KRÁNITZ LÁSZLÓ
KRÁNITZ LÁSZLÓ
KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abból indulok ki, hogy reményeink szerint hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának igazi nyertese a fiatal generáció lesz. Ezt így látják egyébként maguk a fiatalok is; legtöbbjük azt gondolja, hogy hazánk uniós csatlakozása az ország, közvetlen lakóhelyük és a saját maguk életében is pozitív változásokat hoz majd.
Azt gondolom azonban, beszélnünk kell arról is, hogy a fiatalok csakis akkor válhatnak sikeres magyar és európai polgárrá, ha megfelelő a felkészültségük. A magyar fiatalok akkor válhatnak versenyképessé és sikeressé az Európai Unióban, ha kellően felkészültek, egyrészt tudásban, szakmájukból, másrészt kellően felkészültek az Unió kihívásaira, ismerik azt, tisztában vannak csatlakozásunk előnyeivel, hátrányaival és kötelezettségeinkkel.
A fiatalok számára azért döntőbb fontosságú a csatlakozásunk utáni kihívások és lehetőségek ismerete, mert a jövőjükkel kapcsolatos döntéseik, amelyeket ebben az életkorban kell meghozniuk, a kihívásokra adott válaszaik alapvetően határozzák meg további életüket és a szakmai pályafutásukat.
A napokban publikált egy friss közvélemény-kutatást egy Győr-Moson-Sopron megyei napilap; soproniként engedjenek meg egy gondolatot ezzel kapcsolatban. Összességében Sopronban és a város környékén élők pozitívan vélekednek hazánk csatlakozásáról, azonban keveslik az Unióval kapcsolatos információkat, ezért egyes kérdésekben bizonytalanok. Hiányos ismereteiket jól mutatja, hogy a megkérdezettek közel egyharmada, 27 százaléka például azt sem tudta megmondani, hány tagja van az Európai Uniónak. Ahogy tudom, az országos átlagot ez messze meghaladó.
A válaszadók többsége úgy látta, hogy az Unióval kapcsolatos információk csak akkor és azokhoz jutnak el, akik célirányosan érdeklődnek, tudatosan keresik a forrásokat, és az volt a véleményük, hogy hiányoznak a számukra könnyen hozzáférhető tájékoztató anyagok. Ezért ma az egyik legfontosabb célnak és feladatnak a magyar társadalom és kiemelten a fiatal generáció európai uniós felkészítését tartom.
Ami a fiatalok szakmai felkészültségét illeti: az iskolákban dől el, hogy sok minden más mellett képesek-e az Unióban való helytálláshoz szükséges idegen nyelvek, az informatikai ismeretek elsajátítására, kellően megismerik-e az európai kultúrát, kialakul-e bennük az európai népekkel való összetartozás érzése és készség az együttműködésre.
Úgy gondolom, az oktatásban zajló munka során erre korábban is komoly hangsúlyt fektettünk. Engedjék meg, hogy ismét soproni példát hozzak fel: a Tempus Közalapítvány Leonardo-projektje keretében folyt együttműködés az egyik soproni szakképző iskola és egy belgiumi intézmény között kézműves-kamarai segédlettel. A program 2000-ben ugyan befejeződött, de a résztvevők közös akaratából továbbra is élő és intenzív kapcsolat maradt ez a szakképzést fejlesztő munkakapcsolat.
A tanulás a fiatal generáció életében kiemelkedően fontos időszak, hiszen az oktatásban és a szakképzésben való részvételük arra készíti fel őket, hogy megállják a helyüket a munkaerőpiacon. Egyben a csatlakozásunk után tudásukkal hozzá kell segíteniük az Uniót ahhoz, hogy a kontinensek közötti egyre erősödő gazdasági versenyben helytálljon az Unió.
Az uniós tagság által kínált történelmi esély legteljesebb kihasználása érdekében válik tehát szükségessé, hogy a magyar társadalom ténylegesen fel tudjon készülni az EU-csatlakozással járó kihívásokra és lehetőségekre, megismerje a tagsággal járó és a mindennapi életet befolyásoló hatásokat. Úgy gondolom, hogy e téren számtalan feladatunk adódik, és szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos ez az ifjúság számára.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
