DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének az önkormányzati alrendszer és a belügyi fejezet költségvetését meghatározó rendelkezéseit, a célszerűséget, törvényességet, a számításba vett saját források, támogatások megalapozottságát illetően az elmúlt napokban bizottsági és szakmai viták sorozatában értékeltük. A kormányprogrammal összhangban a Belügyminisztérium középtávú koncepciójának elsődleges prioritásai közé tartozik a közigazgatási rendszer átfogó reformja, a szolgáltató állam, a közigazgatási eljárási rend, az anyagi törvények és a végrehajtás technikai feltételeinek újraformálása, a regionális önkormányzati és térségi közigazgatási rendszer létrehozása. A jövő év kiemelkedő feladata lesz ezért az önkormányzati feladatok és hatáskörök felülvizsgálata és a finanszírozási reform előkészítése.
Személyes meggyőződésem, hogy fontos előrelépés történt a kormányzati szemléletet illetően is. Az önkormányzatok támogatása összkormányzati feladat lett, minden tárca költségvetésében találhatók ma már milliárdos tételek, amelyek direkt és inderekt formában a települések fejlődését szolgálják, és a tárcaközi koordináció is megfelelően alakul.
A Belügyminisztérium 2003. évi költségvetésében is a legnagyobb súlyú tétel a helyi önkormányzatok támogatása. Amint az ismeretes, 2003 vonatkozásában recessziós környezettel és az államháztartási hiány 4,5 százalékos mértékével, illetve az infláció további mérséklésével kell számolnunk. Ez korlátot jelent a számunkra, így minden vágyunk nem teljesülhet a jövő évben.
A rendszerváltás óta az önkormányzatok súlya óriásira nőtt, 1991-2000 között, tíz év alatt 387 milliárdról 1700 milliárd forint fölé nőtt az önkormányzatok összbevétele, és jövőre egy újabb nagy ugrással 2400 milliárd forintot meghaladó összegből gazdálkodhatnak.
A különböző bér- és szociálpolitikai intézkedések hatása és a kormányprogramban megfogalmazott egyéb feladatok 2003. évi megvalósítása 282 milliárd forint pluszkiadást igényel. Ennek forrásaként figyelembe vettük az állami támogatások és hozzájárulások 183 milliárdos, a lakhelyen maradó személyi jövedelemadó 59,5 milliárdos, a normatívan elosztott személyi jövedelemadó 11,6 milliárdos, az illetékek és a gépjárműadó 30,2 milliárdos növekményét, így a támogatásként adott, illetve átengedett bevételek teljes egészében fedezik a bér- és szociálpolitikai intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat. (Márton Attila: Az ÁSZ nem ezt mondja!) A bérintézkedések fedezeteként nem vettük figyelembe az iparűzési adóból és a termőföld-bérbeadásokból származó bevételek növekedési lehetőségét, így összességében, globálisan az önkormányzatoknak 70 milliárd forint szabad rendeltetésű pénzeszköz áll rendelkezésükre.
Az önkormányzatok forrásain belül az átengedett bevételek súlya tovább nő. Feltétlenül pozitív lépésnek tartom, hogy a korábbi 5 százalékról 10 százalékra nő a személyi jövedelemadó helyben maradó része, és az önkormányzatok megkapják a gépjárműadó 100 százalékát. Ezek hasznos és előremutató intézkedések a decentralizáció érdekében is, jóllehet jövőre összekapcsolódnak a bérintézkedésekkel. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a közalkalmazottak 2002. szeptemberi béremelésének forrását az állam most először száz százalékban, teljeskörűen biztosította és biztosítja ez évben. Szerkezeti és stratégiai értelemben is óriási lépésnek tartom ezt, hiszen a közalkalmazottak kétharmada, 403 ezer fő és a köztisztviselői kar fele, 40 ezer fő az önkormányzatoknál tevékenykedik.
Meg kell állapítanunk azt is, hogy az önkormányzatok bevételeinek növekedése globálisan feltétlenül igaz, de egyes körzetekben és egyes településtípusoknál forráshiány lesz, így a lokálisan jelentkező gondok enyhítésére változatlanul szükség lesz. Meggyőződésem szerint rugalmas és a jelenleginél hatékonyabb kiegyenlítő mechanizmusokra van szükség. A megoldást abban látom, hogy az adott makrokeretek között újragondoljuk a hátrányos helyzetű régiók és kistelepülések támogatási rendszerét. A normatív hozzájárulások és támogatások rendszere alapvetően nem változik, de egyes jogcímek és azok tartalmának felülvizsgálata megtörténik, a támogatott szociális és oktatási feladatok bővülnek vagy támogatottságuk hangsúlyosabbá válik.
2003-tól erőteljesebben érvényesül a területkiegyenlítési alapok és a kistérségi alapok szerepe. Mintegy 30 milliárd forinttal nő és 79 milliárd forintra emelkedik a jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás. A kormány javaslata értelmében a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében megjelenik 2 milliárdos előirányzattal a kistérségi támogatási alap és 12 milliárdos előirányzattal a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat. A bizottsági vitákban is elhangzottakkal egyetértve támogatom, hogy az önhiki kereteit bővítsük, tegyük felül nyitottá a rendszert, és olyan új kiegyenlítő mechanizmusokat is alakítsunk ki, amelyek lehetővé teszik a rugalmas reagálás politikájának a megvalósítását.
