HÁRS GÁBOR

Full text search

HÁRS GÁBOR
HÁRS GÁBOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt még jelen lévő Képviselőtársaim! Egy eddig még nem érintett aspektusból szeretném a csatlakozás utáni helyzetet vizionálni, a regionális együttműködés jövőjéről szeretnék egypár mondatot szólni.
A csatlakozási folyamatban szinte a kezdetektől napirenden van a kérdés: mi lesz a kelet-közép-európai térség országai közötti együttműködéssel a csatlakozás után? Mi lesz a regionális együttműködés legjelentősebb hordozói, a Közép-európai Kezdeményezés, a visegrádi együttműködés, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, ismertebb nevén a CEFTA szerepe, s lesz-e egyáltalán? A kérdésfeltevés, amennyiben az általánosságban hangzik el, már önmagában is torzít, hiszen nem lehet egyenlőségjelet tenni a különféle indíttatással, különböző időpontokban, különféle célokkal létrejött és eltérő eredményességgel működő szervezetek között, amelyek közös nevezője lényegében az, hogy nagyjából ugyanabban a térségben tevékenykednek.
Az 1989-ben négy ország által alapított quadrilaterális kooperáció, a ma már tizenhét országot tömörítő, valamennyi európai integrációs szervezettel együttműködő Közép-európai Kezdeményezés az európai kohézió erősítésén, az Európát megosztó törésvonalak felszámolásán, a tagországok fejlődésében keletkezett különbségek csökkentésén fáradozik. Miután a KEK-ben ma is megtalálhatók az Európai Unió tagállamai - Ausztriára és Olaszországra gondolok -, nyilvánvaló, hogy a szervezet további öt tagállama, köztük hazánk EU-tagsága után továbbra is megmarad, sőt növekedhet a mai szerepe, hiszen fontos kapocs lehet az EU-tagállamok, EU-aspiránsok és a többi ország között.
Más a helyzet a visegrádi együttműködéssel, és még inkább a CEFTA-val. Ma már realitásnak vehetjük, hogy az ismét négytagú visegrádi csoport valamennyi országa együtt kerül be az EU-ba, remélhetőleg 2004-ben. Teljes az egyetértés abban, hogy ez az együttműködés a csatlakozást követően is fontos lesz. A V4-ek kiemelt szerepet játszhatnak a térség kohéziójának elősegítésében, sajátos érdekeinek megjelenítésében, s nem utolsósorban az EU keleti határa menti régiókkal való kapcsolattartásban. A V4-ek hasznosan működhetnek együtt más EU-s országokkal és országcsoportokkal, például a Benelux államokkal. De olyan együttműködési formáknak is helye van a kibővített EU-ban, mint amilyen a V4-Ukrajna, a V4-Románia, vagy a V4 plusz 2 - Ausztria és Szlovénia.
A visegrádi együttműködés a szülőanyja az 1993-ban létrejött CEFTA-nak. Az alapító négyek mellé további három ország, Szlovénia, Románia, majd Bulgária csatlakozott, és a jövő év elején Horvátország is CEFTA-taggá válik. A kölcsönös kereskedelem liberalizálására és a gazdasági kapcsolatok fejlődésének elősegítésére szolgáló, apparátussal és székhellyel nem rendelkező szervezetet szokás az EU előszobájának nevezni.
Magyarországnak a CEFTA országaival folytatott külkereskedelme az alapítás óta folyamatosan növekszik. A forgalom a visegrádiakkal kilenc év alatt több mint a háromszorosára nőtt, az 1996-ban bekerült Románia esetében pedig különösen szembetűnő a növekedés: öt év alatt 2,5-szeresére. A CEFTA országai összexportunkból 9 százalékkal, összimportunkból 8 százalékkal részesednek. Az eddig alapjában véve jól bevált CEFTA további sorsának szempontjából azonban döntő jelentőségű, hogy az EU-hoz velünk együtt csatlakozó három országgal az egységes piac részei leszünk, és az azon belüli integráció értelmét veszti, de legalábbis egészen más dimenzióba kerül. A CEFTA további sorsáról az EU-ból kimaradó országoknak kell majd dönteniük. A jó hír az, hogy Magyarország ennek a döntésnek már nemigen lesz a részese, hiszen az előszobából átlépünk a nappaliba.
A kelet-közép-európai együttműködés persze nemcsak szervezetekben realizálódik. A két- és többoldalú kapcsolatok igen széles skálán mozognak. Az EU tagjaként a mi lehetőségeink is kibővülnek, az átalakuló EU-ban a regionális együttműködésünk új formákkal is gazdagodhat. Hazánknak úgy kell alakítania szomszédkapcsolatait, hogy ehhez a kellő politikai klíma is meglegyen, s ebben a szomszédos országokban élő magyarság különösen sokat segíthet.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť