TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm válaszát, miniszterelnök úr. Számomra továbbra is sok nyitott kérdés maradt ebben a dologban.
Ami a munka nélküli boldogulást illeti - én kimondottan az evára mondtam ezt -: ön szerint nem munka nélküli boldogulás az, ha valaki kiad egy 15 millió forintos számlát, cserébe az égvilágon nem kell neki semmit teljesíteni és nem kell szolgáltatnia, nem kell könyvelnie és nem kell megőriznie a költségéről a bizonylatot, mert nincs is; arra befizeti az adót, és akinek a számlát átadja, az visszaigényli az áfát teljes összegben, lekönyveli költségként? Összejön két partner, és ha elkezdenek számolni, kiváló üzleti lehetőség lesz mindkettőjük számára, hogy munka nélkül, teljesítmény nélkül fognak számlát adni egymásnak, és így fognak tudni boldogulni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van! - Dr. Lamperth Mónika: Miért pont ez jut az eszébe erről?)
Sajnos, miniszterelnök úr, az eva tartalmával kapcsolatban itt most nincs idő válaszolni, ezt csütörtökön ki fogjuk majd beszélni. Ez olyan folyamatokat indít el, amelyek szerint nem azok a vállalkozások fogják igénybe venni azt az evát, amelyek munkahelyet teremtenek (Dr. Kis Zoltán: Most mondja az ötletet! - Iváncsik Imre: Idő!), amelyek fejlesztenek, beruháznak, hanem azok fogják igénybe venni, akik ügyeskednek, nem teljesítenek, nem dolgoznak, csak számlakibocsátásra lesznek képesek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Miniszterelnök úr, félő, hogy ezzel a törvényjavaslattal létrejön egy össznépi, fiktív számlagyár Magyarországon. Köszönöm. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Vecsés! - Taps a Fidesz soraiból.)
