. Szerintem a felkészülés elsősorban állami feladat, persze a gazdáknak is erőfeszítéseket kell tenniük, de a munka javát nem nekik kell elvégezni, az államigazgatásnak kell felkészülnie arra, hogy a tagságunk idején majd segítsenek a gazdáknak például az uniós pénzekhez való hozzáférésben.
A saját szememmel láttam Franciaországban, hogy az ottani földművelésügyi hivatalban hogyan töltik ki a tisztviselők a gazdák helyett az igénylési lapokat, és a gazdáknak gyakorlatilag csak a hozzájárulásukat kellett adniuk egy aláírással az igényléshez. Szerintem ez a rendszer nálunk is kialakítható lenne, és így jelentősen csökkenthetnénk a gazdák adminisztratív terheit.
(13.00)
A francia eljárás teljesen érthető, hiszen a francia állam is abban érdekelt, hogy a gazdáik minél több EU-s támogatáshoz jussanak hozzá. Ahhoz, hogy ez nálunk megvalósuljon, legkésőbb a jövő év közepéig meg kellene jelentetni majd azokat a rendeleteket és igénylőlapokat, amelyeket az EU-ban fogunk alkalmazni, így ezeket időben megismerhetnék a hivatalnokok és a gazdák is.
A SAPARD-program legyen figyelmeztetés mindannyiunk számára, nehéz az EU-ban hozzáférni a pénzekhez, szinte lehetetlen is, az EU nem adja könnyen a pénzét. De hogy ez ne így legyen, változtatásokat kell végrehajtanunk Magyarországon is. Nyilvánvaló, hogy az utolsó évben a mezőgazdaságnak sokkal több támogatást kell nyújtanunk, mint korábban. Elsősorban a beruházási programokra kell sokkal több pénz, mert hacsak ettől eltérő megállapodásra nem jutunk az EU-val, ilyen támogatást tagként majd nem adhatunk. A magyar költségvetési támogatást nem helyettesítheti a SAPARD-pénz, az erre való hivatkozás hibás, vegyük csak figyelembe, hogy milyen nehéz hozzájutni ahhoz.
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A költségvetési törvény tervezetét nézve viszont világos, hogy jövőre az ideinél több pénz helyett kevesebb pénz jut az agrárágazatnak. Pedig a beruházási támogatások mellett, azokat kiegészítve, újfajta nemzeti támogatási programokat is kellene indítanunk. Ilyenekre azért lesz szükségünk, mert az EU-ban csak akkor tarthatunk fenn nemzeti támogatási programokat, ha azok már működtek a belépést megelőzően is. Sajnos, nemzeti támogatási programokra utaló szándéknak a költségvetésben nyoma sincsen. Éppen ezért több tiszteletet kellene tanúsítani azok iránt a programok iránt, amelyek már léteznek, működnek és hasznosak is. Nem szabad szétverni a családi gazdaságok, a gépberuházások támogatását, folytatni kell a gazdahitelprogramot, többek között továbbra is lehetővé kell tenni a kedvezményes hitelekkel való földvásárlást. Ezek jó dolgok, szükség lenne rájuk akkor is, ha nem akarnánk EU-taggá válni, a belépés előtti utolsó évben viszont egyenesen létfontosságúak. Tudom, hogy amiről beszélek, nos, ezek drága dolgok. Tudom, hogy nem könnyű a szükséges erőforrásokat előteremteni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt segíteni kíván a kormánynak a költségvetés tárgyaláskor, hogy a mezőgazdaságunk a belépést megelőző évben több pénzt, elegendő pénzt kaphasson. Hisszük, hogy ez is a csatlakozás sikerét szolgálja.
Tisztelt Ház! A felkészüléssel megegyező mértékben fontos a csatlakozási tárgyalások ma még lezáratlan legvitatottabb kérdéseinek, a kvóták és a közvetlen kifizetések tárgyalásának az ügye, hogy ott jó eredményeket érjünk el. A polgári kormány célja az volt, hogy olyan feltételek mellett lépjünk az Európai Unióba, amelyek biztosítják, hogy a magyar mezőgazdaság a régi tagok mezőgazdaságával azonos jogállású, fejlődőképes és versenyképes legyen, megőrizhesse nemzetgazdaságunkban betöltött fontos helyét. Ezeknek az elveknek kell érvényesülnie a kvóták és a közvetlen kifizetések mértékének megállapításánál. A kvótáknak mezőgazdaságunk tényleges képességeit, exportorientáltságát és a belföldi fogyasztás várható bővülését kell tükröznie. Az EU álláspontja nem felel meg ezeknek az elveknek. Elvárjuk a kormánytól, hogy keményen tárgyaljon, ne engedjen az érdekeinkből. Örülünk, ha valódi sikereket érnek el, de kérjük a tárgyalásokról a pontos és a gyors tájékoztatást is.
