JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter: Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Simicskó képviselő úr gyakorlatilag azt kérdezi, hogy egy narcisztikus hajlamú politikus képes-e egyébként komoly dolgokkal is foglalkozni. Szeretném azt mondani, a kérdésére konkrétan válaszolva, hogy noha önök az elmúlt négy esztendőben mindent elkövettek annak érdekében, hogy emberfia ne lássa át a magyar biztonságpolitikai kihívásokat és az arra adott válaszokat, igyekszünk ebben a nagy dzsumbujban azért eligazodni, és kollégáimmal, munkatársaimmal mindent elkövetünk annak érdekében, hogy átláthassuk.
Én nagyon sajnálom, hogy önre most jön rá a megvilágosodás. Sokkal jobb lett volna, ha akkor, amikor kormányzati pozícióval rendelkezett, akkor nézett volna erre a területre. Azt gondolom, hogy jóval hatékonyabb lett volna a kísérlet a biztonságpolitika helyretételére, a társadalmi kapcsolatok ápolására, semmint most.
Egyébiránt szíves tájékoztatásul szeretném elmondani önnek, hogy a kommunikációs főigazgatóság nem egy és nem vadonatúj szervezeti elem, hanem éppen az előző kormány néhány kiemelt feladatra igazgatóságokat hozott létre, többet is. Egy ugyanilyen szervezeti egységet hoztunk létre, a kommunikációs igazgatóságot, egyszerűen azért, mert önök ezt is, voltak kedvesek és úgy elrontották, hogy a magyar közvélemény semmit nem tud a Magyar Honvédségről. Én azt gondolom, hogy nem a honvédelmi miniszter imázsa a fontos, hanem az, hogy a magyar közvélemény pontosan tudja, hogy mi történik, mi zajlik, milyen folyamat, miként határozza meg az ő életkörülményeit, és egyébként az adófizető pontosan tudja, hogy mire költik a pénzét. Nos, ehhez képest az elmúlt időszakban semmiféle támpontot nem kaptak. Azt kapták, amit önök adtak nekik: Szabó Jánost nagy dózisban.
Én azt hiszem, hogy az új kormánynak persze nem Juhász Ferencet kell adni kisebb dózisban, hanem pontosan be kell mutatni azt az utat, hogy honnan hova tartunk. Aki ezt érti, és aki nem prekoncepcióval közeledik ehhez a kérdéshez, pontosan tudja, hogy óriási lépést tettünk meg már az elmúlt időszakban, és azt remélem, hogy a későbbiekben ezt ön is be fogja látni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
