LENGYEL ZOLTÁN
LENGYEL ZOLTÁN
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! Elmondanék egy igaz történetet az elmúlt évekből. A kilencvenes évek elején kezdte mélyrepülését a cecei Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Az egyre sokasodó adósságállomány miatt átmenetileg több embert elbocsátottak a téli hónapokra. Ők addig munkanélküli-járadékot kaptak, majd a tavaszi munkák kezdetekor ismét fölvették őket. Mindennek előfeltétele volt a kölcsönös bizalom, mert egyébként nem járt volna a munkanélküli-járadék. Járt volna a végkielégítés, de úgymond, arra úgysem lett volna pénz. Az idő múltával egyre kevesebb dolgozót vett vissza a szövetkezet, meg az öregek is ragaszkodtak a földhöz, ezért többen kimérették jogos jussukat, hátha több terem rajta, mint a bérleti díj vagy a háztájiként adott kukorica.
Visszatartó erőként az utolsó MSZMP-pártkongresszus Fejér megyei küldötte, a szövetkezet akkori elnöke ultimátum elé állította a tagságot: vagy föld, vagy téesztagság. Sokan a földet választották. Közben a dolgozói létszám egyre csökkent, a szövetkezet egyre csak gyengült, a kedélyek egyre viharosabbak lettek. Elnök elvtárs előrelátó volt: a téesz megmentése érdekében egy korábban szerzett közgyűlési döntés értelmében szabadon eladott mindent.
Amikor elment a tagság büszkesége, a központi major, szárítóstul, magtárostul, javítóműhelyestül, mindössze 46 millió forintért, végképp elszabadult a pokol. Szegény elnököt leváltották, és jött helyette az örök aspiráns: a főmezőgazdász. Gyorsan munkához látott. Tárgyalt, egyeztetett, szerződött, konszolidált. Nem volt pénz a gépek javítására, hát odaadta az egyik gazdának feljavításra, használatra, aztán, ha kellett, dolgoztatta cserébe a közösben.
(21.40)
És jött a trükk. Egyszer csak - természetesen közgyűlési döntés nélkül - megalakult a megmentő kft. Az arányok a következők: 10 százalék magántőke, 90 százalék a termelőszövetkezeté.
Telt-múlt az idő, a szolgáltatós, kompenzálós ügyletek nyomán az arányok egyszer csak megfordultak. Gépek, földbérleti szerződések, egyebek a kft.-ben bent, a semmi meg az adóssággal szemben mind a termelőszövetkezeté. Milyen rendes volt! Megmentett néhány munkahelyet! Manapság ez Dél-Fejér megyében nagyon nagy érték.
Elérkezett a felszámolás ideje. A felszámoló nem tudott mást tenni, eladta a többségi tulajdonosnak a maradék kft.-üzletrészt, amiből még kemény 10 százalék megvolt. Ekkor még a téesziroda is új cégtáblát kapott. Ott virít gyöngybetűkkel: AGRO-SUMMA Kft., vagy ahogy a helybéliek mondják: "agrosumma". Akárhogy is nézzük, szép kis summa. Ennek ellenére az emberek már nem törődtek vele, teljesen belefásultak a huzavonába. De jött egy lehetőség, mikor a polgári kormány úgy döntött, hogy kifizetik a felszámolás alatt álló szövetkezetek üzletrészeit, megcsillant a remény: mégiscsak jut valami a téeszből. És jutott. Jó néhány tagnak egy állásfoglalás, miszerint a kizárásokat a szövetkezet vezetése nem hagyatta jóvá közgyűlési döntéssel, az érintettek továbbra is tagjai a szövetkezetnek, nem tekintendők külső üzletrészesnek, ergo nem jár nekik semmi. Se pénz, se posztó.
Annál inkább a szintén közgyűlési döntés hiányában szenvedő kft.-nek. A költségvetés módosításába csomagolt, száznapos gyönyörökkel tarkított földtörvény-módosítás értelmében mint földhasználónak, mint helyben gazdálkodó jogi személyiségű társaságnak, illetve tulajdonosainak korlátlan előbérleti és vásárlási lehetősége lett. És ki ez Cecén? Az említett megmentő kft. tulajdonosi köre. És ezzel a kör bezárult. A gazdák fejlődési lehetősége megszűnt. Nem tudják bérelt vagy saját területüket növelni, nem tudnak az EU-csatlakozásra felkészülni, nem tudják a gazdaságukat megfelelően fejleszteni.
Valóban ez volt a kormány célja? Kit terhel a felelősség a gazdák jövőjének kilátástalansága miatt, a cecei gazdák miatt?
Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