A polgári kormány a közvetlen kifizetések ügyében olyan hivatalos álláspontot adott át az EU-nak, miszerint ragaszkodunk ahhoz, hogy a támogatások 100 százaléka már az első évtől megillesse a gazdákat. Hallom, hogy ez az álláspont az elmúlt időszakban felpuhult. Szerintem ragaszkodnunk kellene a polgári kormány által kitűzött célokhoz, ennek hiányában ugyanis gazdáink másodrangú polgárok lesznek az Európai Unióban, és versenyképességük is veszélybe kerül.
Az EU álláspontja szerint az első évben a támogatásoknak csak 25 százalékát kapnánk meg, és a 100 százalékra még tíz évet kell várni. Tíz év alatt az ágazat 1300 milliárd forint veszteséget lenne kénytelen elkönyvelni, és még egy tízhektáros gazda is hárommillió forinttal lenne szegényebb. Ezért az új kormányt is arra kérjük, ragaszkodjon a polgári kormány hivatalos álláspontjához.
Tisztelt Ház! Beszélnünk kell arról is, mit kell tennünk a belépés után. Ha Magyarország az EU tagja lesz, részt vehetünk az Unió közös intézményeinek működésében és a jövőt érintő kérdések eldöntésében. Tudnunk kell, az Unió a legtöbb kérdésben nem egységes. Viták folynak a közös agrárpolitika jövőjéről is. Nekünk abból kell kiindulni, hogy hazánk gazdaságában, társadalmi életünkben a mezőgazdaság erőteljesebben szerepel, erőteljesebb szereppel rendelkezik, mint sok majdani tagtársunkéban, ezért nekünk az EU-ban is a családi gazdaságok támogatására alapuló agrárrendszer fenntartását és továbbfejlesztését kell támogatnunk. Ahhoz a véleményhez kell csatlakoznunk, amelyik a mezőgazdaság társadalmi feladatainak jelentősebb támogatását szorgalmazza.
Az egységes piacon még nagyobb szükségünk lesz arra, hogy versenyképességünket megerősítsük. A termelők még inkább rákényszerülnek, hogy szembenézzenek a multinacionális vállalatok kihívásainak. Ezért sokkal hangsúlyosabban kell foglalkoznunk a minőség kérdéseivel. Jobban kell védenünk, segítenünk a magyar specialitások, tájjellegű termékek, a hungaricumok piacra jutását, ezért hasznos lenne, ha még a belépés előtt kiépítenénk eredetvédelmi rendszerünket és az eredetvédelmi hivatal is megkezdené működését.
Meggyőződésem, hogy az Unióban csak egy erős és öntudatos, érdekeit képviselni képes Magyarország lehet sikeres. A mezőgazdaság területén fontos, hogy legyenek olyan érdekképviseleteink, amelyek európai szinten is felveszik a versenyt kollégáikkal. Az agrártermelők szintjén két érdekképviselet szerepét szeretném kiemelni: a főként a társas vállalkozások képviseletét ellátó MOSZ-t és a főként az egyéni és családi gazdálkodókat képviselő Magoszt. Megítélésünkben jelenleg még sok belpolitikai motívum található. Ezen túl kell lépnünk, mert a jövőben a szerepük inkább külkapcsolativá válik. Arra kell törekednünk, hogy a képességeiket és legitimitásukat megerősítsük. Nem állhatom meg, hogy ne szóljak róla, a Nemzeti Földalap ellenőrző testületéből ezért is hiba volt szándékosan kihagyni a Magoszt. Akadályozás helyett segíteni kellene őket. Szerintem költségvetési támogatást kell biztosítani legalább a két meghatározó mezőgazdasági érdekképviseletnek, hogy eredményesebben láthassák el európai feladataikat.
A kibővítés minden ellenkező szándék ellenére jelentősen átrendezi majd az európai agrárpiacokat. Gondoljunk bele: az EU és a tíz új tag egységes vámterületté válik. A kezdeti idők nagy lehetőségeit szerteágazó piackutatással lehet állami szinten még jobban kihasználni, segíteni, hogy a kereskedőink kihasználhassák a megnyíló lehetőségeket. Ez állami feladat is, tehát ilyen kutatásokhoz támogatást kell nyújtani a jövőben.
Tisztelt Ház! Látható, tehát van még bőven mit tenni. A munka nagysága ne riasszon el minket, inkább sarkalljon fokozott erőfeszítésekre! Hiszek benne, ha minden munkát a hátralévő időben elvégzünk, Magyarország mezőgazdaságával együtt az EU-csatlakozás nyertesévé válik.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
