KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A szocialista párt az előttünk álló törvénycsomag szándékával és rendelkezéseivel alapvetően egyetért. Különösen így van ez az alábbiak tekintetében: a tervezett pénzbeli ellátások mértékének növelésével ilyen a rendszeres gyermekvédelmi támogatás gyermekenkénti 4600 forintra való emelése; a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése; az özvegyi nyugdíj megemelése.
Egyetértünk továbbá a szociális szolgáltatások módosításával, hiszen olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyekkel az intézmények működése hatékonyabbá válik.
Tisztelt Ház! A tervezett szándék szerint létrejön a szociálpolitikai tanács, amely a szakmai érdekegyeztetést hivatott szolgálni. E tanács feladata lesz a szociálpolitikai, illetve a gyermekvédelmi tárgyú koncepciók és jogszabálytervezetek véleményezése, valamint az ellátórendszer működésével kapcsolatos értékelő, elemző feladatok megvalósítása.
A tanács megalakításával lehetővé válik, hogy a folyamatos és érdemi szakmai érdekegyeztetés szervezeti rendszere létrejöjjön. Ebben helyet kapnak az állami, nem állami és egyházi fenntartók és szolgáltatást nyújtó szervezetek képviselői, mind területi, mind országos szinten.
Kedves Képviselőtársaim! A törvényjavaslatban egyfajta koncentráltság figyelhető meg. A rendelkezések a gyermekekre, a fogyatékkal élőkre, a gyermekeket nehéz körülmények között nevelő családokra koncentrálnak. Ilyen a már említett gyermekvédelmi támogatás megemelése és annak kiterjesztése 25 éves korig. Ilyen az úgynevezett jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezése. Ez a szolgáltatás az idős embereknek és a fogyatékkal élőknek biztosít ellátási formát. Ezáltal válik biztonságossá saját lakókörnyezetében a nevezett személyek életvitele. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás révén a szociális gondozó számára lehetővé válik, hogy azonnal vagy nagyon rövid idő alatt az igénybe vevő lakásán segítséget nyújtson. A fogyatékos személyek részére nyújtandó szolgáltatás esetén pedig nagyon fontos a támogató szolgálattal való együttműködés. A személyi segítés révén lehetővé válik a gyors segítés, illetve más szolgáltatóval való kapcsolatfelvétel a probléma megoldására.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénycsomag fontos része, hogy a fogyatékos személyek nappali intézménye és a fogyatékos személyek lakóotthona esetében az autista személyekre is kiterjeszti ezen szolgáltatások hatályát, összhangban a fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvénnyel.
A törvénytervezet az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények között említi az éjjeli menedékhelyet, és attól szétválasztva a hajléktalan személyek átmeneti szállását. Erre azért van szükség, mert az éjjeli menedékhely csak kifejezetten éjszakai pihenésre, egyszeri vagy rövid ideig tartó elhelyezésre, míg az átmeneti szállás a hajléktalan életvitelszerű elhelyezésére szolgál. Az utóbbi lehetőséget igényelheti az, aki szociális munkás segítségével képes az önellátásra.
E fejezettel kapcsolatosan kívánom megjegyezni, hogy az újonnan definiált utcai szociális munka presztízsét meg kell teremtenünk, elsősorban persze az anyagiakra gondolok.
Tisztelt Ház! A törvénycsomag foglalkozik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló '98. évi XXVI. törvény módosításával. A 2001-ben bevezetett fogyatékossági támogatást igénylők száma ugyan hónapról hónapra emelkedik, de az eredeti becslésektől messze elmarad. A módosításra azért van szükség, mert az érdek-képviseleti szervezetek jelezték, hogy milyen végrehajtási tapasztalataik vannak, valamint felhívták figyelmünket a jogosultság megállapításával kapcsolatos problémákra. Ez az új szabályozás a siket és a vak honfitársainknak nyújt újabb segítséget a fogyatékossági támogatás igénybevételéhez.