2003-tól összességében több mint 50 milliárd forinttal emelkedik a helyi önkormányzati bázis, és a térségi támogatási előirányzatok, a tárcák költségvetésében szereplő önkormányzati fejlesztési célú keretek, illetve 11 milliárd forint gázközművagyon beszámításával mintegy 40 milliárd forint plusz fejlesztési támogatáshoz jutnak az önkormányzatok.
A Belügyminisztérium központi igazgatásának költségvetési támogatása 2002-ről 2003-ra 2 milliárddal csökken, és a kiadások 3 milliárd forintot meghaladó mértékben csökkennek. A központi igazgatás keretei között a jelenlegihez képest kisebb létszámmal oldjuk meg a bűnmegelőzési koordinációt és szintén új feladatként az építéshatósági tevékenységet. A Belügyminisztérium átszervezése elkezdődött, erősítjük a humánpolitikai és távközlési koordinációt, elkezdődött a háttérintézmények funkcionális felülvizsgálata, és fejlesztjük az erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodást ösztönző nyilvántartási és kontrollingrendszereket. A közigazgatási reform elvi és szakmai irányítására elindítottuk az IDEA-programot, és a felügyeleti tevékenység koordinálására az év végéig létrehozzuk a Belügyminisztérium szervezetén belül az önkormányzati hivatalt.
2003-ban a Belügyminisztérium feladatai közé került a lakásgazdálkodás összetett kérdésének a megoldása is. Súlyos problémákat örököltünk. A kormány elsősorban az alacsony jövedelmű rétegek lakáshoz juttatását kívánja megkönnyíteni. Az alacsony jövedelmű rétegek lakáshoz jutását megkönnyítendő a kormány azt tervezi, hogy 2003. januártól a lakás-előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódó állami támogatás jelenlegi évi 36 ezer forintos összege a duplájára, azaz 72 ezer forintra nő. A készülő tizenöt éves nemzeti lakásprogram egyik fontos prioritása lesz a bérlakásállomány növelése, amelynek kulcseleme az, hogy miként lehet a magántőkét bevonni a bérlakásépítésbe. A jelenlegi 4,5 ezer helyett évi 8 ezerre növelhető a költségvetési forrásból támogatott bérlakások száma, tehát ugyanannyi forrásból több lakás épülhet. A jövő évi költségvetés a BM fejezeten belül összesen 10 milliárd forintot különített el a bérlakás-építési program támogatására.
Tisztelt Országgyűlés! A Belügyminisztérium prioritásai között előkelő helyen lesz 2003-ban az idegenrendészeti szerveknél a határőrség fejlesztése. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létszámát az ez év eleji létszámhoz képest megduplázzuk, az állomány 830 főre bővül, költségvetési támogatása 600 millióval megnövelve eléri a 4 milliárd forintot. A határőrség kiadásai az idei várható 36,7 milliárd forintról 40 milliárd fölé nőnek úgy, hogy jelentős mértékű, 2,5 milliárdos plusz fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre. A határőrség szervezeti struktúrája megfelel az uniós elvárásoknak, de 2006-ig fel kell készülnünk a schengeni csatlakozásra, amikor is bekapcsolódunk a belső határok nélküli uniós rendszerbe. 2003-ban 12 ezer fölé nő a határőrség létszáma.
Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetési javaslat egyik érezhetően nagy vitát kiváltó feszültségpontja a rendőrség költségvetése. Tény, hogy a dologi kiadásokra betervezett összeg elég szűkös, de azt is látni kell, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően reális szinten tervezzük a rendőrség saját bevételeit.
(12.10)
A 2002-es előirányzatot, amely 17 milliárd forint volt, 9 milliárd forinttal csökkentettük, így a saját bevételek előirányzata nem éri el a 8 milliárd forintot. A kormány kész arra, hogy a parlamenti vita eredményének függvényében kisebb korrekciót hajtson végre a dologi előirányzat javítása érdekében, ez azonban nem veszélyeztetheti az államháztartási hiány 4,5 százalékos mértékét.
Szeretném leszögezni ugyanakkor, hogy az öröklött költségstruktúra, a hiánygazdálkodás terén átfogó intézkedésekre van szükség. Nyár végén a rendőrség adósságállománya meghaladta az 5 milliárd forintot, és most minden törekvésünk arra irányul, hogy a csődhelyzetet megszüntessük, és a jövő évet tiszta lappal indítsuk.
A rendőrség struktúrája ma még korszerűtlen, az erőforrások allokációja tervezetlen. A strukturális és a gazdálkodási reform elemzéseink szerint elkerülhetetlennek látszik. Jövő év január elsejétől tehát elindul a rendőrség átvilágítása, és ennek eredményeképpen meghozzuk azokat az átalakító döntéseket, a szervezet, a működés racionalizálását, ami egy hatékonyabb és eredményesebb, jobban finanszírozható, modern rendőrség képét fogja majd elénk vetíteni. Hiszen azt ígértük a kormányprogramban, hogy a ciklus végére a kor színvonalának megfelelően működő rendőrség lesz Magyarországon. Ehhez az első lépéseket meg fogjuk tenni már az elkövetkezendő évben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
