SZADAI KÁROLY
SZADAI KÁROLY
SZADAI KÁROLY, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is engedjék meg, hogy örömömet fejezzem ki amiatt, hogy napirendre került a Magyar Rádió Közalapítvány beszámolója, mert ez most először történik meg a médiatörvény 1996-os életbe lépése óta, holott mindannyian tudjuk, önök is tudják, hogy ennek évről évre napirendre kellett volna kerülnie. A bizottsági viták minden évben meg is történtek, napirendre azonban most kerül először. Ugyanakkor nehéz helyzetben vagyok a beszámoló megtárgyalásakor, több dolog miatt is.
Először is el kell mondanom önöknek, tisztelt Országgyűlés, hogy a Magyar Rádió elveszítette gazdasági függetlenségét azáltal, hogy a működésének egyik alapját jelentő előfizetési díj a költségvetés részévé vált - vagyis eddig a hallgatók finanszírozták a működés jelentős részét, ezután ez a kormány jó szándékán múlik.
Másodszor, jelen beszámoló bizottsági vitája és a korábbi közalapítványi beszámolók során elhangzott: a jelenlegi parlamenti többség nem fogja elfogadni egyik beszámolót sem, mert - elmondásuk szerint - utólag nem kívánja döntésével legitimálni a korábbi állapotokat.
A helyzet értékelése természetesen nem feladatom, a megváltozott helyzetben mindössze annyit tehetek, hogy igyekszem önöket meggyőzni arról, hogy a Magyar Rádió érdemes arra, hogy adóforintjainkat ráköltsük. A most következő felsorolás részletes elemzése és adatai megtalálhatók a kiosztott dokumentumban; most csak röviden foglalnám össze őket.
Először is, hadd mondjam el önöknek, hogy a Magyar Rádió gazdálkodása stabil. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az évi közel 13 milliárd forintos költségvetését tartja, soha senkinek a Magyar Rádió felelős vezetői közül eszébe nem jutott, hogy azt a tulajdonosi hátteret, amely mögötte áll, arra próbálja felhasználni, hogy újabb és újabb állami segítséget vegyen igénybe a finanszírozása fenntartásához; ellenkezőleg: jelentős ésszerűsítési lépéseket tett. Ennek számos példáját látni; engedjék meg, hogy kettőt elmondjak: megszüntette a Magyar Rádió a lényegében senki által nem hallgatott Calypso Rádió sugárzását a középhullámon, és megvált számos olyan tevékenységétől, amelyek valójában nem a Magyar Rádió profiljába illenek, például a garázst felszámolta, megszüntette az óvodáját, amelybe mindösszesen 14 rádiós gyermek járt, de mindezek jelentős, százmilliós nagyságrendű kiadást, veszteséget jelentettek a Magyar Rádió számára.
A Magyar Rádió stabilizálta helyzetét a médiapiacon. Ma Magyarországon 147 rádióadó hallható, közülük három országosan is fogható kereskedelmi adó. A Magyar Rádió tudomásul vette a kialakult helyzetet, és alkalmazkodott hozzá. Ezt bizonyítja a tény, hogy közszolgálati műsorszóróként számos műsorszáma piacvezető. Az adatok azt mutatják, hogy a leghallgatottabb műsorok, például a Déli krónika több mint egymillió hallgatóhoz jut el.
A Magyar Rádió jelentős kultúramegőrző szerepet lát el. A 75 éves intézmény mindig feladatának tekintette a kulturális értékek bemutatását, és maga is élen járt az értékteremtésben. Példaként megemlítem a világhírű művészeti együtteseinket, az énekkart, a zenekart és a gyermekkórust. Jelentős értéket képvisel, most már nem csak átvitt értelemben, a Magyar Rádió archívuma és kulturális műhelye, amelynek idén hosszú idő óta először volt lehetősége arra, hogy hangjátékpályázatot írt ki. Azt gondolom, hogy ez is mutatja: a Rádió stabilizálta helyzetét.