A mozgási fogyatékos személyek esetében olyan módosítást hajtunk végre, amely értelmében a mozgásrendszer károsodásának, illetve funkciózavarának értékelését a minősítési eljárás során nem a rendeletekben meghatározott segédeszköz állandó használatához köti. Az új módosítás megjeleníti azon okokat, amelyek a fogyatékos állapot kialakulásához vezettek. A mozgáskorlátozottak között jelentős számban vannak olyan személyek, akiknek az állapota segédeszközzel eredményesen nem javítható, és nem is áll rendelkezésre olyan eszköz, amely segítségével helyzetük érdemben befolyásolható volna.
A jelenlegi szabályozás szerint ők kimaradtak a támogatási rendszerből, ezért kellett eme passzust módosítani, és a módosítás után a mindenkori öregségi nyugdíj 80 százalékáig jogosultak fogyatékossági támogatásra.
Kedves Képviselőtársaim! A kormányprogram kiemelten foglalkozik a nyugdíjban részesülők és a nyugdíjba készülők támogatásával. Ezen törvény módosításával bevezetésre kerül a kormányzati ciklus végére a teljes összegű 13. havi nyugdíj, évenkénti 25 százalékos emelkedéssel, valamint az özvegyi nyugdíj 20-ról 25 százalékra való, a jelenlegi ciklus végére annak 50 százalékra való emelése.
Tisztelt Ház! Felszólalásom végén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával kívánok foglalkozni. Mint önök számára is ismeretes, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló '97. évi XXXI. törvény '97. november 1-jén lépett hatályba. A törvény fokozatosan valósította, illetve valósítja meg azt a célt, hogy létrejöjjön és fejlődjön a minden rászoruló gyermek védelmét és esélyegyenlőségét növelő intézményrendszer. A törvényi szabályozás célkitűzése, hogy érvényesüljenek a gyermekek jogairól New Yorkban '89-ben elfogadott és Magyarországon '91-ben törvénybe iktatott gyermeki jogok.
Az eltelt öt év reformfolyamatai azt igazolják, hogy a törvény eredményesen szolgálta ezen célok megvalósulását, egy átlátható és ellenőrizhető gyermekvédelmi rendszer kiépülését, azonban a működés hatékonyságának növelése igényelte a törvény módosítását.
(20.20)
Ennek érdekében az Országgyűlés 2002. február 26-án elfogadta a törvény egyes rendelkezéseinek módosítását, de a hatálybalépés, 2003. január 1-je előtt szükségessé vált az alap- és módosító rendelkezések áttekintése és újragondolása, az egyéb szociális területen bekövetkező változásokhoz igazítva.
Az egyik legfontosabb, a törvényben megfogalmazott gyermeki jog, hogy a gyermeknek joga van az egészséges testi, szellemi fejlődését biztosító családjában felnövekedni. Ha az egyedüli fejlődését veszélyeztető ok a család szegénysége, vagyis az anyagi ok, ez nem szolgálhat alapul a gyermeknek a családból való kiemelésére. Ebben az esetben a családot kell pénzbeli és egyéb támogatásokkal alkalmassá tenni a gyermek nevelésére, és nem történhet meg, hogy a szegénység miatt kelljen gyermeket szülőjétől, családjától elválasztani.
A gyermekvédelmi törvény ehhez már 1997-ben komoly és folyamatos segítséget nyújtott, amikor bevezette a rendszeres gyermekvédelmi támogatás intézményét, amellyel minden, létminimum alatt élő gyermek számára havi egyösszegű támogatást biztosított. A döntés megalapozottságát igazolta, hogy az elmúlt években ebben a támogatásban közel 800 ezer gyermek részesült. A 2002. évben a támogatás elnevezése kiegészítő családi pótlékra változott, egyébként a szabályozása és az összege mértékadóan nem változott.
A családi pótlékkal való elnevezési hasonlóság miatt a támogatás megnevezése megtévesztő és összemosható a jelzett családtámogatási formával. Ebből következett, hogy sok esetben az igényjogosultak számára sem volt egyértelmű, honnan, milyen ellátásban részesülnek. A jelen módosító javaslat visszaállítja az ellátás eredeti elnevezését, de ennél sokkal fontosabb, hogy megemeli a támogatás összegét 4600 forintra, és 2003-tól az Országgyűlés fog dönteni évente az összeg emeléséről. Az ellátottak számára kedvező változást jelent, hogy azon 25 év alatti nagykorúvá vált gyermekek számára is folyósítandó, akik nappali tagozaton felsőfokú oktatási intézményben tanulnak, ha a rászorultságuk egyébként fennáll.
