DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az ajánlás 3. és 4. pontjában foglalt módosító javaslat indokolását kell most e vitaszakaszban előadnom.
A 3. pontot illetően nem fogok sokat beszélni, mert itt nyitott kapukat döngetek. A bizottságban a kormánypárti képviselők is támogatták azt, hogy a jelen alkotmánymódosító törvényjavaslathoz fűzött preambulum maradjon el, mert az sem megszövegezésének egyes elemeiben, de egész megfogalmazásában sem igazán illik, nem igazán méltó színvonalú ahhoz a kérdéshez, amit a törvényjavaslat rendezni akar. Ebben tehát egyhangú vélemény alakult ki a bizottságban, így tehát további érveket a 3. számú módosító javaslatunk elfogadásához nem kell fűznöm.
Az ajánlás 4. pontjában az alkotmányunkat - most nem az alkotmánymódosító törvényjavaslatot, hanem az 1949. évi XX. törvényszámmal jelzett alkotmányunkat - javasoljuk új preambulummal ellátni. Ugyan ez az 1949. évi XX. alkotmány egy gyászos év árnyékát viseli magán, sokan szoktak utalni arra, hogy ez az alkotmány eredeti megszületésében a sztálinista kor terméke, azonban mindig fontosnak tartjuk elmondani, hogy az 1989. évi rendszerváltó alkotmánymódosítás ennek az alkotmánynak a szövegét gyökeresen és részleteiben átírva tulajdonképpen valójában egy új alkotmányt teremtett, egy olyan új alkotmányt, amely a demokratikus jogállam követelményeinek alapvetően megfelel.
Ez az 1989. évi alkotmánymódosítás egy olyan preambulumot tartalmaz, amely ennek az alkotmánynak az ideiglenes jellegét, az átmeneti jellegét hangsúlyozza, lévén, hogy a rendszerváltozáskor az alkotmánymódosító politikai tényezők, akik a mandátumukat akkor még nem szabad választás alapján nyerték, hanem alkotmányozási munkájukat a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások eredménye szellemében és jegyében vitték véghez, nem érezték magukat arra legitimáltnak, hogy végleges alkotmányt alkossanak. Ezért utal arra az alkotmány szövege, hogy ez egy átmeneti alkotmány, addig van rá szükség, amíg a Magyar Köztársaság nem alkot új alkotmányt.
Nem vitatva azt, hogy az igazán szép megoldás az lenne, ha a rendszerváltozás utáni korszakunknak egy évszámában is és számozásában is teljesen új alkotmánya lenne, vagyis ha tiszta lapra tudnánk írni az új alkotmányt; nem vitatva ennek szükségességét, úgy gondoljuk, ha ennek a lehetősége most nem is adódik meg, mert hiszen az uniós csatlakozás kérdései nem teszik lehetővé azt, hogy évekig tartó hosszas alkotmányozási munkát folytassunk, ez az uniós csatlakozás és az ezzel összefüggésben bekövetkező alkotmánymódosítás jó alkalom arra, hogy jelezzük, a mostani alkotmányunk alkalmas arra, hogy hosszantartóan betöltse az ország alaptörvényének a szerepét, ha a tartalmát, a rendelkezéseit, annak demokratikus jogállami elveit nézzük. Vagyis nincs annak akadálya, hogy az időlegességre utaló preambulumot felváltsuk egy más, olyan preambulum szövegével, amely utal Magyarország történelmi hagyományaira, utal a Szent Korona által jelképezett ezeréves magyar állami folytonosságra, utal a nemzet és az ország keresztény örökségére és egyetemes emberi értékeire, utal arra, hogy az európai népek családjának tagjaként védelmezni kívánja és érvényre kívánja juttatni a népszuverenitást, a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.
Talán meg lehetne tenni azt is, amit más képviselőtársaink további megoldásként fölvetettek, szerkezetében is, a szakaszok számozásában is átszerkeszteni az alkotmányt, ez azonban lehet, hogy már valóban meghaladná a lehetőségeinket, figyelemmel arra is, hogy ennek az alkotmánymódosításnak a megvalósítására minél hamarabb szükség van. De annak, hogy azt a preambulumot odailleszthessük a provizórikusságra utaló preambulum helyett az alkotmány elé, az alkotmány élére, úgy érezzük, megvan a lehetősége.
(19.00)
Kérem képviselőtársaimat, fontolják meg ezt a szempontot is, és ennek jegyében szíveskedjenek támogatni az ajánlás 4. számú pontjában szereplő, és most részleteiben ismertetett alkotmánymódosítási javaslatunkat is.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