A Magyar Rádió független és tájékoztatása kiegyensúlyozott. Bár amint azt a bevezetőben jeleztem, a Magyar Rádió gazdasági függetlenségét elvesztette, politikai függetlenségét még őrzi. Ennek bizonyítéka, hogy nincs olyan, komolyan veendő hazai vagy nemzetközi vizsgálat vagy jelentés, amely ennek ellenkezőjét állítaná. Ezek mellett fontos megemlítenem, hogy a Magyar Rádió minden tőle elvárható eszközzel segítette a 2002-es országgyűlési választások lebonyolítását. Az erről szóló beszámolót szeptemberben nagy többséggel elfogadta a kuratórium is.
A médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy a kuratórium beleszóljon konkrét műsorszámokba - talán mondhatom: szerencsére. Ez olyan garanciális eleme a törvénynek, amely segít abban, hogy a szerkesztők és a szerkesztőségek megőrizzék függetlenségüket a változó politikai környezetben is. Számunkra a legfontosabbak persze a hallgatói visszajelzések, amelyek elsősorban a hallgatottsági statisztikában jelennek meg, és amelyek azt mutatják, hogy a Magyar Rádió mértékadó és mértéktartó forrása a hallgatóinak.
E helyen persze szót kell ejtenem a panaszokról is. A számsorokat megtalálják a beszámolóban; engedjék meg, hogy most csak két választási évet emeljek ki. 1998-ban 101 panaszügye volt az ORTT-nél a Magyar Rádiónak, ebből az ORTT 47-nek helyt adott; 2002-ben eddig 40 panaszt kapott az ORTT, amiből 15-nek helyt adott; hozzátartozik az igazsághoz, hogy három ügyünk folyamatban van.
Most pedig néhány szót az előttünk álló feladatokról.
A beszámolási időszakban elnököt választott a kuratórium a Magyar Rádió élére Kondor Katalin személyében, akinek az első évben végzett tevékenységéről szóló beszámolóját nemrég fogadta el a kuratórium úgy, hogy csak a négy kormánypárti delegált szavazott ellene. Fontos feladatunk, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük Kondor Katalin pályázatának megvalósulását ugyanúgy, mint a stratégiai tervének végrehajtását. Folytatnunk kell az archívum digitalizálását, és nemcsak azért, mert ez segít a versenyképesség megőrzésében, hanem azért is, hogy ha kell, felkészülten csatlakozhassunk a Nemzeti Audiovizuális Archívumhoz.
A korszerű közszolgálati rádiózás nem képzelhető el a jelenlegi infrastrukturális keretek között. Ezért szükségünk van egy országos, nyugati normás URH-frekvenciára, a kereskedelmi rádiók ezen sugároznak, hiszen jelenleg a Kossuth adó csak a rossz minőségű középhullámon vagy a nemsokára megszűnő keleti URH-sávon fogható. Ugyancsak szükséges, hogy elkezdjük tervezni egy korszerű új székház felépítését, hiszen a jelenlegi körülményeink alkalmatlanok a korszerű technológia befogadására. Sietek leszögezni: mindezen célok megvalósítására a Magyar Rádió önerőből és az alapító Országgyűlés segítségével képes lehet, ha a gazdasági függetlensége helyreáll, akképpen, hogy finanszírozása hosszú távú, normatív és kiegyensúlyozott lesz.
(11.30)
Ez azt jelenti, hogy akár évekre előre látnunk kell, hogy mekkora forrásra számíthatunk. Ez nem lehet függvénye kormányváltásoknak, és ha a Magyar Rádió feladatait teljesíti, akkor nem is csökkenhet.
Végezetül arra hadd kérjem meg a tisztelt Országgyűlést, hogy válasszák szét a kuratóriumi elnökségek megválasztásának megítélését és a Magyar Rádióban elvégzett munka értékelését. Ha ez sikerül, biztos vagyok benne, hogy beszámolónkat elfogadják.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