A módosítás kiemelt figyelmet fordít azokra a tartásra köteles, nyugellátásban, nyugdíjszerű szociális pénzellátásban, időskorúak járadékában részesülő hozzátartozókra - például a nagyszülőkre -, akiket a gyámhivatal a gyermek gyámjaként kirendel. Az ő esetükben a támogatás havi összege 9600 forint, amely a következő években szintén emelkedik. A nagyszülő, egyéb rokon ily módon történő bevonásával a gyermek gondozásába, nevelésébe, megelőzhető a család szétválasztása.
A gyermekvédelmi törvény alapvető gyermeki jogként rögzíti a gyermek panaszjogát, vagyis az őt ért sérelem esetén joga van a kérelme kivizsgálására köteles szervhez fordulni.
A gyermeki jogok hatékonyabb biztosítása érdekében szükséges rögzíteni a gyermek közvetlen panaszjogát, mivel jelenleg a gyermek ezzel csak a szülőjén vagy törvényes képviselőjén, illetve a gyermekönkormányzaton keresztül élhet. A panaszügyek vizsgálatában szerepet kap az új fórumként létrejövő gyermekjogi képviselői intézmény is, amelyet a 2002. évi módosítás még a megyei gyámhivatalok szervezeti keretein belül tervezett, de a gyermekjogi képviselő függetlenségének biztosítása önálló szervezeti keretek kialakítását indokolja. Ezért rendelkezik úgy a jelen tervezet, hogy a gyermekjogi képviselőknek közösen, az ellátottjogi és betegjogi képviselőkkel e célra létrehozott szervezet keretein belül kell majd működniük.
A jövőbeni szabályozás feladata lesz azonban, hogy a képviselők hatékony munkavégzéséhez a kapcsolat- és eszközrendszert segítő hálózatot is mellérendelje, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy legyen szakmai súlya intézkedéseinek, javaslatainak, mert csak ebben az esetben töltheti be rendeltetését.
Tisztelt Ház! A családjukból kiemelt gyermekeket átmeneti vagy tartós neveltként a nevelőszülőknél vagy gyermekotthonokban helyezik el a gyámhivatalok. Esetükben az a cél, hogy minél előbb családba, lehetőleg a saját családjukba kerüljenek vissza, ezért helyzetüket a szakemberek évente, a három év alatti gyermekek esetében félévente felülvizsgálják. A reális, a gyermek érdekeit mindenekfelett figyelembe vevő mérlegelést és döntést könnyíti meg a tervezet azon rendelkezése, hogy minden esetben egy orvosból, szociális munkásból, pszichológusból álló szakértői bizottság fogja megvizsgálni a körülményeket, a gyermek és családja kapcsolatát, és javaslatot tesz további elhelyezésére, gondozására.
A közelmúltban a sajtóban sokasodtak azon tudósítások, amelyek arról számoltak be, hogy a családon belüli erőszak, bántalmazás milyen tragédiákba torkollhat. Senki nem hiheti komolyan, hogy ez új jelenség, csak eddig nem nagyon beszéltünk róla. Összetett és több ágazatot átfogó, a bántalmazott családtag - sajnos, sok esetben a gyermek - számára valódi védelmet nyújtó szabályozás szükséges az igazságszolgáltatás, az egészségügy, a belügyi igazgatás és nem utolsósorban a gyermekvédelem területén is. Ehhez nyújt garanciális szabályozást a tervezet, amely szerint a gyámhatóság, a menekülő családtagokat befogadó gyermekvédelmi intézmény megtagadhatja a bántalmazás miatt büntetőeljárás alá vont személytől a felvilágosítást a bántalmazott szülő vagy gyermek tartózkodási helyére és egyéb adataira nézvést.
E módosító szabályozással természetesen nem szüntethető meg a családi erőszak, de esélyt adunk azoknak a bántalmazott családanyáknak és gyermekeknek, akik jelenleg úgy érezhetik, nem menekülhetnek a bántalmazójuk elől, mert bárhol az országban megtalálják őket.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyiben kívántam a Szocialista Párt véleményét megfogalmazni a benyújtott törvényjavaslathoz.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
