LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Miniszter Asszony! Az előterjesztésben szereplő törvénymódosító javaslatok kisebb részével minden vita nélkül egyet lehet érteni, egy további részét azonban érdemes alaposabban átgondolni.
Felszólalásom indoka elsősorban az, hogy amely kérdésekben egyetért a szakma és a közvélemény, azokról is érdemes néhány szót ejteni, mert az elmúlt években számos politikai és sajtófórumon kritizálták, bírálták ezt az egyetértést.
Személyiségi jogokra és orvosi titoktartásra történő hivatkozás révén ugyanis heves támadások indultak olyan állampolgári érdekeket védő hatósági szabályok ellen, amelyek fenntartását a jelenlegi kormány is szükségesnek tartja, ahogy ez kiderül az előterjesztésből.
Támadták például az orvosoknak azt a kötelezettségét, hogy bűncselekményre utaló sérüléseket, például lőfegyver okozta sebet vagy sebeket a rendőrségnek haladéktalanul be kellett jelenteniük, ha erről tudomást szereztek. Sokan a sajtóban emiatt az orvosi titoktartás megsértését emlegették, s nem kevesen egyenesen rendőri besúgóknak titulálták a csak kötelességüknek eleget tévő orvosokat. Nos, ez a törvény is hatályban tartotta az 1997. évi, egészségügyi adatok kezeléséről rendelkező törvény ilyen jellegű kötelezettségeit, azaz nem történik meg a bűnözők érdekeinek megfelelő irányba történő eltolódás.
Hasonló módon egyértelműbbé vált a gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi érdekből hatóságoknak bejelenthető esetek kezelése. Véleményem szerint ebben az esetben is jó irányba mozdult el a törvényhozás, és nem tekinti orvosi titoknak a közösséget érintő eseményeket.
Ebben a problémacsoportban azt is előrelépésnek tekintem, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében egyes fertőző megbetegedések esetére a fertőzés terjedésének a megakadályozása céljából elrendelheti a fertőzött személyek kötelező gondozásba vételét és rendszeres orvosi ellenőrzését. Ebben a kérdésben az Alkotmánybíróság véleményéhez igazodó megoldás született, és számunkra megnyugtató, hogy az állam nem hátrált meg a járványmegelőző kötelezettsége elől; nem úgy, ahogy ezt sokan egyébként a sajtóban, sőt a szaksajtóban is tanácsolták.
A törvény számos kérdésben intézkedésekre, döntésekre hatalmazza fel a kormányt vagy az illetékes minisztert. A mai kormánytöbbség korábban mindig a kormány túlhatalmáról beszélt, és ennek leépítését ígérte. Ez az előterjesztés több paragrafusban - megszámoltuk -, mintegy 25 témakörben hatalmazza fel a kormányt szabályok megállapítására, intézkedések meghozatalára, és ugyancsak 22 témakörben hatalmazza fel új jogosítványokkal az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert. Nem vitatom egyenként ezeket az új jogosítványokat, csak emlékeztetem kormánypárti képviselőtársaimat arra, hogy ennek az ellenkezőjét ígérték, azaz a kormányzati túlhatalom leépítését.
Tisztelt Ház! A hivatali életben a viták, visszaélések melegágya a mérlegelési jogkörök növelése, még akkor is, ha ez méltányosság gyakorlására hivatkozva történik. A törvénytervezet bevezetné a támogatással eddig nem rendelkező gyógyászati segédeszközök és tápszerek támogatási lehetőségét, ha ezt méltányosságból az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója helyesnek tartja. Ismét hangsúlyozom, hogy nem konkrét személy vagy intézmény működését kifogásolom, hanem a hivatali jogkörből fakadó méltányossági elbírálás területének a szélesedését.
Nem vagyok híve, tisztelt Ház, annak, hogy Magyarország az uniós csatlakozás előtt magára vállaljon úgy uniós kötelezettségeket, hogy nem rendelkezik uniós jogosultságokkal. Ennek ellenére vannak olyan uniós szabályok, amelyek követése akkor is kívánatos lenne, ha nem lenne éppen napirenden az Unióba történő belépésünk. Ezeknek a követése egyszerűen saját érdekünkből fontos lenne.
Ilyen a még nemdohányzók figyelmeztetése és a dohányzók önmaguk iránti felelősségére figyelmeztető felirat szövege és nagysága a cigarettás dobozok oldalán. Egyébként egyetértek Béki Gabriella ez ügyben megfogalmazott javaslataival, de sokunk meglepetésére a jelenleginél nagyobb területet elfoglaló figyelmeztető szöveget csak az uniós belépésünktől kellene elhelyezni a cigarettás dobozokon, addig nyugodtan maradhat a kisebb szöveg. Kiknek jó ez, kinek jó ez? - kérdezik. Ez csak a dohánygyárak érdekeit szolgálja, és szerintem elég nyíltan és talán ízléstelenül is. Miért nem csatlakozunk ilyen jó ügyekben az Unióhoz már most, amit hatékony előkészület esetén egyébként könnyen megtehetnénk? Miért nem lehetne már a törvény hatálybalépésétől nagyobb betűkkel figyelmeztetni a dohányzás veszélyeire a dohányosokat?
Végezetül megismételhetném Csáky András képviselőtársam véleményét, amit nyilván még folytatni fog, amely szerint - és ennek összegzését ő majd megfogalmazza - a jelen tervezet alaposabb átdolgozására kéri a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja a szaktárcát.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
