HOMA JÁNOS
HOMA JÁNOS
HOMA JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány tevékenységéről szóló beszámolókat és az ezekkel összefüggő országgyűlési határozati javaslatokat érteni és értékelni tudjuk, röviden szólnunk kell a médiatörvényről.
Hölgyeim és Uraim! Nehéz elképzelni azt az 1996-os szituációt, amikor többszöri egyeztetés, átírás, rögtönzés után végül megszületett a médiatörvény. Nem tudom, hogy az alkotók elégedetten dőltek-e hátra a hosszú végszavazás után, azt sem tudom, nyugodt-e azóta az álmuk. Jómagam kevésbé lettem volna nyugodt, mint ők. Bár azt is szokták mondani, hogy utólag könnyű okosnak lenni, de annyi a legnagyobb jóindulattal is megállapítható, hogy szőnyeg alá söpörtek egy sor olyan problémát, amely megoldható lett volna, és egy olyan jogszabályt alkottak elődeink 1996-ban, amely születése pillanatában száz sebből vérzett. Ráadásul ezeket a problémákat az előző parlamenti ciklusban az ellenzék, mint az imént is hallottuk, nem engedte kijavítani.
Tisztelt Országgyűlés! 1998 és 2002 között az MSZP és az SZDSZ még azt is megakadályozta, hogy a médiatörvény európai uniós jogharmonizációs módosítását végrehajtsa a parlament. Az elmúlt hat év során odáig jutottunk, hogy mindenki óvakodik a tiszta és nyílt beszédtől, mert könnyen kaphat valamilyen bélyeget, ha nem osztja a médiapiacot uraló szociálliberális sajtó álláspontját.
De mi is volt a médiatörvény hibája, ami miatt most és itt vitatkozunk a csonka kuratóriumokról, jelen esetben a Magyar Rádió munkájáról? Nos, először is az, hogy nem számolt azzal a ténnyel, hogy egy kormánynak lehet jobb- és baloldali ellenzéke is, amelyek nem képesek kiegyezni a kuratóriumi helyek betöltéséről. Ez okozta, hogy az ellenzék nem tudta eldönteni, melyik párt hány kurátort küldjön a négy helyre. Ez vezetett odáig, hogy csonkán álltak fel a kuratóriumok, így történt ez a Magyar Rádió esetében is. De nem árt felidézni azt a tényt sem, hogy az Alkotmánybíróság határozata szerint nem volt törvénysértő a csonka kuratóriumok működése. Az ellenőrző testületek azért nem működtek, mert amikor sor került volna a jelölésre, az MSZP-s, SZDSZ-es és MIÉP-es ellenzék nem állított jelölteket. Számomra ez a lépés akkor azt jelentette, itt és most is azt jelenti, hogy az akkori ellenzék lehetetlen helyzetbe akarta hozni a közmédiumokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kuratóriumi elnökségeknek fel kellett állniuk, hogy ne váljon működésképtelenné a Magyar Rádió, a Duna Televízió, illetve a most és itt tárgyalt Magyar Rádió. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy a csonka kuratóriumok megszüntetése érdekében számos megoldási javaslat született, de az MSZP és az SZDSZ minden javaslatot visszautasított, ami számomra érthető is volt, mivel ők a magyar médiapiac 90 százalékát uralják, a maradék 10 százalékkal kapcsolatban pedig - idézőjelben mondom - a "háborús helyzet" fenntartása volt a céljuk.
(12.00)
Valószínűleg úgy gondolták, a médiapiac 90 százaléka a kezükben van, a maradék 10 százalékot majd később zsebelik be. S most úgy gondolják, eljött az idő, amikor ezt a részt is a befolyásuk alá vonhatják. Ezért terjesztették be ezt a határozati javaslatot, amely a Magyar Rádiót elmarasztalja. A Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében természetesen visszautasítom az ilyen sanda eljárást.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az országgyűlési határozati javaslat szerint a parlament nem kívánja elfogadni a Magyar Rádió Közalapítvány beszámolóit. A javaslatot olvasva kicsinyes bosszút vélek felfedezni, ugyanis a beszámoló szerint a Magyar Rádió szakmai munkájában kevés volt a kivetnivaló. A számok tükrében kijelenthető, hogy a Magyar Rádió eredményesen vette fel a küzdelmet a kereskedelmi adókkal szemben, és éppen abban a közegben tudta megtartani leginkább piacvezető szerepét, ahol a legkiélezettebb a verseny, ahol a legtöbb a piaci szereplő, ez pedig nem más, mint a főváros.
Vitathatatlan, hogy a Magyar Rádiónak több olyan műsora van, amely tartja a lépést a kereskedelmi adókkal. Talán nem véletlen, hogy ezek a műsorok szinte kizárólag politikai magazin- és hírműsorok voltak. A Déli krónika és a Vasárnapi újság tartósan 1 millió fős hallgatótáborral rendelkezik, így én is elfogadhatónak tartom azt a konklúziót, miszerint a hallatlan népszerűséggel magyarázható, hogy ezek a műsorok vannak a legnagyobb politikai támadásnak kitéve. S hadd mondjam azt is, talán nem lehet véletlen az sem, hogy a Magyar Rádió politikai magazin- és hírműsorainak nagy hallgatottsága azt is jelzi, hogy a Rádió munkatársai nagy szakértelemmel, korrektül, a demokrácia szabályait figyelembe véve végzik munkájukat.
A Magyar Rádió Rt. gazdasági helyzete - ahogy Szadai elnök úr az imént is mondta - a nehézségek ellenére kiegyensúlyozott volt, a költségek és a ráfordítások a tervek szerint alakultak, azaz ezek a tények is indokolatlanná teszik a Magyar Rádió elleni támadást.
Tisztelt Képviselőtársaim! A médiatörvény értelmében a tulajdonos Magyar Rádió Közalapítvány a közszolgálati Magyar Rádiótól egyrészt sokrétű, hiteles, gyors és kiegyensúlyozott tájékoztatást vár az élet minden területéről, másrészt a kulturális értékek megszületésének támogatását, a már felhalmozott értékek megőrzését, a kor pontos dokumentálását. Mindezt úgy, hogy az intézmény működése megfeleljen a gazdasági társaságokról szóló törvényben rögzített peremfeltételeknek. Ki kell jelenteni, a Magyar Rádió közszolgálati műsorszolgáltatóként is ellátta feladatát. A közszolgálati Magyar Rádió hír- és tartalomszolgáltató, kultúrateremtő, nemzeti arculatépítő és értékmegőrző műhelyként is ellátta szerepét. Mindezeket azért soroltam fel, mert szeretném mindenki számára jelezni: a már említett határozati javaslat mögött semmi más nem állhat, csupán kicsinyes politikai bosszú.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A médiatörvény 66. § (1) bekezdésének e) pontja külön kiemeli, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók tulajdonosi jogait gyakorló kuratóriumok kötelesek a részvénytársaság függetlensége felett őrködni. A kuratóriumot és annak elnökségét ebben a munkában a részvénytársaság felügyelőbizottsága, valamint az ellenőrző testület segíti. A beszámoló által érintett vitatott időszakban a testületek egyike sem fogalmazott meg olyan határozati javaslatot vagy állásfoglalást, amely a Magyar Rádió függetlenségének akár gazdasági, akár politikai értelemben vett sérelmét jelezte volna. S bár akadtak olyanok, akik a Rádióban folyó politikai tisztogatásról beszéltek, ezt a vádat egyetlen alkalommal sem tudták igazolni, így kijelenthető, hogy bár voltak a Magyar Rádió Rt. életébe beavatkozni kívánó, a mindennapi kiegyensúlyozott munkát kizökkenteni akaró próbálkozások, de ezek szerencsére még a segítségül hívott és félretájékoztatott nemzetközi szervezetek útján sem vezettek a Magyar Rádió függetlenségének sérelméhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP és az SZDSZ hosszú időn keresztül nem jelölt senkit a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába. Az MSZP és az SZDSZ nem fogadta el az európai uniós csatlakozás szempontjából szükségesnek tartott médiatörvény módosítását az elmúlt parlamenti ciklusban. Az MSZP és az SZDSZ képtelen beletörődni abba, hogy a magyar médiának - mint mondtam - csupán a 90 százalékát tudhatják maguk mögött; nekik minden kell. Ezért támadják a Magyar Rádió Közalapítványának tevékenységéről szóló beszámolót is. Ezért próbálnak kierőszakolni maguknak nagyobb befolyást. Még a mostaninál is nagyobbat, pedig már ez is torzzá teszi a politikai életet. Már a mostani is túlmanipulálja a választókat, hiszen a ténylegesnél jóval jelentősebb tényezőkként jelennek meg a médiában a kormánypártok. A médiaviszonyok kiegyensúlyozatlansága torz demokráciát hoz magával, ez ellen pedig minden demokratának fel kell emelnie a szavát.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt hetekben felfigyelhettünk arra, hogy a Medgyessy-kormány el akarja lehetetleníteni azokat a médiumokat, amelyek más véleményt hangoztatnak, mint ők. A köztelevízió, a Magyar Nemzet című lap elleni kormánytámadások után az, hogy ilyen határozati javaslatokat szeretnének a palamenten keresztül vinni, mint a mostani, amely a közrádiózás ellen irányul, jelzi, hogy a balliberális kormány nem nyugszik addig, amíg a lába előtt nem hever a teljes magyar média. Kérem önöket, ne engedjék, hogy a polgári oldalt és a mögötte álló választókat megfosszák a nyilvánosságtól.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)
